dr. Szántó Szilvia

– A szeretetnyelv az a mód, ahogyan megéljük és kifejezzük a szeretetet. Klasszikusan öt szeretetnyelvet különböztetünk meg: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek és testi érintés. Ha ismerem a saját és a másik szeretetnyelvét, akkor azon a nyelven tudjuk egymást megszólítani, ami mindkettőnk számára a leginkább jóleső, így mindketten szeretve érezzük magunkat – magyarázza dr. Szántó Szilvia mentálhigiénés segítő szakember és író.

Szeretetnyelvek

Elismerő szavak

Ha az elismerő szavak jelentik számunkra a szeretetet, sok verbálisan kifejezett dicséretre, bókra, pozitív visszajelzésre, elismerésre van szükségünk ahhoz, hogy szeretve érezzük magunkat. Ha ez a partnerünk szeretetnyelve, akkor fejezzük ki a számára az elismerésünket, méltányoljuk az erőfeszítéseit, értékeit, becsüljük őt és higgyünk benne. Fontos, hogy ezt a realitások talaján, szívből jövően, önazonosan, megfelelő kontextusban és a másik számára hihetően tegyük.

Minőségi idő

Ha a minőségi idő a legfőbb szeretetnyelvünk, a ránk irányuló figyelem hatására érezzük leginkább azt, hogy igazán szeretnek bennünket. Amikor a másik fél gondolatban, érzelmileg, fizikailag és teljes figyelmével jelen van. Történhet ez mély beszélgetés vagy valamilyen program keretein belül is. A lényeg az egymáshoz kapcsolódás, egymás osztatlan figyelmének az élvezete.

Ajándékozás

Ha az ajándékozás a szeretetnyelvünk, akkor a szeretet kifejezésének látható formáját kedveljük. Ha ezt adjuk másnak, akkor így fejezzük ki, hogy gondolunk rá. Ez nem feltétlenül jelenti az anyagiasság jelenlétét, apró kedvességekről, figyelmességekről (pl. üdvözlőkártya, csokoládé, egy szál virág) is szó lehet. Ha ez a szeretetkifejezési forma fontos a számunkra, akkor maga az ajándék kiválasztása, az abba befektetett energia, az így visszatükrözött megbecsülés is számít nekünk.

Testi érintés

Ha a testi kontaktus a szeretetnyelvünk, akkor ezt többféleképpen is megélhetjük: kedves mozdulat, ölelés, cirógatás, csók, puszi, kézfogás, hátba veregetés, összebújás, kar, váll, arc kedves és figyelmes megérintése – ezek mind közvetítik a szeretetet. Vágyunk a másik fizikai jelenlétére és elérhetőségére. Ha nem szeretgettek, ölelgettek bennünket gyermekkorunkban, akkor ezt a szeretetnyelvet adni és fogadni is nehezebben tudjuk.

Szívességek

A szívesség a cselekvő szeretet. Ha ez a szeretetnyelvünk, akkor a másik fél részéről érkező bármilyen cselekedet, amellyel megkönnyíti az életünket, szeretetet közvetít a számunkra és beszédesebb a szavaknál. Ha akkor érezzük szeretve magunkat, ha a másik tesz értünk valamit, akkor lényeges, hogy tudassuk ezt a másik féllel is, mert a gondolatolvasás képességére nem érdemes alapozni. Továbbá értékeljük azt is, hogy a másik által megvalósított szívességek (pl. bevásárlás, takarítás, elintézendő dolgok megoldása) tervezést, idő- és energiabefektetést igényelnek.

Új szeretetnyelvek

2022-ben a Truity nevű, különféle személyiségteszteket kínáló cég kiegészítette a fenti Gary Chapman féle klasszikus besorolást két tétellel: az érzelmi és az intellektuális szeretetnyelvvel. 

– Ha az érzelmi szeretetnyelvet igényeljük, kedveljük, akkor olyan partnerre van szükségünk, aki képes arra, hogy empátiával és megértéssel forduljon felénk, különösen akkor, amikor nehézségek vannak az életünkben. Az érzelmi nyelv, mint hozzáadott szeretetnyelv azért is jelenhetett meg az új besorolásban, mert az érzelmek kifejezésének módjai (akár a férfiak részéről is) ma már jóval elfogadottabbak, mint generációkkal ezelőtt. Amennyiben az intellektuális nyelvet részesítjük előnyben, akkor érezzük szeretve magunkat, ha a partnerünk értékeli az intelligenciánkat, tiszteli a véleményünket, és értékes eszmecserékben vesz részt velünk. Tehát itt a szellemi kapcsolódás kiemelt fontosságú.

– A korábbi szeretetnyelvek új elnevezést is kaptak: közös aktivitások nyelve, megbecsülés nyelve, érzelmi kifejezés nyelve, ajándékok helyett az anyagiak nyelve, intellektuális értékelés nyelve, fizikai kapcsolat nyelve és a praktikumok (szívességek) nyelve. Általában két szeretetnyelvet használunk, mindannyiunknak van egy elsődleges és egy másodlagos szeretetnyelve, amelyek közelebb állnak hozzánk, mint a többi.

Baj, ha nagyon más két ember szeretetnyelve? 

– Ha nem is baj, de nem szerencsés, mert mindkét oldalon plusz erőfeszítéseket kíván. Már a párkapcsolat ismerkedési fázisában érdemes odafigyelni, hogy ne legyen nagy az eltérés, hiszen így sok súrlódástóll kímélhetjük meg magunkat. Ha nem beszéljük a párunk elsődleges szeretetnyelvét, akkor ő valószínűleg nem érez megfelelő szintű szeretetet, még akkor sem, ha a többi nyelven jól „megszólítjuk”.

