Dr. Pászka Dóra gyermekallergológus kérdésünkre mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a szükséges tesztek kiválasztását hagyják csak a szülők a szakorvosokra!

Tapasztalata szerint nagyon gyakori, hogy a páciensek olyan vizsgálati eredményekkel érkeznek a rendelésre, amelyek miatt az első néhány perc annak az elmagyarázásával telik, hogy miért nem volt értelme erre a leletre kifizetniük 70-80 ezer forintot. Mint mondja: mostanában nagyon divatosak az úgynevezett intolerancia tesztek, amiket a szakma nem fogad el, mert ezek értelmetlen vizsgálatok. Míg az allergiatesztek alapvetően IgE-alapúak, addig az intolerancia tesztek egy másik fehérjét, IgG-t mérnek. Ezek az úgynevezett IgG-alapú tesztek nem standardizáltak, és egyetlen betegség kimutatására sem alkalmasak. Ugyanis, aki fogyaszt például tejet, szóját, búzát, annál pozitivitást fog jelezni akkor is, ha egyébként ezek egyike sem okoz nála allergiás tünetet.

Dr. Pászka Dóra azt is nagyon fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az allergia két dologból áll: tünetekből és pozitív leletekből. Vagyis, ha azt a tünetek nem teszik indokolttá, akkor nem érdemes vizsgálatokat végeztetni, még egy egyszerű bőrtesztet sem, mert az önmagában csak az érzékenységet fogja igazolni, nem pedig egy allergiát.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója, olykor egyébként ártalmatlan anyagokra. Ilyen anyag lehet például a pollen, a penészspóra, a házipor-atka, az állatszőr, a madártoll, a csótánynyál, továbbá bizonyos ételek, gyógyszerek és rovarok is. Nagyjából 20 ezer allergiát kiváltó anyagot, azaz allergént ismerünk. A gyerekek többsége légúti allergiával küszködik, annál jóval ritkább, de egyre gyakoribb a táplálék allergia.

Ezekben az esetekben az allergén anyaggal való első találkozáskor a szervezet immunglobulin E (IgE) típusú antitestet termel, amely már ekkor érzékennyé teheti a szervezetet, de még nem okoz tüneteket. Az allergénnel való újabb találkozásnál a korábban képződött antitestek olyan anyagokat bocsátanak ki (például hisztamint, prosztaglandinokat), amelyek már duzzanatot, gyulladást okoznak a környező szövetekben, például a szem vagy az orr nyálkahártyájában. Gyakran enyhék az elsődleges tünetek – orrfolyás, -dugulás, viszketés, gyakori tüsszögés, erős könnyezés –, de egy idő után „magukkal hozzák” az alvászavarokat, kimerültséget, teljesítményromlást és akár asztmát is.

A légúti allergia-gyanú igazolására, az allergén beazonosítására az orvos végezhet például Prick-tesztet, bőrpróbát. Ez az a vizsgálat, amikor allergén-kivonatot cseppentenek a bőrre, majd pici, felületi karcolással annak a felszíne alá juttatják. Negyedóra elteltével például a parlagfű, vagy a macskaszőr allergén helyén a bőr kipirosodik, viszketni kezd, akkor egyértelmű, hogy mi okozza a tüneteket.

Ha a szakorvos úgy ítéli meg, hogy pontosabb adatokra van szüksége, akkor ezt kiegészítheti vérvizsgálattal is. A vérmintából specifikus IgE és molekuláris allergia vizsgálatot lehet végezni. Ez utóbbi lehetőséget ad – az ételallergiáknál is – pontosabb rizikóbecslésre, és információval szolgálhat az allergia prognózisáról. Egyúttal segítséget nyújthat a szükséges diéta meghatározásában és az esetleges keresztallergiák feltérképezésében. A különböző légúti allergének, pl. pollenek bizonyos ételekkel azonos típusú fehérjét tartalmaznak, és ez „becsaphatja” az immunrendszert. Így fordulhat elő, hogy valaki, aki tudomása szerint eddig csak a parlagfűre volt allergiás, például már a görögdinnye elfogyasztásakor is tapasztal allergiás reakciót.  

A következő részben arról lesz szó, miként lehet a gyerekek táplálékallergiáját mielőbb felfedezni, illetve annak kialakulását elkerülni.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt! 

Illusztráció:Förster Tamás
Egészségértésallergiaegészségmegelőzésorvostudományszűrővizsgálat