Idén ez utóbbira kerül nagyobb hangsúly, ugyanis a hagyományos akciónap, a május 31-i "Nem Dohányzók Napja" idei jelszavának azt választották, hogy "Ételre van szükségünk, nem dohányra".  

A kampányban azzal érvelnek, hogy a háborúk, a járvány és a klímasokk mellett a terményválasztás is hozzájárul a növekvő élelmiszerválsághoz. Évente világszerte mintegy 3,5 millió hektár földet állítanak át dohány termesztésére, emellett kiirtanak mintegy 200 000 hektár erdőt is a termelés bővítéséért. Maga a dohánytermesztés ugyanakkor sok – a környezetet terhelő – növényvédőszert és műtrágyát igényel, így végső soron kizsákmányolja a talajt. A WHO érvelése szerint ez az ágazat még a kukoricánál és az állattenyésztésnél is pusztítóbb hatással van az ökoszisztémákra. A földjükön folyó termelés hasznából ugyanakkor nem jut annyi a jellemzően szegény, vagy közepes jövedelmű országoknak, ami ellensúlyozhatná az élelmiszergazdaságukban így okozott károkat. Ezért a május végi kampányt arra is ki akarják használni, hogy felhívják a dohánygazdák figyelmét a fenntartható alternatívákra, és inkább a tápláló növények termesztésére ösztönözzék őket.

A helyettesítés nemcsak a termelési, hanem a fogyasztási oldalon is az egyik kulcskérdése a füstmentesítésnek. A hosszú idő alatt rögzült szokásokat ugyanis a tapasztalat szerint könnyebb valami másra cserélni, mint egyszerűen feladni. Ám szerencsétlen esetben ez a "segéd-szokás" akár többet is árthat, mint az eredeti. Ahogyan a Nemzeti Egészségügyi Központ hoz is egy példát, amikor a leszokást segítő oldalukon azt írják: "a cigarettázás rítusa – a cigarettásdoboz elővétele, a cigaretta kivétele, meggyújtása, mások megkínálása – meghatározó elem a dohányos számára. Ha ennek hiányát édességek vagy rágcsálnivalók fogyasztásával pótolja, akár öt-tíz kilónyi súlyfelesleg is keletkezhet."

De merre van a jó megoldás? Mit kezdjen a kezével-szájával-magával az, aki már nem akar dohányozni, de jön az inger, amire eddig a rágyújtás volt a begyakorolt válasza? A legjobb ezeket a helyzeteket eleve elkerülni, de amikor ez lehetetlen, akkor viszont tényleg segíthetnek a "pótszerek". 

A dohányzást imitáló elektromos eszközöket, bármily népszerűek is, általában nem ajánlják a "fenntartható megoldások" között, mert vagy maguk is tartalmaznak nikotint, vagy még túl keveset tudunk az általuk használt technológia egészségügyi hatásairól. Helyettük legtöbbször valami olyan tevékenységet ajánlanak, amit ugyanúgy rituálissá lehet tenni, mint ahogy a dohányzást. Némelyiknek nincs is ennél több haszna, míg mások a füst távoltartásán túl egyébbel is szolgálhatják az egészséget.

Így ajánlják például, hogy amikor érzik, hogy rá kellene gyújtaniuk, menjenek és igyanak egy pohár vizet. Vagy a reggeli cigarettát cseréljék le egy almára. A száj elfoglalására jó a (kalóriakorlátos) rágcsálás, amihez a rágógumin túl kiválóak a zöldségdarabok is. A dolog nélkül maradt kezek lefoglalására pedig jó minden, amivel babrálni lehet, legyen az akár egy toll, vagy két méretesebb csapágygolyó. Különösen alkalmasak lehetnek azok az elfoglaltságok, melyek meg is mozgatják az embert, illetve kiviszik a stresszes helyzetekből. Így, ha már nagyon elege van valakinek a munkából vagy a társaságból, azzal is oldhatja a benne felgyűlő feszültséget, ha feláll és elmegy sétálni öt percet, vagy megmászik 3-4 emeletet. Igazán szerencsés esetben még egy bokszzsákot is útba ejthet közben. Minden csepp izzadtság a javára fog válni.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt