20 perc türelem = 10 év nyugalom

Az embereknek esélyt kellene adniuk maguknak arra, hogy megelőzzék vagy legalább még gyógyítható stádiumban találják meg szervezetükben a vastagbélrákot. Több kutatás is igazolja, hogy főként a szégyenérzet a legfőbb oka a szűrővizsgálat „elbliccelésének.”  A professzor szerint viszont még mindig jobb a vastagbél-rákszűrő vizsgálattal járó, javarészben inkább pszichés kellemetlenség, mint egy ilyen betegség diagnózisával és a menthetetlenség tudatával élni. Akik még tünetmentesen elmennek egy székletvér-szűrésre, majd szükség esetén a vastagbél-tükrözésre, úgy távozhatnak a negyedórás-húszperces beavatkozás után, hogy elhárítottak egy potenciális veszélyt legalább tíz évre.  

– A vastagbélrák kialakulása egy tünetmentes folyamat – magyarázza a professzor. - Ám ez csak addig igaz, amíg a daganat nem nő meg.  

A rosszindulatú daganat a vastagbél falának belső rétegéből indul jóindulatú tumorként, majd évek múltán áttöri a bélfal rétegeit és terjeszkedni kezd, áttéteket képez. A jóindulatú vastagbéldaganatot polipnak hívják. Méretük lehet kisebb-nagyobb (0,5-4 cm), lehet nyelük vagy sem, állhatnak egyedül vagy csoportosan, hasonlíthatnak anyajegyhez, gombához vagy ujjakhoz. A vastagbélpolip nem rosszindulatú elváltozás, azonban a rosszindulatú elfajulás is bekövetkezhet, ha nem távolítják el időben. Általában nem okoz panaszt, emiatt a szűrővizsgálatként elvégzett vastagbéltükrözés során van esély a megtalálására és eltávolítására. A polipok sok esetben véreznek, minél nagyobbra nő egy polip és minél közelebb van a végbélhez, annál nagyobb ennek valószínűsége.

Molnár Tamás professzor szerint a tünetet is okozó daganat addigra akár már nyirokcsomó áttéteket is képezhetett. Vagyis az biztosan nem jó stratégia, ha valaki a vastagbél-tükrözéssel megvárja, míg egyértelmű tünete lesz.  

Magyarországon az összes újonnan diagnosztizált daganatos eset csaknem 17 százaléka vastagbél-rák, ami az egyik legmagasabb arány Európában.

– Ezen mindenképpen ideje lenne változtatni, ahhoz viszont el kell járni a szűrésekre – mondja határozottan a gasztroenterológus.

A szűrés első lépése a széklet-vérteszt. A vastagbéltükrözésig csak azok jutnak el, akiknek ez a tesztjük nem negatív eredményt ad. Az előszűrésre azért van szükség, mert a hazai endoszkópos kapacitás nem elegendő arra, hogy a veszélyeztetett populációt, az 50-70 éves korosztály valamennyi tagját meg lehessen vizsgálni. Ráadásul, ha csak a kolonoszkópiás szűrés működne, még alacsonyabb lenne a részvételi arány. Az emberek ugyanis félnek a vastagbéltükrözéstől.

Ez a professzor szerint a megelőző gyógyszeres béltisztítás után egy mindössze 15 perces procedúra, ami nyilván nem minden pillanatában kellemes, de az sem igaz, hogy minden pillanatban kellemetlen. A beavatkozásnak legalább a fele, kétharmada alatt kifelé húzzák az eszközt, és közben alaposan átnézik a beleket. Ez teljesen fájdalmatlan. Amennyiben a beteg nem kér altatást, akkor ő maga is a monitoron végig tudja nézni a saját bélrendszerét.

Arra a kérdésre, hogy milyen a pozitív székletvér-tesztek aránya, a professzor azt válaszolta, hogy ez a teszt érzékenységén múlik.  

– A magyar székletvérteszt érzékenységét nagyon jól sikerült „belőni”. Ezt onnan tudjuk, hogy a pozitív esetekben nagyon gyakran találunk jóindulatú polipokat, és sajnos nem elhanyagolható arányban olyan rákos daganatot is, ami viszont nem okozott panaszt, de még gyakorlatilag teljes mértékben gyógyítható. Ezért nagyon fontos, hogy akinek ilyen lelete van, mindenképpen menjen el a béltükrözés vizsgálatra is, mert azt jelzi, hogy lehet már baja is.  

A hazai szűréseken megjelentek közül minden tizediknek pozitív a székletvér-tesztje. Bár az EU ajánlása szerint legalább 90 százalékuknak el kéne jutnia kolonoszkópiás vizsgálatra is, nálunk ez az arány az állami intézmények tapasztalata szerint kevesebb, mint 50 százalék. A magánlaborokban elvégzett szűrésekről ugyan nincs információ, de az unió által elvárt 90 százaléktól nagyon messze vagyunk. Fontos hangsúlyozni, hogy egy pozitív székletvérteszt még nem jelent 100 százalékban daganatot vagy polipot. A béltükrözéses vizsgálaton megjelent páciensek körülbelül felénél találnak polipokat is az orvosok. Minden huszadiknál rákot. A negatív endoszkópia-lelet pedig 10 év biztos vastagbélrák-mentességet jelent.  

Arra a kérdésre, hogy milyen kórjóslatra számíthat az az öt-hat százalék, akiknél már rákot találnak, Molnár Tamás professzor határozottan rávágta: ők valószínűleg túlélők lesznek! Hiszen még korai stádiumban észlelik a bajt, amikor ezek a betegek tünetmentesek. Abban az esetben, ha még a bélen belül van a daganat, akkor a gyógyulási arány 80-90 százalék. Ha pedig már áttéteket hozott létre, a gyógyulás esélye 30-40 százalék.    

A professzor hozzátette: a gasztroenterológiai társadalom kivívta azt, hogy csak azok a centrumok végezhetnek endoszkópos szűrést, amelyeknél adottak a minőségi kolonoszkópia elvégzésének a feltételei, és amelyekben olyan szakemberek dolgoznak, akik évente legalább 200 vizsgálatot végeznek. A kolonoszkópiát lehet úgy végezni, hogy nagyon fájdalmas legyen, de lehet úgy is, hogy szinte nem is veszi észre a páciens. Ez utóbbihoz viszont kell a gyakorlat. Tehát aki egy állami szűrőcentrumba kap vizsgálati időpontot, biztos lehet abban, hogy jó szakemberek keze alá kerül. A bódítás lehetőségét valamennyi centrumban fel fogják ajánlani. A teljes fájdalmatlanság csak altatás esetén várható. Vannak olyan centrumok, ahol ez is rutinszerűen elérhető. Ám ehhez altatóorvos kell, minden egyes szűrővizsgálathoz viszont nincs elég ilyen szakember.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!