– Míg nagyanyáink gyermekkorában nyáron akár egész napot is lehetett csatangolni a szabadban, mostanra ez a lehetőség odalett. Fényvédelem nélkül egyetlen percre sem engedhetők már ki a kicsik a szabadba – figyelmeztet dr. Kuroli Enikő, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika főorvosa. A sztratoszféra ózonrétege, amelynek a világűrből érkező káros UV-sugarakat kellene elnyelnie, mostanra nem képes azokat hatékonyan szűrni.  

– Hathetes korig nem szabad napra vinni az újszülötteket, és utána is csak nagyon óvatosan – mondja a főorvos, aki szerint a csecsemőket és a kisgyerekeket leginkább árnyékban kellene levegőztetni és ott is legfeljebb délelőtt 11 óráig. Délután pedig 3 előtt semmiképpen. A pici babáknak nagyon vékony a bőre és gyenge az immunvédelmük is. Az UV sugárzástól ez a fiatal bőr nem barnul, hanem azonnal rákvörös lesz. Azaz leég. 

A felnőttkori rosszindulatú bőrdaganatok előfordulása egyenes arányosságot mutat a gyerekkorban elszenvedett napégések számával. A leégést okozó sugarak és a bőrt érő egyéb káros hatások következményei összeadódnak és később kisebb-nagyobb problémák, például bőrtumorok formájában jelenhetnek meg. Ezért is nagyon fontos már csecsemőkortól a bőrvédelem. 

A felnőttkori rosszindulatú bőrdaganatok előfordulása egyenes arányosságot mutat a gyerekkorban elszenvedett napégések számával. 

Az egyik legfontosabb szabály, hogy fényvédelem nélkül soha nem szabad napra vinni a gyerekeket. A víz, a homok, a sziklák – ahogyan a hó, a jég és a beton is – tovább tükrözik a napsugarakat. Azaz a fényvédelemre nemcsak a strandon, hanem a leghétköznapibb helyzetekben is szükségük van a gyerekeknek.  

A fényvédőszerek a hatásmechanizmusukat tekintve fizikaiak vagy kémiaiak.  Az előbbiek pajzsként viselkednek, így visszaverik, szétszórják a sugarakat, ezzel megakadályozva, hogy azok elérjék a bőrt. Ezeket gyakran arról lehet megismerni, hogy összetevőik között cinkoxid vagy titándioxid is szerepel. A másik csoport, a kémiai fényvédők a bőrben felszívódva fejtik ki hatásukat. Ám az UV sugarak és a víz hatására egy idő után lebomlanak. Emiatt ezeket gyakran, illetve fürdés után mindig újra kell kenni. A fényvédő krémeket nem szabad sajnálni, jó vastagon kell felvinni a bőrre. A lejárt szavatosságúakat viszont nem szabad felhasználni.  

Kuroli Enikő a gyerekeknek elsősorban a fizikai fényvédőt ajánlja. Ezekből van olyan, amit már féléves kortól is lehet alkalmazni, de a legtöbb ilyen készítményt egyéves kortól ajánlják a gyártóik. 

A kicsik esetében a fényvédelem összes lehetséges eszköze ajánlott. Így például a napi sétáknál mindig az út árnyékos oldalát kell előnyben részesíteni. Hacsak lehet, napernyővel felszerelt, illetve UV-szűrős babakocsiban sétáltassunk. A kereskedelemben kaphatóak UV-szűrős trikók, nadrágocskák is. Sőt van olyan sapka, amely a kicsi arcát, tarkóját, fülét is védi a káros sugaraktól. Természetesen a nem UV-szűrős, sűrű szövésű ruhával fedett bőr is védett.  

