Fülbemászó dallamok hullámhosszán – milyen zenét hallgasson a gyerek?
Szerző:Szabó Péter Ádám2021. 08. 10.Kisgyermeket nevelünk
Csiribiri csiribiri zabszalma, négy csillag közt alszom ma – ki ne olvasná énekelve ezeket a sorokat, amelyeket ki tudja hányszor hallgattunk gyermekkorunkban, majd gyermekeink első éveiben. Számtalan lehetőség áll rendelkezésre, ha zenét szeretnénk hallgatni csemetéinkkel játék, főzés vagy akár utazás közben, de mi alapján válasszunk muzsikát? Szakértőink szerint a természetes emberi hangnál nincsen jobb!
Bizony, a klasszikus, fülünkbe mászó Halász Judit-slágerek mellett már számtalan további lehetőség közül választhatunk a gyerekzenék végtelennek tűnő tárházából, nem árt azonban körültekintőnek lenni, és ugyanolyan gondosan megválogatni azt, hogy mit hallgatunk velük, mint azt, hogy mivel tápláljuk. Hiszen a zene lelki táplálék. Megkérdezett szakértőnk, J. Kovács Judit, drámapedagógus, a Kerekítő baba-mama foglalkozáshálózat vezetője szerint a szülői énekszó nyugtatja meg leginkább a lurkókat.
– A foglalkozásainkon igyekszünk a gyerekek minden érzékszervére hatni – kezdi J. Kovács Judit, a Kerekítő alapítója. – A versekkel, népi mondókákkal, dalokkal és az ölbeli játékokkal meghitt, önfeledt, szeretetteljes légkört teremtünk. Ezek mind segítik a biztonságos korai kötődést, erősítik az érzelmi biztonságot. Nagymamáink is pontosan így csinálták, évszázados hagyományai vannak az ölbeli játékoknak, melyhez legtöbbször dallam és mozdulatkincs is kapcsolódik, minden érzékszervet egyszerre megmozgat. A koragyermekkori mondókázás, éneklés együtt töltött percei a művészeti, zenei és érzelmi nevelés alapkövei. A klasszikus hangszerek mellett népi hangutánzó hangszereket és ritmushangszereket is használ a foglalkozásvezető az alkalmakon, a gyerekek körében nagyon népszerű a madárhangot utánzó odusíp, számos helyen a citera, vagy akár a szívdobogást megidéző sámándob.
Az otthoni mondókázásra a népi kincseken túl Weöres Sándor, vagy akár korunk nagy költőinek versei ritmusukat és a dallamosságukat tekintve is kitűnő választások. A megzenésített irodalmi művek mellett a népi mondókák, az akusztikus és a népi hangszeres zene kifejezetten jót tesz a gyerekek egészséges fejlődésének.
– Sokan azért nem akarnak énekelni a gyermeküknek, mert tisztában vannak vele, hogy nincs jó hangjuk – teszi hozzá másik megkérdezett szakértőnk, Ráduly Ildikó, a Krammer Teréz Zeneiskola igazgatója. – Nem kell operaénekesnek lennünk ahhoz, hogy dúdoljunk vagy énekeljünk otthon a csöppségnek. Egy pár hangból álló dal is tökéletes, az se baj, ha ugyanazt ismételgetjük, mert nem ismerünk mást. A természetes emberi hangnál ugyanis nincsen jobb! Az a legkiválóbb, ha énekelünk, ebben elsősorban az édesanyák hangja a hatásos. Nemcsak azért, mert már a pocakban is összekapcsolódott anya és gyermeke, hanem a női hangnak van olyan magassága, ami tökéletesen megfelel a kicsik hallásának. Korábbi kórustársaim közül sokan jártak a próbákra várandósként is, mindenkinek odáig is van a gyermeke a zenéért. A hallás már a második trimeszterben alkalmas a kommunikációra, így az éneklés vagy a zenehallgatás már ekkor jótékony hatással van a magzat fejlődésére. A klasszikus zenéket is csak ajánlani tudjuk, bár, abból sem mindegy, mit hallgatunk. Beethoven nem gyerekeknek való, de Mozartra például hamar megnyugszanak a babák.
