Kívánságvirág

Kisunokám megkérdezte:

a kívánságvirág milyen?

Gondolkodtam, bevallottam:

bizony, én nem ismerem.

Még a kérdésen töprengtem,

de ekkor máris folytatta,

szinte gondolkodás nélkül

a választ rögtön megadta:

Papa, a kívánságvirág

színe megszámlálhatatlan,

mert a kívánságoknak is

tudod, nagyon sok színe van.


Dorka cicája

Mikor a toronyóra éjfelet ütött,

aludt már a mezőn az egér és tücsök.

Egy kismacska akkor nagyot nyújtózkodott,

hogy világgá menne, azon gondolkodott,

karmait megnézte, és rendben találta,

alkalmasak voltak a fára mászásra.

Addig ugrándozott, hagy végleg elveszett,

szegény kicsi Dorka nekikeseredett.

Nem is mondtam eddig, hogy az nem volt másé,

mint a nevezetes kis Császár Dorkáé.

Unokatestvérét rögtön ugrasztotta,

Sárkány Míra Esztert ágyból kizavarta,

a testvére Dénes sem járt sokkal jobban,

keressék a macskát tüstént, azon nyomban.

Akkor Dénes és Míra kipattant az ágyból,

gondolták, a cica nem ment ki a házból.

Dorka nem hallgatott, folyton hangoztatta,

világgá ment biztos, ha egyszer azt mondta.

Világgá ment cica, álom, vagy valóság,

jó is lenne tudni, mi itt az igazság.

„Drága cicám, cirmos cicám mért hagytál itt engemet?”

Hisz a világ oly nagyon nagy, nem való az teneked.

Reggel van, és anyukája vidáman szól: kis Dorka,

öltözni és enni kell most, és menni az oviba.

Leugrik az ágyról gyorsan, kiszalad a cicához,

csendesen megsimogatja: aludj tovább kis borzos.

Hogy álmában mi is történt, csak ő tudja, senki sem.

Jobb gazdája nem lehet már, legalábbis nem hiszem.


Gergő

Színes egyéniség Gergő,

a színekkel nem viccel ő.

Itt-ott piros, máshol kék lett,

sárga váltja fel a zöldet.

Átgázol tökön, paszulyon,

a lába meg hadd liluljon.

Tarka gyerek, bárki látja,

szivárványszín keze, lába.

unokanagyszülőkapák napjapelus és nyakkendőfiúnevelés