Már egészen kisgyermek kortól figyelni kell az anyajegyekre. Ezek tulajdonképpen a bőr fejlődési rendellenességei. Addig nincs baj, míg az apró foltocskák szélei nem válnak szabálytalanná vagy nem kezdenek el növekedni. Az anyajegyeket nem szabad leégetni. A leégett anyagjegyeknek az UV sugárzás hatására károsodik a DNS-e, és abból rosszindulatú daganat lehet. Kialakul az a bizonyos rettegett melanoma. A leégés megelőzésére az anyajegyekre vastagabban kell fényvédőt kenni, vagy azokat le is lehet ragasztani.   

– A melanoma gyermekkorban nagyon ritka. Felnőtteknél az esetek 70 százalékában ép bőrön jelentkezik, míg a többiben meglévő anyajegyek felszínén alakul ki. Ha egyszer csak az addig szimmetrikus anyajegy hirtelen aszimmetrikussá válik, elmosódik a határa, megváltozik a színe, illetve növekszik, érdemes felkeresni a bőrgyógyász szakrendelést – figyelmeztet Kuroli Enikő.   

Az anyajegyek egy része velünk születik, és ahogyan a gyerek nő, szaporodhatnak is. Természetesen a bőrdaganatok kockázata szempontjából nem mindegy, hogy ki milyen bőrt örökölt. Hatféle bőrtípus van, ezek közül a szinte hófehér bőrű, vörös hajú, zöldszemű embereké a legérzékenyebb. A hófehér bőrben nincs melanin, ami ugyanazt a funkciót tölti be a bőrben, mint az ózonréteg a sztratoszférában, azaz elnyeli a káros UV-sugarakat. Akinek sok a melaninja, annak sötétebbek a színei és a bőrében elnyelődnek a leégést okozó sugarak. Maga a barnulás úgy jön létre, hogy érkezik az UV sugárzás, érzik a sejtek, hogy itt valami történik, és elkezdik a melanint termelni, hogy a többieket megvédjék, azaz a további UV-sugárzás ellen védekezzenek. Azaz, barnulni lehet a napon, csak leégni nem szabad. A főorvos megjegyezte: egy tízperces szoláriumozással akkora UV-dózis éri a szervezetet, amekkora egy teljes nyári napon a Balaton partján érné a bőrünket. Ahogy fogalmazott, szerinte a szolárium pénzért vett daganat. Az ilyen eszközzel barnulónak nem csak hogy gyorsabban öregszik a bőre, de öt-tíz év múlva nagy eséllyel diagnosztizálhatnak náluk valamilyen daganatot, vagy azt megelőző állapotot.   

A főorvosnő felhívta a figyelmet arra, hogy a felhős ég alatt, illetve árnyékban is le lehet égni a vízpart mellett. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a szülők lehetőleg előzzék meg a leégést. Ám ha mégis megtörtént, attól függően, hogy az mennyire súlyos, szükség lehet orvosi kezelésre is. 

Az elsőfokú napégés azt jelenti, hogy a ruhával nem fedett bőr estére pirossá, meleg tapintatúvá válik. Ezzel még nem kell orvoshoz rohanni, csak hűteni, borogatni szükséges. Jót tesz a langyos zuhany, hideg lepedőbe burkolás, és nagyon fontos a szájon át történő folyadékpótlás. Ha a gyerek fejfájásról, kettős látásról panaszkodik, akkor valószínűleg napszúrása is van, ezzel már érdemes felkeresni az ügyeletet.                                                                                            

A súlyosabb napégésnél, amikor hólyagossá válik a bőr – ez a déli órákban 20-25 perces napozással kialakulhat – sem feltétlenül kell orvoshoz rohanni, de szükség van hűtésre, pihenésre a hűvös szobában. Ügyelni kell arra is, hogy ezek a hólyagok lehetőleg ne sérüljenek meg, azaz se a gyerek, se mi magunk ne szúrjuk ki. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor hámosító, antibiotikumot is tartalmazó krémmel kezeljük.  A hólyagos leégésnek már lehet hosszú távú hatása, így minél többször fordul elő, annál biztosabbá válhat a felnőttkori bőrdaganat kialakulása.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt.