Magyarországon minden koraszülött baba különleges figyelmet és ellátást érdemel, azonban az utógondozásuk eddig nem volt teljesen egységes. Az évek óta zajló szakmai egyeztetések eredményeként egy olyan irányelv jelent meg, amely rendszerszinten segít biztosítani a legmegfelelőbb ellátási folyamatokat. 

Az irányelv az EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001 „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” kiemelt projekt (szakmai vezető: Dr. Kereki Judit) keretében, több neves hazai szakember közreműködésével került kifejlesztésre „Szakmai irányelv a rizikó újszülöttek utógondozásáról” címmel. Majd az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tagozatainak véleményezése és módosítási javaslatai alapján (a Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Tagozat társszerzői együttműködésével) került sor az irányelv átdolgozására, véglegesítésére és megjelenésére. 

Mit tartalmaz az irányelv?

Az irányelv átfogó szemléletet képvisel, amely összekapcsolja az egészségügyi és pedagógiai rendszert, és hangsúlyozza az interdiszciplináris (szerk: több tudományágat átfogó, szakmaközi) együttműködést. 

Az új szakmai útmutató célja, hogy egységes protokollt biztosítson az egészségügyi és fejlesztő szakemberek számára. A legfontosabb elemei közé tartozik:

  • A magas kockázatú újszülöttek időszakos visszahívása és komplex vizsgálata.
  • Az utógondozási folyamatban részt vevő szakemberek – neonatológusok, gyermekneurológusok, rehabilitációs orvosok, házi gyermekorvosok, gyógypedagógusok, konduktorok, védőnők – együttműködésének összehangolása.
  • Az egészségügyi és pedagógiai rendszerek összekapcsolása, hogy a gyermekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztéseket.

Az új szakmai irányelvnek köszönhetően a koraszülött és veszélyeztetett babák nyomon követése szervezettebbé válhat, biztosítva a szükséges fejlesztéseket legalább 8 éves korig.

Kik szorulnak utógondozásra?

Nem minden koraszülött baba igényel intenzív utógondozást, azonban azok a csecsemők, akik nagyon alacsony születési súllyal jönnek a világra, vagy, akiknél a szülés során komplikációk léptek fel, - mint például az oxigénhiányos állapot -  nagyobb eséllyel igénylik a hosszabb távú orvosi figyelmet. Az időre született, de valamilyen fejlődési rendellenességgel küzdő gyermekek is utógondozási rendszerbe tartoznak.

HOGYAN VÁLIK HIVATALOSSÁ AZ IRÁNYELV?

Az egészségügyi rendszerben egy irányelv elfogadása hosszadalmas folyamat. A kidolgozott szakmai anyagot több tagozat véleményezi, majd a szükséges módosításokat követően a miniszter jóváhagyásával válik hivatalossá és jelenik meg az Egészségügyi Közlönyben- a 77.oldaltól olvasható.

„Az új irányelv bevezetése nem csupán az egészségügyi ellátás színvonalát emeli, hanem a szülők számára is nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt gyermekük ellátásában” – mondta dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója, az irányelv  kidolgozását megkezdő „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” projekt szakmai vezetője. 

Köszönetnyilvánítás

 „Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az összes szakembernek, akik részt vettek az irányelv előkészítésében, fejlesztésében és véleményezésében. Külön köszönetünket fejezzük ki dr. Nádor Csaba, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvosnak és dr. Cziniel Mónika, csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus, gyermekneurológus szakorvosnak, akik nélkül nem kerülhetett volna megfelelő helyére az irányelv javaslat” – fejezte be dr. Kereki Judit.