Ebben a hullámban senki sem lehet tökéletesen biztos abban, hogy a vele élő szerettei között nincsen koronavírus-hordozó. Sőt, bármely család kerülhet olyan helyzetbe, hogy magának kell ellátnia hetekig egy – kórházi ápolásra nem szoruló – fertőzött tagját. Ezt akkor is meg kell oldaniuk, ha a körülményeik nem engedik, hogy a beteget vagy a különösen veszélyeztetett idősebbeket átmenetileg külön költöztessék.

Otthoni védelem

Ehhez a tavaszinál érzékenyebb stratégia kell. Nem elég a lakások ajtajánál kijelölt védvonal. Már a bentiekre is úgy kell tekinteni, mint potenciális fertőzőkre. Persze aligha lehet úgy élni, hogy a szeretteitől is folyton "biztonságos távolságot" tartson az ember! Ám néhány olyan családi rendszabály bevezetése biztosan kivitelezhető, amely nehezítheti az esetleg csendben beköltözött vírusok továbbterjedését.

„Ha egy tünetmentes fertőzött hazaviszi a nyavalyát, annak a terjedését a családban már jóval nehezebb megállítani.”

A lehetőségeket jól mutatja, ha egy pillanatra úgy tekintünk a család otthonára, mint egy társasházra vagy közösségi térre. Rögtön látszik, hogy lakáson belül is indokolt a gyakran érintett felületek – kapcsolók, kilincsek, csapok, távirányítók – gyakori fertőtlenítése. Ahogy a sűrűbb kézmosás és a közös terek intenzívebb szellőztetése is. Ugyancsak lehet értelme például a "nyilvános terek" és a védettebb "családi helyiségek" megkülönböztetésének. Ahány ház, annyiszor sok lehetőség van megtalálni a kockázatcsökkentés családra szabott konkrét eszközeit.

Mindezek mellett mindaz, amit a "külvilágbeli" fizikai távolságtartásról, maszkviselésről, sűrű kézmosásról vagy éppen az arc piszkálásának mellőzéséről tudunk, változatlanul érvényes. Sőt, az alkalmazásuknak most, hogy jóval több vírusgazda jár közöttünk, nagyobb is a tétje. Ha egy tünetmentes fertőzött hazaviszi a nyavalyát, annak a terjedését a családban már jóval nehezebb megállítani. Így fontos, hogy a fiatalabbak a világban járva-kelve most a szüleik, nagyszüleik védelmében is mossák a kezüket.

Amennyiben valaki fertőzött lett a családban, akkor már nem kérdéses a kockázat. Így a többiek védelmében bevezetendő rendszabályok is egyértelműbbek. Még márciusban a Semmelweis Egyetemen állítottak össze egy útmutatót a kórházi ellátást nem igénylő koronavírusos betegek otthoni ápolásáról. Ez most is elérhető az egyetem honlapján.

Sok mindent nem tudunk a vírusról

Bár már hónapok óta a mindennapjaink része, még mindig csak ismerkedünk a Covid-19-vírussal. A tudásunk korlátos, van, amit még csak gyaníthatunk róla, de most még az ilyesmi is adhat feladatot a családnak. Erre példa az Imperial College London kutatóinak megfigyelése, miszerint Észak-Nyugat-London kórházaiban a tavaszi járványcsúcs idején közel kétszer annyi új diabéteszes gyereket diagnosztizáltak, mint egy évvel korábban. Ez persze még nem bizonyítja azt, hogy az újtípusú koronavírus-fertőzés váltotta ki náluk az 1-es típusú cukorbetegséget, de az eshetőség figyelmet érdemel. Különösen azért, mert a kicsik diabétesz-kezelésének kulcsa, hogy elég korán felismerjék a betegség akkor még nem drámai tüneteit. Ezért a londoni kutatók azt javasolták, hogy még egy könnyen viselt Covid-fertőzés után is érzékenyebben figyeljenek a szülők, nagyszülők a gyerekeknél a cukorbaj négy korai jelére. Azaz a szüntelen szomjúságra, a gyakori vizelésre, a fáradékonyságra, illetve a fogyásra.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(fotó: Shutterstock)

koronavírusmegelőzésvédelemszakértő