Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén

  • magasabb összegben jár a családi pótlék (23 300 forint/hó, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint/hó)
  • a gyermek 10 éves koráig jár a Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
  • a gyermek utazási kedvezményre jogosult
  • a gyermek közgyógyellátásra jogosult
  • a gyermek étkezési térítési díjkedvezményre jogosult
  • a gyermek ingyenes tankönyvre jogosult

Emellett jogosultak a szülők a Gyermekápolási táppénzre is.

Gyermekek Otthongondozási Díja (GYOD)

A súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermek ápolásakor járhat a Gyermekek Otthongondozási Díja (GYOD), vagy ha erre nem jogosultak, de állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló gyermek ápolásra van szükség, akkor ápolási díj járhat.

2020. január 1-től bruttó 123 910 forint havonta, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le. A támogatás 2022. január 1-től az akkor érvényes minimálbér összegére emelkedik. Az, aki két önellátásra képtelen gyermeket nevel, másfélszeres támogatást kap.

Azt, hogy ki az önellátásra képtelen, a 6 éven aluli gyermekek esetében szakorvos, egyéb esetekben szakértő állapítja meg. A vizsgálat arra terjed ki, hogy az ápolt gyermek bizonyos tevékenységek elvégzésében – étkezés, öltözködés, tisztálkodás, illemhelyhasználat, kontinencia, lakáson belüli közlekedés, köznevelési intézmény látogatása során – mennyiben szorul segítségre.

A szülő a GYOD mellett legfeljebb napi 4 órában – kivéve az otthoni munkavégzést – folytathat keresőtevékenységet.

A GYOD-ban részesülő szülő a többi gyermeke után jogosult lehet csecsemőgondozási díjra (CSED-re), gyermekgondozási díjra (GYED-re) és gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES-re) is. A GYOD a gyermeknevelési támogatással (GYET-tel) korlátozás nélkül együtt folyósítható.

Igazolás és bentlakásos intézmény

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknek minősül az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban [a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet] meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A 18. év alatti gyermek betegségét ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni.

Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa állítja ki. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes – felülvizsgálat időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét.

2019. január 1-jétől a családtámogatási ellátások szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni a bentlakásos szociális intézményben 30 napot meghaladóan elhelyezett gyermeket akkor, ha az elhelyezésre a tankötelezettség teljesítése érdekében, az intézményben folyó fejlesztő nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek csak átmeneti jelleggel kerül ki a szülő háztartásából. Az intézményi elhelyezés ezen formája hasonló ahhoz, amikor a gyermek a lakóhelyétől távol fekvő oktatási intézményben folytat tanulmányokat, és kollégiumi elhelyezésben részesül, mely esetben a szülő jogosult a családi pótlékra. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek ezen kollégiumi elhelyezéshez hasonló szociális intézményi elhelyezése esetén az intézményvezető helyett a szülő lesz jogosult a családi pótlékra (továbbá emellett érvényesítheti a családi adó- és járulékkedvezményt, valamint a gyermek 10 éves koráig GYES-ben is részesülhet).

 

(Fotó: Shutterstock)

betegségtámogatásgyermek