Mitől hiperérzékenyek a mai fiatalok? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Mitől hiperérzékenyek a mai fiatalok?

Ivanova Daniela
2021. ápr. 8. 5:00
Kamasz a családban

Alfa generáció, digitális bennszülöttek, internetes tartalomgyártás. Mind-mind olyan fogalmak, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még nem is léteztek. Geist Gábor mentálhigiénés szakembert, szociológust kérdeztük a mai fiatalság lelkivilágáról, valamint arról, hogy szülőként hogyan támogathatjuk őket ebben az impulzív, felgyorsult világban.

Tinédzsert nevelve gyakran tapasztalhatjuk, hogy a gyerek naphosszat az okostelefonján lóg és még a közös étkezéseknél is nehezére esik kiszakadni az online közösségi tértől. Az sem ismeretlen, amikor kamaszunk harcosan, dacolva a szabályokkal hallatja a hangját és úgy küzd az igazáért, mint egy kis tigris, míg máskor a legapróbb szülői kritikától is vérig sértődik vagy krokodilkönnyekben tör ki. Hogyan szelídíthetjük meg őket szülői szeretetünkkel?

A rejtélyes Alfa generáció

Gyakran hallani, hogy a Z és az Alfa generáció tagjai, azaz a digitális gyerekek fokozottan érzékenyek. Nehezebben birkóznak meg kisebb problémákkal is, jobban a szívükre veszik a dolgokat.

– Az még nyitott kérdés, hogy valóban lehet-e külön Alfa generációról beszélni, hiszen erről a korosztályról még nagyon kevés információval rendelkezünk, mert a generáció legidősebb tagjai is csak kisiskolások – kezdi Geist Gábor mentálhigiénés szakember. – Meglehet, hogy a mostani pandémia és mindaz, ami társadalmi, gazdasági és kulturális szinteken vele együtt jár, az egyik olyan globális életesemény lesz, amely összefűzi és meghatározza majd ezt a nemzedéket. Számukra vélhetően meghatározó technológiai változás lesz az online oktatás, és az élet egyre több területére kiterjedő robotikus folyamat-automatizáció is.

A generációelméletek szerint, azon kívül, hogy egy-egy generáció szereplői ugyanabban a korszakban születtek, sajátos események, trendek és folyamatok formálják és kötik össze őket. A kortársak történelmileg azonos korszakban és földrajzilag azonos helyen élnek, valamint hasonló értékeket képviselnek. A legújabb generációk azonban átlépik ezeket a földrajzi és kulturális határokat, így a Z és az Alfa generációról már elmondható, hogy ők egy „globális generáció”.

"A fiatalok gyakran türelmetlenek, nehezen tudnak várni, késleltetni, amitől indulatossá, feszültté válnak."

Nem csak fogyasztják, készítik is a tartalmat

– Ők a digitális bennszülöttek első hullámát alkotó Y generációt követő nemzedék, akik már beleszülettek a digitális világba és nem tudják, hogy milyen az élet internet nélkül. Nemcsak fogyasztják a digitális tartalmakat, hanem maguk is előállítják, ennek fő színtere pedig a közösségi média. Ez a világ elképesztően ingergazdag: impulzivitás, lüktetés, azonnali elérhetőség és multitasking jellemzi, erősen a vizualitásra épít, új kommunikációs mintákat, nyelvezetet és digitális személyiséget teremt. E nemzedék esetében a szülő, a család, a közösség, mint meghatározó szocializációs közeg mellé – egyre fiatalabb életkorban – bekapcsolódik a virtuális tér és az itt kialakult kapcsolatok személyiségformáló szerepe hamar meghatározóvá válik. Ráadásul az online térben kialakult szabályok, értékek és normák nem feltétlenül működnek a valós világban. Érhető hát, hogy ezen élethelyzetekre nincsenek felkészülve a fiatalok: gyakran türelmetlenek, nehezen tudnak várni, késleltetni, amitől indulatossá, feszültté válnak. A megelőző nemzedékekhez viszonyítva másként viszonyulnak a tekintélyhez, öntudatosabbak.

Figyeljünk a serdülőkre

Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy napjainkban világszerte rohamosan nő a mentális betegségek gyakorisága.

– Ezeknek a betegségeknek a jelentős része gyermek- és serdülő korban jelentkezik, és minél korábban alakul ki, sajnos általában annál rosszabb a kimenetel, különösen, ha kezeletlen marad a probléma. Ezért rendkívül fontos a korai szűrés és felismerés. Az iskolai programok jó eszközei lehetnek a mentális egészségkultúra fejlesztésének, a megelőzésnek és a felismerésnek, illetve erősíthetik a fiatalokat abban, hogy merjenek segítséget kérni. A pszichiátriai zavarokkal kapcsolatos stigmatizáció ugyanis még ma is a legnagyobb akadálya annak, hogy az érintett időben szakemberhez forduljon.

