Meddig maradjunk otthon a gyermekkel?
Szerző:Clerget-Tasi Barbara2019. 10. 11.Kisgyermeket nevelünk
Adjuk be a bölcsibe minél előbb, vagy várjuk meg a 3 éves kort? Egyre több édesanya megy vissza dolgozni a gyermek 1 éves kora körül, sokan azonban még mindig hüledezve fogadják, ha valaki nem vár a munkával az óvodáig. Pro és kontra lista következik!
Amikor megismerkedtünk a férjemmel, és először szóba került az anyaság, váltig állítottam, hogy az a normális, ha az anyuka 3 évig otthon marad a gyermekével. Erre ő visszakérdezett, hogy úgy értem: 3 hónap? Erre mindketten elnevettük magunkat: azt hittük, a másik csak viccel, pedig nem… Miután valóban szülőkké váltunk, „finomodott” a véleményünk. Végül a kislányom 2 évesen ment bölcsibe, a fiam első közösségi élménye azonban az óvoda lett.
Nem lehet tehát egységesen állást foglalni a kérdésben akár még családon belül sem, hogy meddig maradjon otthon a kicsi. Minden gyermeknek és minden szülőnek más a természete, és mások az igényei is. Azt a megoldást kell választani, amelyik az egész családnak megfelel.
Mi szól a bölcsi mellett?
- Az édesanya nem esik ki a munkából hosszú időre, így nem kell megküzdeni a visszaállás nehézségeivel, melyeket főleg a kiesés miatti határozatlanság és önbizalomhiány okoz.
- Egyes gyermekek valóban igénylik a közösséget már 1-2 évesen is.
- Sokkal jobb a gyermeknek kevesebb időt tölteni egy kiegyensúlyozott édesanyával, mint az egész napot egy fáradt és frusztrált anyukával. Attól még nem rossz anya valaki, hogy másfajta interakciókra is vágyik, mint amelyekben a kisgyermekes hétköznapokban része lehet.
- A dolgozó anya minden percét kiélvezi és tartalmasan tölti annak az időnek, amit a gyermekével tölthet. Így a kicsi megkapja a kellő figyelmet.
- A bölcsis gyermekek önállóban kezdik az ovit.
Mi szól a 3 év GYES mellett?
- Nagyon gyorsan felnőnek a kicsik, élvezzük ki, hogy egész nap velük lehetünk, és napról napra figyelhetjük, ahogy ügyesednek és okosodnak.
- Ne a bölcsis gondozótól tudjuk meg, mi volt az első mondata a gyermekünknek!
- A bölcsis beszoktatáskor az 1 éves totyogónak még nem tudjuk elmagyarázni, mi történik vele, miért hagyja ott az anyukája. Ha a beszoktatás időszaka a szeparációs szorongás idejére esik – ami általában 1-3 éves kor között jelentkezik, hol kevésbé, hol intenzívebben –, akkor még fájdalmasabbnak és félelmetesebbnek éli meg a történteket.
- Az első három évben a gyermeknek elsősorban a szülei jelenlétére és társaságára van szüksége, hiszen ők jelentik a biztonságot számára, nem a korosztálya.
- Gyermekünk a játszótéren, vagy a baba-mama programokon is találkozik hasonló korúakkal, nem kell ahhoz bölcsődébe járnia.
(fotó: Shutterstock)