Hogyan derítsük ki, ha nem szeretnénk rákérdezni? 

“Úgy mutatjuk ki a szeretetünket, ahogyan másoktól is várjuk annak kifejezését.”

– Figyeljük meg, milyen módon fejezi ki a szeretetét mások felé, és mi miatt panaszkodik a leggyakrabban, mit hiányol, illetve mit kér leggyakrabban a szeretteitől. Alapvetően igaz, hogy úgy mutatjuk ki a szeretetünket, ahogyan másoktól is várjuk annak kifejezését. Azt adjuk könnyen, amit mi magunk is szívesen fogadunk.

Ha nekünk nem természetes mondjuk érintéssel kifejezni a szeretetünket, akkor ezt "magunkra kell kényszerítsük" csak azért, hogy a párunknak jó legyen? Lehet tanulni máshogy kifejezni a szeretetünket? 

– A kérdés nagyon találó. A párválasztásnál érdemes odafigyelni, hogy a szeretetnyelvekben ne legyen nagy eltérés, főleg az elsődlegesben nem, mert azt adjuk és fogadjuk könnyedén. Ugyanakkor, ha szeretünk valakit, akkor nem erőfeszítés tenni azért, hogy jó legyen neki is, és esetleg olyan szeretetnyelven kapcsolódjunk hozzá, ami nem azonos a miénkkel. Igaz, ez folyamatos odafigyelést igényel, de ha kölcsönösség van, mi is megkapjuk tőle. Ezzel együtt azért mégiscsak az az előnyösebb, ha az elsődleges és másodlagos szeretetnyelvek között minél nagyobb az átfedés egy párkapcsolatban. A felek között jobb kommunikáció valósítható meg, amikor az egyik olyan szeretetnyelven tudja kifejezni a gondoskodását, amit a másik megért. Az optimális kommunikáció csak akkor jön létre, ha mindkét fél megtanulja a másik anyanyelvét, azaz szeretetnyelvét. A félreértések, csalódások és párkapcsolati problémák hátterében nagyon gyakran az áll, hogy a szeretetünket nem a partnerünk szeretetnyelvén fejezzük ki.

Gyakran a nőkben vannak olyan elvárások, hogy a férfi találja ki, neki mi esne jól. Viszont, ha már mondani kell, akkor sokszor úgy érezzük, hogy pont a romantika és a spontaneitás veszik el az egészből... Mit gondolsz erről? 

– Azt, hogy az ismerkedés fázisában érdemes tisztázni, hogy ki hogyan érzi szeretve magát és ránézni arra, hogy a másik fél ezzel hogyan áll. Nem direkt, hanem közvetettebb, finomabb kommunikációval is lehet jelzéseket adni a másiknak: „Örömet okoz, ha átölelsz, gyakran megérintesz!”, „Az a múltkori kedves figyelmességed nagyon tetszett!” vagy „Boldog vagyok, amikor együtt tudunk időt tölteni egymással és csak egymásra figyelünk”. Azt fontos tudatosítani, hogy egyikünk sem gondolatolvasó és a mi felelősségünk képviselni önmagunkat.

“Romantika ide vagy oda, a kommunikáció elengedhetetlen!”

Miért nem elég csak tudni a másik szeretetnyelvét? Az is lehet, hogy már egyszer megbeszéltük, de idővel megfeledkezünk róla, hiszen nekünk más az, amiből érezzük, hogy szeretve vagyunk. Előfordulhat, hogy az évek során megváltozik a szeretetnyelvünk? 

– Az nem elég, ha valamit tudunk, de nincs átültetve a gyakorlatba. Ha szeretek valakit, akkor figyelek rá, azt akarom, hogy jól érezze magát, és odafigyelek arra is, hogy megszólítsam őt az ő szeretetnyelvén. Erről hogyan lehet elfeledkezni? Maximum úgy, ha vagy a saját igényeim kielégítése köt le, azt akarom, hogy az én szeretetzsákom tele legyen, vagy az én szeretetnyelvem tolom rá, ami viszont neki nem komfortos. Mindkettő énközpontú megközelítésnek tűnik. Ahogyan változunk, változhat a szeretetnyelvünk is, de ha őszinte, nyílt kommunikációban, intimitásban és közelségben vagyunk, akkor ezt bizonyára megosztjuk a párunkkal is. Érdemes minden nap dolgozni azon, hogy kifejezzük, hogyan tudja kielégíteni a társunk a szeretetigényünket, miközben arra törekszünk, hogy mi is kielégítsük az övét.

Amikor valaki magányosnak érzi magát a párkapcsolatban, annak lehet az oka, hogy rosszul szereti őt a párja? 

– Igen, ez lehetséges. De az is lehet, hogy máshogy szereti a párja és ő ezt nem veszi észre. Érdemes erről beszélni, megkérdezni a másik felet, hogy vajon mit gondol az ő felénk való szeretetkifejezésének? Mert lehet, hogy azt mondja, hogy elmegy a gyerekért az iskolába, bevásárol, utánanéz ennek-annak, mi meg természetesnek vesszük és bele sem gondolunk, hogy ez részéről idő- és energiabefektetés. Az is lehet, hogy éppen mi nem fejeztük ki, hogyan éreznénk magunkat szeretve. Romantika ide vagy oda, a kommunikáció elengedhetetlen!