csalad.hu - Pálmaolaj: rákkeltő és a környezetet is károsítja?
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Pálmaolaj: rákkeltő és a környezetet is károsítja?
hellofoodblog.hu
2019. nov. 12. 9:55
Egészségre fel!
Nézzük meg közelebbről, miért lett ennyire népszerű a pálmaolaj és hogy került pillanatok alatt a minden rosszat megtestesítő gonosz kellemetlen szerepébe.

– Meggyőződésem, hogy a pálmaolaj csak rosszkor volt rossz helyen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy szerencsétlenségére pont fordítva járt, mint a mókus, aki gonosz, de jó a PR-ja – írja Szöllősi Réka, élelmiszerszakértő, a FÉSZ ügyvezető igazgatója a hellofood blogjában.

– Nekem az az elméletem, hogy a pálmaolajhoz kapcsolódó, elutasító társadalmi reakció végső soron lehet, hogy nem más, mint a fogyasztói társadalommal szemben tudat alatt fennálló frusztrációink kicsatornázása.

Hogy jutottunk idáig?

Ilyenek vagyunk mi, emberek: elvont szabályok, összetett eszmék helyett inkább könnyen megragadható, konkrét dolgok ellen tudjuk és szeretjük kifejezni ellenérzéseinket.

Kezdjük a nagy képpel!

A Föld olyan, mint egy gigantikus hangyaboly: felfoghatatlan mennyiségű alapanyag, árucikk utazik keresztül-kasul a világban a nap minden percében szárazon, vízen és levegőben. Közben többször gazdát cserélnek, óriási elosztóközpontokban és hűtőkamrákban várakoznak, végül feldolgozásra, majd készáruként tovább szállításra kerülnek ismét a szélrózsa összes irányába.

A mi kosarunkba kerülő árucikkek jelentős része e nagyon komplex, sokszereplős és időigényes „áramlás” eredménye. De hogy jön ez a pálmaolajhoz?

Úgy, hogy a pálmaolaj pechére ezen komplex rendszer minden elvárásának megfelel; népszerűségét és elterjedtségét is pont ennek köszönheti.

1. A növény maga rendkívül jó terméshozamokkal rendelkezik a többi hasonló olajnövényhez képest, ezért relatíve kisebb területen sokkal több, és ezért olcsóbb olaj állítható elő belőle. Vagyis a fent említett hatalmas alapanyag mennyiségeket folyamatosan igénylő rendszer ellátására minden más növénynél alkalmasabb.

A pálmaolajnak jelenleg nincs reális helyettesítője

Ez azt jelenti, hogy a pálmaolajnak jelenleg nincs reális helyettesítője: egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné közel 8 milliárd ember jelenleg pálmaolajból kielégített zsiradék szükségletét.

2. Aki már valaha főzött-sütött valamit a konyhában, tudja, hogy az ételek alapvetően a zsiradékoktól lesznek „finomak”. Ennek az az oka, hogy az íz, az állag, a szín és az eltarthatóság szempontjából is fontos szerepet töltenek be ezek a vegyületek ételeink „vegykonyhájában”. Nincs ez másként a nagyüzemi körülmények között előállított élelmiszerek esetében sem.

A pálmaolaj egy olyan zsiradék-féleség, amely – a többi növényi zsiradékkal ellentétben – nem könnyen avasodik, semleges ízű, a minőségét sokáig megőrzi és emiatt jól bírja mind a szállítást, mind a raktározást, feldolgozatlan formában és összetevőként is.

3. Szobahőmérsékleten természetes módon szilárd halmazállapota lehetővé teszi, hogy nem kell „keményíteni”, „hidrogénezni”, így az egészségünk számára bizonyítottan káros ún. transzzsírsav molekulák sem alakulnak ki az előállítása során.

Az alapanyag e tulajdonságának köszönhető elsősorban az, hogy a hazánkban 2013 óta létező, az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának korlátozása céljából megalkotott jogszabály nyomán a hazai előállítók áttértek a pálmaolaj alkalmazására minden olyan termékben, amely szilárd halmazállapotú zsiradék felhasználását teszi szükségessé.

Az egészségünk szempontjából előnyösebb zsírsav-összetétellel rendelkezik

Ismét egy konyhai példával élve: minden háziasszony tudja, hogy például a sütemények esetében az olaj és a vaj nem csereszabatos a receptekben, pláne nem ott, ahol szilárd halmazállapot elérése cél.

