Ha nyílik az anya-bár...
Szerző:Dósa Anna2023. 08. 01.Családban élni jóEgészségértés
Még azoknak is tartogathat számos kihívást a szoptatás, akik a napi munkájukban gyakran találkoznak kisbabával – hangsúlyozza dr. W. Ungváry Renáta egyetemi adjunktus, laktációs szaktanácsadó.
A szakember szerint erre a feladatra az a leghatékonyabb felkészülés, ha a nők már a szülés előtt felkeresnek szoptatós baba-mama csoportokat. Ott ugyanis látnak szoptatott kisbabákat, nagyobbacska gyerekeket, és azt is meghallhatják, hogy milyen problémákkal szembesülnek más anyukák, így egy kicsit reálisabb képük lehet a szoptatásról. Magyarországon például a La Leche Liga működtet ilyen klubokat, és a Szoptatás női művészete című könyvükben is sok édesanya szoptatási tapasztalatait foglalták össze.
A szaktanácsadó szerint sokszor azt sem tudják az édesanyák, hogyan kezdjenek hozzá a szoptatáshoz.
– Régebben az úgy volt, hogy a többgenerációs családokban felnövekvő lányokat bevonták az újszülöttek gondozásába, így látták, hogyan szoptatják a testvéreiket, vagy a rokon gyerekeket. Most viszont nagyon gyakori, hogy míg meg nem születik az első gyermekük, nem is nagyon látnak csecsemőt, így tapasztalatok híján kell belevágniuk mindenbe. Úgy, hogy közben számos olyan elvárásnak is próbálnak megfelelni, amelyek akadályozhatják a szoptatás sikerét. Ilyen lehet például az időre etetés, vagy a meghatározott mennyiségek elérésére való törekvés.
– Sokakban felmerül a kérdés, hogy honnan tudhatják, eleget szopott-e a kisbaba? – mondja dr. W. Ungváry Renáta, aki szerint nem célszerű erre a kérdésre mérleg segítségével válaszolni, mert ha a kicsi egészséges, akkor rá kell hagyni, hogy mikor, mennyit szopik. Az anyáknak elegendő észlelniük azt, amikor a baba jelez, hogy mellre kívánkozik. Azt javasolja: ha az egyik mellet befejezte, tegyék át a másikra, hogy ha kéri, abból is szopizhasson. Egy elégedett kisbaba, aki jóllakottan elengedi a mellet, világosan mutatja, hogy köszönöm, elég volt, amit kaptam. Az is természetes azonban, hogy jóllakottan is további testkontaktust igényel egy újszülött.
A szoptatás legkritikusabb időszaka a születés utáni első két hét. A kicsik először „fogynak”, a természetes úton születők általában hét százalékot, a császármetszéssel világra érkezők akár tíz százalékot is. Ha 10-14 napos korukra ismét elérik a születési súlyukat, az arra utal, hogy a szoptatás jó úton halad. Császáros babáknál azért lehet több a súlyvesztés, mert az anyák a műtét előtt és közben is folyadékpótló infúziót kapnak azért, hogy feltöltsék az érpályákat, ezzel is megelőzve a spinális (gerincközeli) érzéstelenítés bizonyos kellemetlen mellékhatásait. A plusz folyadékból a méhlepényen keresztül a magzat is kap. Ez azt eredményezi, hogy a születési súlya egy kicsit magasabb lesz annál, mint amilyen egyébként lenne. Amint megszületik, a baba szervezete „átáll” a méhen belüli életről a kintire, és elveszíti a szervezetébe juttatott plusz folyadékot is. Tehát az első napokban a mérlegeléskor mutatkozó súlyvesztés normális jelenség, és nem azt jelzi, hogy a baba éhezik. Ám, ha jobban csökken a súlya, már érdemes átgondolni: tényleg igény szerint szoptat-e az anyuka? Mellre teszi-e minden jelzésnél a babát? Mindkét mellett kínálja-e? Látható, hallható-e a ritmikus szívás-nyelés, amikor szopik a baba? Ha a kicsi jól szopik, jelzi az igényeit, élénk, van már székletes pelenkája, és a negyedik napot követően már nem veszít a súlyából, akkor nincs miért aggódni.
A hazai szakmai ajánlás szerint a szülészeteken a szülés után, az aranyórában azonnal az anya mellkasára kell tenni az újszülöttet és hagyni, hogy ismerkedjenek egymással. A kutatások szerint átlagosan 50-55 percre van szüksége az újszülöttnek, hogy magától is megtalálja a mellbimbót, és szopni kezdjen.
– Ennek azért is óriási a jelentősége – hangsúlyozza –, mert a mellben már a várandósság félidejétől termelődik a kolosztrum (előtej), aminek az összetétele speciálisan az újszülött igényeihez igazodik. Például nagyon magas az immunanyag-tartalma. Az első szoptatásoknak egyébként nem is feltétlenül a táplálás a célja, hanem az átállás segítése. A babának nagyon nagy ugrás a magzati létből a kinti világba érkezni. Elsősorban azért, mert a mikrobák milliárdjaival kerül hirtelen kapcsolatba az újszülött, és a kolosztrum, amit az anyukája melléből szopik, bevonja a tápcsatornáját. Ahol csak végighalad a kolosztrum, ott védőréteget képez, és megakadályozza, hogy a baba szervezetében teret nyerjenek a kórokozók. Az előtejnek hashajtó hatása is van, ami elősegíti, hogy a belekből ürüljön a magzatszurok. Ezen kívül az első szopásokkal a szervezetbe jutó kolosztrum segíti a vércukorszint stabilizálódását is. Az anyaméhben a magzat a köldökzsinóron keresztül mindent készen kap, megfelelő mennyiségben. Amikor azt elvágják, az újszülött szembesül az olyan kellemetlen érzésekkel, mint az éhség, a vércukorszint csökkenése. Ezek arra ösztönzik, hogy testkontaktusban legyen az anyjával és szopjon. Ha ez megtörténik, a kolosztrum hatására normalizálódik a vércukorszint, az éhség is csillapodik. A testkontaktus pedig az újszülött biztonságérzetét alapozza meg.
Arra a kérdésre, hogy a császárral születő babák lemaradnak-e arról, hogy az aranyórában az édesanyjuk testén bőr-bőr kontaktusban próbálkozhassanak a szopással, a szakember rávágja: dehogy! Akár a műtőben is lehetséges ez, ha van, aki segíti az anyát, hiszen ő abban a helyzetben nem tudja tartani és megfogni a kisbabát. Tehát kell lennie a fejénél valakinek, aki a mellkasára helyezi és szükség esetén segít abban is, hogy a kicsi odataláljon az anyja mellbimbójához. Az is jó megoldás, hogy amikor az anya kikerül a műtőből, ami átlagosan 20 perccel a szülés után van, akkor viszik oda a csecsemőt és fektetik a mellkasára. Ha az anya állapota ezt mégsem engedi, akkor helyette az apa is megteheti.
A szakember szerint előfordulhat, hogy valamilyen komplikáció miatt ez a találkozás nem lehetséges, ám ilyenkor is célszerű arra törekedni, hogy az első adandó alkalommal pótolják az aranyórát. Dr. W. Ungváry Renáta erre felidézi annak a páciensének a történetét, akinek a koraszülött babáját a szülés után három hónappal tették először a mellkasára. A kicsinek sikerült a mellre kúsznia és ő is elkezdett szopni, noha addig csak cumisüvegből kapott enni.
A baba és az édesanya egészségét támogató anyatejes táplálásról további fontos információkat olvashat cikkünkben.
Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!