Fáradtság, türelmetlenség, ingerlékenység

Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a WHO adatai szerint 1990 óta a depresszió előfordulása világszerte több mint 50 százalékkal emelkedett.

– A stresszel és depresszióval összefüggő tartós hangulati változás és türelmetlenség, valamint az elalvási problémák előfordulása a fiatal populációban jelentős növekedést mutat. Ezzel párhuzamosan a nem pszichiátriai természetű megbetegedések, az általános közérzeti és testi tünetek vagy a depresszió nem-specifikus tünetei, mint például a fáradtság, az ingerlékenység és a koncentrációs zavar előfordulása is emelkedett. A depresszión kívül más mentális betegségek is érintik a fiatalokat. Mivel az öngyilkosság-epidemiológiai adatok szerint az öngyilkossági kísérletek 15-24 éves kor között a leggyakoribbak. Az előfordulás gyakorisága lányoknál valamivel korábban, 15- 19 éves korban tetőzik, míg a fiúknál 18-24 év között. A lányok körében gyakoribb az öngyilkossági kísérlet, míg a fiatal férfiak esetében magasabb a befejezett öngyilkosságok száma. A Z és az Alfa generációról beszélve a megelőzés, lelki egészségfejlesztés okán érdemes ezt kiemelnünk, hogy időben felfigyelhessünk az esetleges figyelmeztető jelekre!

A virtualitás napfényes- és árnyoldalai

– A digitalizáció kedvező és kedvezőtlen hatással is lehet a mentális állapotunkra. A hangsúly ebben az esetben is a mértéktartáson van. Az információs világháló kiváló stresszoldó tud lenni számos helyzetben, mert a barátokkal történő kommunikáció pihentető és mélyíti a szociális kapcsolatokat. Ugyanakkor azok, akik rendszeresen használják ezeket az oldalakat, és ennek során elveszítik a kontrollt, könnyen feszültté válhatnak abban az esetben, ha valamilyen akadály gördül az online elérhetőség elé. A közösségi média azonnali jutalmat kínál mások figyelmének formájában, viszonylag minimális erőfeszítésekkel, ezért van az, hogy egy-egy közösségi platformon kapott értesítés által dopamin szabadul fel az agyban és örömet érzünk. Ez pedig folyamatos használatra készteti az embereket. A függőségen kívül a másik kockázat az internetes zaklatás (Cyber bullying) lehet. A felhasználók, különösen a tinédzserek gyakran leplezetlenül beszélnek mentális problémáikról, szexualitásukról, esetleges abúzusokról, családon belüli erőszakról, és ezzel a kitárulkozással más felhasználók egy zaklató, bántó komment erejéig visszaélhetnek, amivel még jobban elmélyíthetik a már meglévő mentális problémákat.

"Kezeljük partnerként a serdülőt és alakítsuk ki közösen a szabályokat."

Hagyjunk magunkat bevonódni a világukba

Gábor szerint változó módon és mértékben, de valamennyi életszakaszban nagyon fontos szerep hárul a családra.

– A serdülőkor egy olyan életszakasz, amely jelentős testi-lelki változásokkal jár; ez az önálló identitás kialakulásának és az (új) egyensúly keresésének időszaka, ami a család számára is egy új életszakaszt jelent. Szülőként azzal tehetünk a legtöbbet, ha „lekövetjük” a változásokat és alkalmazkodunk a helyzethez, de úgy, hogy közben a saját egyensúlyunkat és a jóllététünket is megőrizzük. Kezeljük partnerként a serdülőt és alakítsuk ki közösen a szabályokat, amelyek betartása és betartatása kölcsönös és szükség esetén számonkérhető legyen. Fontos, hogy el tudjuk fogadni, hogy ebben az életkorban a tinédzser számára már a saját korosztálya a mérvadó, így ideje nagy részét velük szeretné tölteni, és ez sok esetben a digitalizált térben történik. Legyünk nyitottak a digitális eszközök használatára, és mindarra, ami kamaszunkat foglalkoztatja, így vonódva be gyermekünk virtuális világába.

Egy krízishelyzetben, mint amilyen például a mostani pandémia, lelki egyensúly szempontjából célszerű a felelős, szabályozott hírfogyasztás, a helyzethez igazodó napirend kialakítása, beleértve a rendszeres testmozgást, étkezést, pihenést és az örömöt adó tevékenységek gyakorlását. Arra is fordítsunk figyelmet, hogy „az itt és most”-ra koncentráljunk. Legyünk szolidárisak és támogassuk egymást, valamint figyelmünket a saját életünkben, családunkban és a környezetünkben történt pozitív események felé fordítsuk.

(fotó: Shutterstock)