4. Más beltartalmi előnyökkel is rendelkezik a pálmaolaj a többi zsiradékhoz képest: az egészségünk szempontjából előnyösebb zsírsav-összetétellel rendelkezik, mint az egyéb szilárd halmazállapotú zsiradékok (pl. vaj, sertészsír, kókuszzsír).

5. Időről-időre felröppen a hír, hogy a pálmaolaj „rákkeltő”. A rossz hír az, hogy az olajok nem megfelelő technológiával történő – akár otthoni- hevítése során keletkező káros szennyezőanyagok nem csak a pálmaolajban, hanem minden más zsiradékban is létrejönnek – tehát nem csak a pálmaolaj a ludas. A pálmaolaj esetében ugyanakkor ma már tudható az, hogy az alapanyag minősége itt fokozott hatással van a folyamatra.

Adva van tehát egy alapanyag, amely:

• nagy mennyiségben terem, ezért kedvező áron lehet folyamatosan hozzájutni,

• kibírja a szállítást és a raktározást,

• semmivel sem rosszabb hatású az emberi egészségre, mint a többi hasonló termék,

• mindemellett kiváló tulajdonságokkal rendelkezik sok élelmiszer receptúrájában történő alkalmazáshoz.

Akkor mi a probléma?

Mi európai fogyasztók rendszerint ezen a ponton kapcsolódunk be a történetbe: azt olvassuk az interneten, hogy a pálmaolaj termesztése miatt irtják ki Ázsia szigetországaiban az esőerdőket, pusztulnak el a dzsungel állatai és zsákmányolnak ki gyerekmunkásokat a multik igényeit kielégítve a helyi vállalkozók.

Csakhogy, a túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, kukoricát, szóját is. Sokszor ezek jelenlegi termőterületei is erdőségek helyén jöttek létre.

Az a helyzet, hogy a pálmaolaj minden más alternatívája (például kókuszzsír, kakaóvaj, repce, szója, napraforgó) nagyobb területet és nagyobb erőforrásokat igényel, ami az olajpálma helyettesítése esetén nagyobb környezetromboláshoz vezethet.

Tehát a pálmaolaj – kis képzavarral élve – csak a jéghegy csúcsa és még számtalan mezőgazdasági alapanyagra ráfogható, hogy „környezetkárosító”.

Hasonlóan heves és eldönthetetlen viták zajlanak a hús és a tejtermelés környezeti hatásai kapcsán. De végső soron mindig oda lyukadunk ki, hogy valamivel táplálni kell a Föld egyre növekvő népességét és a természeti és kulturális körülmények sokszínűsége miatt egyszerűen lehetetlen a bejegyzés elején felvillantott komplex rendszert megváltoztatni egy-két tényező lecserélésével.

Mi a megoldás?

Azt látjuk, hogy az élelmiszerek előállítása során egyre nagyobb igény mutatkozik fogyasztói oldalról a szociális, gazdasági és környezeti hatásokat egyaránt figyelembe vevő, tehát fenntartható alapanyagok alkalmazása iránt. A mai tudásunkkal azt kell mondani, hogy a túlnépesedési és túlfogyasztási problémák egyidejű megoldásához valahol errefelé vezethet majd az út.

A pálmaolaj termelő országokban gyakorlatilag mára az egyetlen megélhetési lehetősége a mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknak.

Köztük rengeteg a családi kisgazdaság. Nekik és a világ fogyasztóinak is az az érdekük, hogy a termelés és a kereskedelem is mindenféle szempontból ellenőrzött körülmények között történjen. Ennek legmegfelelőbb módja a helyi kormányok támogatása ennek megvalósításában.

Keressük az RSPO pálmaolajat a címkén

Fogyasztóként tehát ne valamely alapanyagban lássuk az ördögöt, hanem barátkozzunk az igazolhatóan fenntartható termelésből származó alapanyagok, köztük az ún. RSPO pálmaolaj jelenlétével az élelmiszereinkben: ezzel a kifejezéssel a csomagolásokon is egyre gyakrabban találkozhatunk.

Emellett legyünk tudatosak és tájékozódjunk a témában a hangzatos szalagcímeken túl is. Törekedjünk arra, hogy saját életmódunkat és étrendünket tegyük mindinkább fenntarthatóvá, erről bővebben a fenntarthatóságról szóló bejegyzésben olvashatsz.

(fotó: Shutterstock)