Instant napfény

A legújabb tudományos eredmények alapján a közelmúltban negyedik alkalommal frissült a D-vitamin-beviteli ajánlás, amelynek elkészítésében kilenc hazai orvostársaság vett részt.  

Az új ajánlás egyik fontos megállapítása, hogy Magyarországon az ideális D-vitamin szint fenntartásához márciustól-októberig elegendő a végtagokat, vállat és az arcot érő direkt (fényvédőkrémmel nem tompított) napsugárzás napi 15-30 percig. (A napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, és így a D-vitamin termelést is.)  Októbertől márciusig viszont mindenkinek ajánlott a kalciferol pótlása.  

A D-vitamin-szükséglet valójában függ a szervezet általános állapotától, a táplálkozási szokásoktól és az életkortól is. Az ajánlás korosztályonként eltérő mennyiségekről ír. Ez 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetén napi 400-500 Nemzetközi Egység (NE), 6 év feletti gyermekeknél 1000 NE, míg felnőttek esetén 2000 NE.  

Az ajánlás hazai társszerzői közül dr. Lakatos Péter onkológus professzor (Semmelweis Egyetem), és dr. Valkusz Zsuzsanna egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) a közelmúltban egy rendezvényen a D-vitaminhoz kötődő hiteket erősítették, egyben cáfolták a tévhiteket.

A szervezet önmaga is tud előállítani D-vitamint – ami nem is igazán vitamin, sokkal inkább hormon. Ez a bőrben az UVB sugárzás hatására képződik és egy szteroid vegyülethez hasonlítható. Valkusz Zsuzsa szerint, ha valaki reggeltől estig feküdne a napon, akkor sem tudna így mérgező dózisú mennyiséghez jutni. A bőrben a természetes napfény hatására ugyanis pont annyi kalciferol képződik, amennyire szüksége van a szervezetnek. Lakatos Péter professzor hozzátette: a D-vitamin 500 millió éve része a földi életnek. Kezdetben valószínűleg véletlenül képződött a sejtekben, de kiderült, hogy ahol van, ott evolúciós előnyt jelent. A molekulája ugyanis képes elnyelni az UVB sugarakat, amelyek egyébként az örökítő anyag, a DNS szerkezetének széttördelésével akadályozhatják az adott sejt szaporodását. Innen magyarázható, hogy a D-vitaminnak minden élettani folyamatban van szerepe, a szervezetben szinte mindenre hat. A professzor megjegyezte: „általában bármilyen molekulánál vagy készítménynél gyanús, amikor azt mondjuk, hogy ez mindenre hat, mert az ilyenek valójában nem jók semmire. De speciel ez egy természetes anyag, és ez tényleg sok mindenre hat pozitívan.”

Ahogy az ember idősödik, egyre kevesebb vitamint képes szintetizálni. Ezért az időseknél különösen fontos a pótlása. Lakatos Péter professzor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évente 15-17 ezer combnyaktörés történik. Ezeket az embereket gyakran hiába operálják meg, mégis meghalnak, pedig egy combnyaktörésben senkinek nem kellene életét vesztenie. A professzor szerint Magyarországon a combnyaktörés utáni egy éven belüli halálozás aránya több mint 30 százalék. A combnyaktöröttek gyakorlatilag 100 százaléka súlyosan D-vitamin hiányos, a műtét után pedig egy időre ágyba kerülnek, ahonnan nyilván nem mennek ki napra, még súlyosabbá válik a D-vitamin hiányuk. A következmény csontfájdalom, izomgyengeség, tehát még kevésbé tudnak felkelni, mozogni. Azaz egy ördögi kör alakul ki. Ezt meg lehetne szakítani úgy, ha D-vitamint adnának az időseknek. Ezzel sok ezrük életét lehetne megmenteni. Egészségügyi-közgazdasági számítások szerint, ha Magyarországon nem lenne D-vitamin-hiány, durván 250 milliárd forintot lehetne évente spórolni azáltal, hogy egy csomó betegség kezelésére nem kellene költeni.  

Valkusz Zsuzsa megjegyezte: náluk a Szegedi Tudományegyetem klinikáján a traumatológusok abban a pillanatban, ahogy bekerül hozzájuk egy combnyaktörött beteg, azonnal elkezdik D-vitaminnal tölteni. Így mire a műtőbe, illetve hazakerül, addigra már gyakorlatilag megkezdődött a D-vitamin-szint helyreállítása, és otthon azt már csak folytatni kell. 

A szakemberek szerint ahhoz, hogy az immunrendszerünk jól működjön, szintén megfelelő D-vitaminszintre van szükség. Ha ez nincs meg, csökken a fertőzések elleni védelem. Ha valaki ősszel elkezdi szedni, 70-80 százalékkal lehet csökkenteni az őszi-téli felső légúti hurutokat, szemben a C-vitaminnal. Ez utóbbival kapcsolatban sok száz orvosi vizsgálat kimutatta, hogy semmilyen hatása nincsen a felső légúti fertőzésekre, azokat mégis szedik az emberek. Lakatos Péter professzor hozzátette: az elmúlt években derült ki az is, hogy a D-vitamin és a daganatok között milyen kapcsolat van. Ha a tumoros betegek ideális D-vitamin szintjét biztosítják, akkor könnyebben birkóznak meg a betegséggel, és csökkenthető a halálozási arány is. A professzor szerint, ha egy daganatos betegnél pótolják a D-vitamint az nem azt jelenti, hogy meggyógyul, viszont a tumoros sejtek lassabban fognak nőni, vagy a kiegészítő egyéb kezelés, illetve a kemoterápia lényegesen jobban hat.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!