csalad.hu - Így segítsünk önbizalomhiányos tini gyermekünknek
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Így segítsünk önbizalomhiányos tini gyermekünknek
Jaksa Petra
2020. febr. 20. 6:00
Kamasz a családban
Szülőként akkor is óriási hatással vagyunk a gyermekünk önbizalmára, amikor annak éppen nem vagyunk tudatában. Akkor is, amikor megdicsérjük egy dolgozat után vagy puszit adunk neki búcsúzáskor (ha egyáltalán még hagyja), és akkor is, amikor nem szándékosan, de az egójába gázolunk egy félrement mondattal. Íme néhány tipp, hogyan építsük pozitív irányba tinink önbizalmát.

Dicsérjünk bátran

A legtöbb szülő nem adja a gyermeke tudtára elég gyakran, ha valamit jól csinált. Pedig fontos lenne, hogy sokszor megdicsérjük a kamasz lányunkat, fiunkat nemcsak az elért eredményeiért, hanem az erőfeszítéseiért is. Bátorítsuk őt, hogy igenis legyen büszke magára. A pozitív önértékelésnek belülről kell sugároznia, és nem a kívülről jövő megerősítésektől függenie.

Az önbizalomhiányos tinik általában furcsán érzik magukat, ha dicséretet kapnak. Ha a mi gyermekünk is így van ezzel, akkor ne rohamozzuk állandóan az elismeréseinkkel, mert nem fog őszintének tűnni. A fiataloknak nagyon jó radarjuk van arra, hogy megérezzék, amikor a szülők csak azért mondanak valamit, hogy ők jobban érezzék magukat. Így pedig sajnos épp ellenkező hatást érünk el.

Ha szükséges, legyünk kritikusak, de konstruktívan

Sose bántóan vagy lealacsonyító hangnemben. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „Hogy ronthattad el ezt a feladatot a kémia dolgozatodban?” inkább mondjuk azt, hogy „Majdnem jól oldottad meg. Egy kicsit több gyakorlással biztos, hogy legközelebb jobban sikerül majd.”

Kérjük ki a véleményét

A kamaszoknak mindenről van véleményük. A családi döntéseknél vonjuk be a gyermekünket is a diskurzusba, és néhány javaslatát fogadjuk meg. Vajon mit gondol a kanapéról, amit kinéztünk a nappaliba? A fiatalok nagyon szeretik, ha felnőttként kezeljük őket és hízelgőnek találják, ha döntéshelyzetben kikérjük a véleményüket.

Bátorítsuk, hogy kibontakoztassa a tehetségét

Mindenki tehetséges valamiben és mindenkinek szüksége van arra, hogy jeleskedjen valamiben. Hagyjuk, hogy a gyermekünk hódoljon a szenvedélyének, bármi legyen is az. Azok a dolgok is, amiket esetleg szülőként komolytalannak vagy hasztalannak vélünk, hozhatnak lehetőséget a sikerre és a kortársaikkal való kapcsolódásra. Csak azért, mert szülőként attól félünk, hogy a választott hobbi túl sok időt vesz el a tanulástól, nem szabad nemet mondanunk rá. Muszáj, hogy teret engedjünk a gyermekünknek, hogy kibontakoztathassa a tehetségét, jobban megismerje önmagát és ezáltal több önbizalomra tegyen szert. Arra azonban érdemes ügyelni, hogy csak akkor áldozzunk a hobbijára komolyabb összegeket, ha valóban tartós elkötelezettséget mutat iránta. A kamaszok ugyanis hajlamosak hirtelen nagyon lelkesedni valamiért, majd ugyanolyan gyorsan megunni és abbahagyni. A hobbin kívül az önkéntes munka is remek lehetőséget ad arra, hogy a félénkebb, kevésbé magabiztos fiatalok a pozitív visszajelzések, élmények alapján jobban érezzék magukat a bőrükben és javuljon az önértékelésük.

(fotó: Shutterstock)