Gondolnia kell-e arra a szülőnek, hogy a gyermekét bizonyos rendszerességgel gyermekszemészeti szűrővizsgálatokra vigye?

– Magyarországon a védőnői hálózat kitűnően működik, rendszeres szűréseikkel tehermentesítik a gyermekszemészeket az egészséges szemű gyermekek szűrése alól. De ha a családban bármilyen szemészeti probléma előfordult, például kancsalság, szemüvegesség – azaz fénytörési hiba –, hályog, gyengénlátás, akkor korai szűrésre van szükség: 8 hónapos és egyéves kor között célszerű ezeket a gyerekeket gyermekszemészeti szűrővizsgálatnak alávetni! Próbáljunk kifejezetten gyermekszemészhez időpontot kérni.

Milyen gyanús jelekre figyeljünk iskoláskorú gyerekek esetében?

– A legfontosabb jel, amire figyelnünk kell, ha a gyerek panaszkodik: ha homályosan látja a betűket, nem tud pontosan a vonalak közé vagy a négyzethálós füzetbe írni, vagy ha úgy érzi, hogy „összefutnak” a betűk, netán szellemképesnek látja őket. Ha fáj a szeme vagy a feje, szintén érdemes szakorvoshoz fordulni. De egy gondos szülő észreveszi, ha olvasással, írással kapcsolatos panaszai vannak a gyereknek.

Az is gyanús tünet, ha túl közel hajol a gyerek a füzethez vagy az olvasnivalóhoz?

„önmagában a közelnézés igen ritkán jelent komoly panaszt”

– Ez az az eset, amivel kapcsolatban sokszor jönnek hozzánk a szülők, mondhatnám, fölöslegesen: önmagában a közelnézés igen ritkán jelent komoly panaszt. A legtöbb esetben egy kisgyerek az igyekezettől akaratlanul is közel hajol a papírhoz – szépen akar írni, pontosan szeretne dolgozni. Mielőtt ilyen esetben aggódva szemészhez fordulunk, vizsgáljuk meg, hogy a gyermek normális távolságban ki tudja-e olvasni a betűket. Távolítsuk őt egy kicsit, kérjük meg, hogy kétarasznyira tegye a szemétől az olvasni- és az írnivalót. Hasonlóan járjunk el abban az esetben is, amikor a gyermek oldalról nézi a papírt. Sokan ekkor is automatikusan gyermekszemészhez fordulnak, pedig ha a gyermek kérésünkre meg tudja fordítani a fejét, és úgy is tud írni-olvasni, akkor – hangsúlyozom – valószínűleg nincs probléma. Azokra a panaszokra érdemes koncentrálnunk, amelyeket a gyerektől hallunk. Nyilván más eset, ha a szülők például kancsalítást vesznek észre, mert azt minden életkorban komolyan kell venni, és ne higgyünk abban, hogy a kancsalságot majd csak kinövi a gyermek!

A kancsalság minden esetben látható egy, a gyermekét a legszebbnek látó szülő számára is?

– Ha bizonytalanok vagyunk ezzel kapcsolatban, otthoni környezetben is elvégezhetünk egy egyszerű tesztet. Készítsünk a gyermekről egy fotót, lehetőleg pontosan egy fényforrással vagy ablakkal szemben ültetve őt. Az innen készült fényképen vizsgáljuk meg azt a két pici kis fényt, ami belevetül a szem színes gyűrűire, pontosabban a szaruhártyákra. Ha ezek a pici pontocskák az orr tengelyére szimmetrikusak, akkor nagy valószínűséggel nem kancsal a gyermek. A legkisebb kétely esetén kérjünk tanácsot szemészorvostól.

Vannak egyéb esetek, amikre érdemes odafigyelnünk?

„Ha a gyereknek bármelyik irányba elfordul a feje, vagy valamelyik vállára dönti azt, mihamarabb keressünk fel gyermekszemészt!”

– Kisgyermekek szokatlan fejtartása sokszor nem is tűnik fel a szülőknek, holott ennek hátterében is állhat szemészeti eltérés. Ha a gyereknek bármelyik irányba elfordul a feje, vagy valamelyik vállára dönti azt, mihamarabb keressünk fel gyermekszemészt! Ezek a tünetek ugyanis utalhatnak más betegségre is, amit nagyon fontos korán kideríteni. Az esetek túlnyomó többségében veleszületett szemmozgászavar okozza, mely a nyaki gerincszakasz megterhelődésével is jár, ezért komolyan és korán kell foglalkozni a problémával.

Kisbabáknál a gyermekorvos és a védőnő elvégzi a szükséges vizsgálatokat, vagy külön ellenőrzés is szükséges?

– Már egy újszülöttnek is nagyon jó a fényérzékelése. A legalapvetőbb vizsgálat, amit otthon is elvégezhetünk, hogy a fényre hogyan reagál a baba pupillája. Ha az beszűkül, az természetesen jó látást feltételez, de itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy külön kell vizsgálni a gyermek két szemét, hiszen ez a lelke a látásvizsgálatnak. Fontos tudniuk a szülőknek, hogy ha a gyerek pupillájának a területén bármilyen rendellenességet vesznek észre, sürgősen menjenek szemészhez!

A mindennapokban mivel tehetünk jót a bármilyen korú gyermekünk szemének?

– Az apró odafigyelések is sokat számítanak! Szülőknek és pedagógusoknak is tudniuk kell, hogy a gyerek keze lehetőleg ne vessen árnyékot az írásra, azaz jobbkezesek esetén balról jöjjön a fény, balkezesek esetében jobbról. Fontos, hogy a közelnézést józan keretek közé szorítsuk! Ha a gyerek sokat van a szabadban, ezzel a szemének is jót teszünk, mert így lehetősége van az 50 méteren túli nézésre is, ami a szem számára igen fontos. A rövidlátók arányának növekedése szempontjából kell ezt komolyan venni, vizsgálatok szerint ugyanis 2050-re a világ népességének a fele rövidlátó lesz. És amivel sok esetben sem a szülők, sem a pedagógusok nincsenek tisztában, az a szemüveghasználat fontossága. A másfél-két dioptriás rövidlátónak még a testnevelés órán is szemüveget kell viselnie! Ezt nagyon fontos megérteni. Sajnos még mindig előfordul, hogy a pedagógus leveteti a gyerekkel a szemüveget, pedig ezzel komoly balesetveszélybe sodorja őt! Ha ugyanis a tanuló nem viseli a szemüveget, csak a maga körüli dolgokat látja jól, a távoliakat nem, pl. egy felé érkező labdát túl későn vesz észre. Amikor a szülő azzal szembesül, hogy gyermekének szemüvegre van szüksége, sokszor azzal sikerül vigasztalnom őket, hogy a szemüveg védelmet is biztosít a mechanikai sérülésekkel szemben. Ez korántsem lényegtelen szempont, amikor tapasztaljuk, hogy a gyermekek előszeretettel játszanak botokkal, hadonásznak ceruzával, dobálóznak radírral, gesztenyével vagy éppen hógolyóval – mely egyébként mind-mind veszélyt jelenthet a szem számára.

(fotó: Shutterstock)