Csak néhány példa a gyerekeknek szóló előadók közül, akiket szakértőink szívből ajánlanak: Bíró Eszter, Bognár Szilvia, Halász Judit, Kárász Eszter, Koncz Zsuzsa, Palya Bea, Szalóki Ági, Gryllus Vilmos, az Alma együttes, a Kaláka zenekar, a Kolompos vagy a Veronaki gyerekeknek szóló dalai tehát hintázás, főzés, játék közben vagy elalvás előtt is szólhatnak, mert megnyugtatják, harmonizálják a kicsiket. Szerencsére folyamatosan bővül a választék, egyre több a kreatív, kifejezetten gyerekeknek szóló zenekar, amely bátran épít a népi hangszerekre.
– Azt tapasztalom, hogy a szülők előszeretettel nosztalgiáznak a gyerekükkel és általában azt a zenét mutatják meg a csemetéknek, amit kicsiként ők is hallgattak – mutat rá benyomásaira J. Kovács Judit. – A gyerekek nagyon fogékonyak a muzsikára, már a legkisebbek is elkezdenek lüktetésre rugózni, mozogni, táncolni. Az élet első éveiben a saját zenei anyanyelvük, magyar népzenei hagyományok megismerése nagyon fontos, jó ha ilyen jellegű zenei ingerek érik. Emellett pedig megmutathatunk számunkra kedves számokat, és válogathatunk az újabb gyereknek szánt zenékből.
Természetesen a hangszerek között is megvan a különbség, mit ajánlanak a szakemberek az érzékeny hallású apróságoknak – szabályt erősítő kivételek azonban itt is akadnak.
– A furulya, a gitár, a hegedű vagy a zongora bármikor bevethető hangszerek – magyarázza Ráduly Ildikó. – A hangszereket mutassuk be, ismertessük meg a gyerekkel, de semmit ne erőltessünk. Ha érdeklődik, kíváncsi lesz rájuk és felkeltik az érdeklődését, de óvodáskor előtt még nem jellemző, hogy jobban lekötnék őket a zeneszerszámok. Kivételek persze mindig vannak. A zeneiskolában járt nálunk egy skandináv együttes, amelynek a repertoárjában a klasszikusoktól kezdve, a jelenkor slágerein át az örökzöldekig minden akadt. Sajátos hangzásvilágukra jellemző módon bátran használták a különlegesebb hangszereket is. Alig akartunk hinni a szemünknek, amikor a koncertre egy alig hároméves kisfiú is beült a sorok közé és végig az üstdobot figyelte. Az idősebb gyerekek közül voltak, akik elveszítették a fókuszt, egy idő után nem kötötte le őket az előadás, ez a kisfiú azonban itt talán egy életre elköteleződött a ritmussal. Azóta is nálunk dobol és kifejezetten tehetséges.
Nagy tehát az egyetértés az éneklés, az emberi hang kiemelt szerepében, amely nemcsak az apróságra, de az előadóra is jótékonyan hat.
– Tudományosan bizonyított tény, hogy az énekszóra megnyugszik a baba – mondja határozottan J. Kovács Judit, drámapedagógus. – Az ének ráadásul az énekest és a hallgatóságot is megnyugtatja, kikapcsolja a félelemérzetet és a szorongást. Érdemes kipróbálni! A dallamok hatására a felnőtt is leteszi a napi gondokat és ez a kiegyensúlyozottság visszahat a gyermekre is. A zene ösztönösen hidat teremt a szülő és a gyermek között.
A zenehallgatás tehát mindenképpen hasznos a kicsikkel, de ne felejtsük a saját torkunkban és hangszálainkban rejlő lehetőségeket sem. A szakértő szerint akár saját dalokat is kitalálhatunk.
– A belső nyugalmat erősíti a gyerekekben az énekszó, ezért ha nem ismerünk dalokat, akár saját szerzemények is szóba jöhetnek – jelenti ki Ráduly Ildikó. – Ha semmiképpen sem hajlandó valaki előcsalogatni magából a dallamokat, a mondókázás is alternatíva lehet. A kis versek, mondókák is fejlesztik a gyerekek ritmusérzékét és hozzájárulnak az ízlésének formálásához. Mindenkit csak arra biztatok, hogy építse be a zenét a gyerek mindennapjaiba, hallgassák bátran, de elsősorban mondókázzanak és énekeljenek a piciknek! Egy idő után nemcsak a szövegben, de a dallamban is segítenek majd az apróságok!
(fotó: Bulla Bea, Varga Gábor)