Hogyan csökkenthető a nemek közötti foglalkoztatási szakadék?

Az Európai Bizottság Strukturális Reformtámogatási Főigazgatósága, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkársága közös szervezésében valósult meg A nemek közötti foglalkoztatási szakadék csökkentése a magyar munkaerőpiacon című nemzetközi projekt zárókonferenciája. A projekt a magyar kormány azon törekvéséhez nyújtott segítséget, amely a nők munkaerőpiacra való visszatérésének javítása és a nemek közötti foglalkoztatási szakadék csökkentése érdekében kutatta a megoldási lehetőségeket. 

A projekt legfontosabb eredményei közé tartozik az a jelentés, amely az érdekelt felek összegyűjtött tapasztalatait és véleményét mutatja be, emellett betekintést nyújt a nemek közötti foglalkoztatási különbségek megszüntetésére irányuló nemzetközi konferencia résztvevőinek tapasztalataiba, a meglévő jó gyakorlatokba és egyben közzéteszi a szakpolitikai ajánlások listáját. A 2016-ban létrehozott program keretében a tagállamok konkrét témajavaslatokkal jelentkezhettek, amelyekből összesen 27 projekt valósult meg. 

Kiemelkedő támogatottság 

A bemutatott kutatásokból kiderült, hogy a foglalkoztatottság általánosan nő hazánkban, a nemek közötti foglalkoztatottsági szakadék azonban nem csökken, azaz a férfiak többen dolgoznak, mint a nők. A vizsgált 25 ország közül Magyarország hátulról a harmadik a  munkába álló kisgyermekes édesanyák számának tekintetében – csak Szlovákiában és Csehországban dolgozik kevesebb édesanya a gyerekek 3 éves kora előtt. 

– Az elmúlt, világjárvánnyal terhelt időszakban is a magyar családok voltak a munkánk fókuszában. A nagycsaládos és az egyszülős szervezetekkel karöltve számos intézkedés született, amelyek hatására az édesanyák dönthetnek úgy, hogy kisgyermekük mellől visszatérnek a munka világába – hangsúlyozta a magyar családbarát politika egyik alapítója, a négygyermekes orvos, Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár. – Összehasonlítva a 2010-es adatokkal, a magyar családokra fordított összeg három és félszer nagyobb, mint korábban, és a közeljövő céljai között is kiemelt helyet foglal el a családok támogatása. 

Családpolitikai célok 

A szakemberek a rendkívül sokszínű magyar családtámogatási rendszert is bemutatták, az alanyi jogon járó, a biztosítási jogviszonyhoz kötött és a rászorultságtól függő támogatásokra is kitértek, valamint érintették az adó- és járulékkedvezményeket, illetve a gyermeket váró és nevelő családoknak biztosított egyéb támogatásokat. Kifejtették, a magyar családpolitika célja, hogy a társadalmat a munkára ösztönözze és a biztosításhoz kötött ellátásokat részesítse előnyben. Fontos elhatározás az anyagi korlátok lebontása és a családok anyagi biztonságának növelése, továbbá kiemelt szándék a munka és a magánélet egyensúlyának támogatása. 

A legutóbbi intézkedések egyike a csecsemőgondozási díjnak a korábbi 70 százalékról 100 százalékra való növelése, így 2021. július 1-től az édesanyák a korábbi nettó keresetüknél is magasabb ellátásban részesülhetnek. A korábbi hatmilliárd forintos kiadás helyett ez havi 10-11 milliárdos költséget jelent az államkincstárnak. Az elmúlt bő évtized intézkedései mind a családok érdekét tartották szem előtt: elindult a családvédelmi akcióterv, három és félszeresére emelkedtek a családtámogatások és minden idők legnagyobb otthonteremtési programjával segítik a családokat. Idén a GDP 6,2 százalékát, mintegy 3500 milliárd forintot fordítják hazánkban a családokra, amely GDP-arányosan világviszonylatban is a legmagasabb. 

Új szabályok a versenyszférában 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ukrán menekülthullám komoly hatást gyakorolt az európai munkaerőpiacra, miután jelenleg 3,6 millió regisztrált ukrán menekült tartózkodik az Európai Unió területén. Az átrendeződést tovább bonyolítja, hogy a háború sajátossága miatt a menekülők többségében nők. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat demográfiai adatai alapján a menekülők 98 százaléka nő és gyermek – mindössze a maradék két százalék idős férfi, így a munkába állításuk komoly kihívásokat támaszt a befogadó országnak. A felmérések alapján elsősorban közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, de nem beszélnek nyelveket. Az édesanyák elhelyezkedése érdekében pedig elsősorban a gyermekfelügyelet helyzete szorul rendezésre, illetve infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van a bölcsődék, az óvodák és az iskolák tekintetében. 

A konferencián kitértek rá, hogy a pandémia alaposan átírta a távmunkáról alkotott képet és igénylistát, így jelentős újratervezésre van szükség a területen és a rugalmas munkavégzés támogatásában. A tapasztalatokat alapul véve itthon 2022. június 1-től a versenyszférában módosultak a távmunka feltételei, új szabályok kerültek a jogrendbe, így a részletekről a továbbiakban minden esetben a munka megkezdése előtt szükséges a két fél megegyezése és mindennek szerződésben történő rögzítése. 

Folytatódó fejlesztések 

– Magyarországon továbbra is a családok kezében van a döntés, hogy az édesanyák mikor térjenek vissza a munka világába – mondta Kovácsné Bárány Ildikó, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője. – Ennek érdekében továbbfejlesztjük a hazai bölcsőderendszert. Az elmúlt években 233 milliárd forintot fordítottunk a bölcsődefejlesztésre hazai és EU-forrásból. Jelenleg 56 ezer férőhelyünk működik és további 13 ezer van fejlesztés alatt. Érdekes megnézni mindezt a számok nyelvén: 2010-ben 326 településen volt elérhető bölcsőde, mostanra csaknem háromszor annyi, 935 településen működik intézmény és a futó fejlesztésekkel közel 1200 településen lesz biztosított az ellátás. Ez 668-ről közel 2400-ra való emelkedést jelent a szolgáltatóhelyek biztosításában. Folyamatban van 901 projektünk, ebből ráadásul 531 projekt kistelepülésen valósul meg. Ezzel párhuzamosan 10 százalékkal nőtt a kisgyermek mellett a munkába visszatérő édesanyák száma. Az igényekre reagáló hálózatot építünk, így a kormánydöntés értelmében 2021 és 2027 között is folytatódnak a fejlesztések – zárta gondolatait a szakember.