Rég elfeledett gyermekjátékaink - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Rég elfeledett gyermekjátékaink

Ivanova Daniela
2021. jan. 20. 15:00
Kisgyermeket nevelünk

A hideg téli napok beköszöntével eljött a pillanat, hogy levegyük a régóta porosodó játékokat a polcról és újra életet leheljünk beléjük. A mai, okostelefonokon szocializálódott generáció számára valószínűleg ismeretlen még a jó öreg „Gazdálkodj okosan” és a „Marokkó” fogalma, de ezen könnyedén változtathatunk!

Drága szülők! Emlékeznek-e még azokra az időkre, amikor egy jó kis kártyaparti vagy társasozás keretében órákig együtt játszott a család? Manapság gyakori, hogy inkább a virtuális térben mérkőzünk meg egymással, pedig a személyes élmények varázsához semmi sem fogható.

Szabó Győzőné Magdolna pszichológus szakértőnk szerint kapcsolatainkat az együttes élmények erősítik.

– A társasjátékozás közben megjelenő izgalom, feszültség mértéke még egészséges és nem jár túlzott teljesítmény-szorongással, ugyanakkor a megjelenő intenzív érzelmek hozzájárulnak az emlékek rögzüléséhez. A tevékenységben való feloldódás, a kapcsolódó siker megélése és a közös öröm olyan helyzetet idéz elő, amelyet a későbbiekben is keresni fog a gyermek, akinek a játék kiváló lehetőséget ad a tapasztalati tanulásra. Nagyon fontos azonban a kölcsönös alkalmazkodás abban a tekintetben, hogy mikor kinek a kedvenc játékával játszunk, hiszen a sorozatos kudarcok nem az adott helyzetek keresését, hanem ellenkezőleg: azok elkerülését eredményezik. Amennyiben viszont közösen tudunk örülni ugyanazon helyzeteknek, úgy megalapozhatjuk az egymásra hangolódás és a közeledés élményét az élet más területein is.

Mutatjuk hát azokat a klasszikus értékeket hordozó játékokat, amelyek mai, modern világunkban is megállják a helyüket, mi több: igazi felhőtlen szórakozást ígérnek!

Sakk – a királyok játéka

Egy most futó toplistás sorozatnak köszönhetően újra divatba jött ez az ősi játék, ami a nagy királyok egyik legkedveltebb elfoglaltsága volt, és amelynek története többezer évre nyúlik vissza. Az uralkodók sokszor a sakk segítségével játszották el a készülő hadjáratot, sőt, volt olyan csata, amit élőben nem vittek véghez, hanem egy játszma keretén belül jutottak döntésre. Azt mondják róla, hogy játéknak túl „sportos”, sportnak pedig túl játékos, azonban egy biztos: amellett, hogy rendkívül szórakoztató, türelemre, megfontoltságra tanít, fejleszti a logikus gondolkodást és a térlátást, a többórás közös elfoglaltság pedig megerősítheti a rokoni szálakat is.

Ki nevet a végén – dobjon hatost!

Ennek a játéknak még a neve is küzdelemre sarkall, amiben megtapasztalhatjuk az igazi versengés, a siker és a kudarc keserédes ízét. Az adrenalinlöketet adó izgalmas társasban szurkolhatunk, hogy hatost dobjunk, dönthetünk, hogy kiütjük vagy épp megkíméljük az ellenfél bábuját és felhőtlenül örülhetünk, ha végre mind a néggyel célba értünk. Mint minden játék, ez is bőven hordoz magában tanító üzenetet, többnyire azt, hogy kárörvendeni nem szép dolog, megirgalmazni viszont annál inkább és sosem szabad idejekorán elbíznunk magunkat, hiszen egészen az utolsó pillanatig nem tudhatjuk, hogy ki nevet majd a végén.

Marokkó – elő a biztos kezekkel!

Remegő ujjaink most vonuljanak szabadságra, a színes pálcikákból álló Marokkó ugyanis a kézügyességünket teszi próbára. A játék végtelenül egyszerű és a szépsége éppen ebben rejlik, mára azonban – sajnálatos módon – kiment a divatból. Hozzuk vissza! Üljünk le a szőnyegre vagy egy asztal köré és először fogjuk egybe, majd engedjük el a pálcikákat. Az egymás hegyére-hátára esett kis darabokat úgy kell majd egyenként leemelnünk, hogy a többi ne mozduljon meg. Mivel mindegyik színű más-más pontot ér, érdemes számolni, hogy hol tartunk. A nyertes díja lehet például egy házimunka alóli felmentés aznapra vagy egy hatalmas ölelés a család minden tagjától.

Gazdálkodj okosan – tegyük le az alapokat

Nincs játék, amely jobban előkészíthetné gyermekünket a nagybetűs életre, mint a Gazdálkodj okosan. Általa megélhetjük a nyereség és a veszteség édes-bús érzését és bebizonyítja, hogy a munkának előbb vagy utóbb, de mindig beérik a gyümölcse. Személyes kedvencem volt annak idején: imádtam gyűjtögetni a pénzt az álomlakásomra, autómra és a bútoraimra és míg a többiek először a berendezést igyekeztek megszerezni, addig én a házam megalapozásán munkálkodtam szorgosan. Követhető a példa a való életben is, amennyiben igénybe vesszük az otthonfelújítási támogatást, amely 3 millió forintig 50%-ban megtéríti a házunk fejlesztésével járó költségeket. A Gazdálkodj okosan pedig nem csak gazdálkodni tanít; a 3-4 órás játékidő azt szimbolizálja, hogy valóban időre és türelemre van szükség ahhoz, hogy az életünkben célba, azaz révbe érhessünk.

Ország-város – egy kis agytorna

Az Ország-Város tipikusan az a játék, ami a családtagok sokszínűségére mutat rá, így remek önismereti és összekovácsoló ereje van. Lehet, hogy a Nagyinak a „K” betűről a Katalin női név jut eszébe, amire az anyuka Kittit ír, a kamasz pedig Kirát. Izgalmas látni a különböző időszakok változását, fejlődését, a játék pedig – bár kakukktojás a társasjátékok univerzumában – ugyanúgy megtornáztatja az agyat, mint mondjuk egy jó kis Malom-parti. Játsszunk sokat, mert az Ország-Város kicsinek és nagynak is ugyanolyan szórakoztató élmény lehet, előbbi számára pedig a tanulmányi eredményekre is pozitív hatással bír.

Kártya – a játékok végtelen tárháza

Elő a fiók mélyén lapuló magyar kártyával! Emlékszünk még a snapszer szabályaira? Kártyázni a világ legegyszerűbb és legmurisabb dolga, persze játék és játék között is van különbség, ezért érdemes a legegyszerűbb változattal kezdeni. A mai gyerekek jó része talán értetlenül kapná fel a fejét a „Zsírozás” szó hallatán, pedig az UNO mellett a magyar kártya is megérdemli, hogy többet foglalkozzunk vele. Ez a játék bizony az a tevékenység, amit, ha elkezdünk, alig bírjuk majd abbahagyni, igazi lavinát indíthat el. A magyar kártyából válthatunk francia kártyára – amelynél a játékok tárháza szintén végtelen –, onnan pedig már csak egy lépés választ el minket attól, hogy együttes erővel egy kártyavár építésébe kezdjünk. Miért is ne? Csak vigyázzunk, hogy ne lökjük meg izgalmunkban az asztalt egy suhintásnyira sem!

(fotó: Shutterstock)