Hogy unokáink is élvezhessék a Föld csodáit… - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Hogy unokáink is élvezhessék a Föld csodáit…

Szöveg: Szabó Péter Ádám, fotó: Förster Tamás
2021. jún. 8. 5:00
Életmód

Sok szó esik a fenntartható fejlődésről, de még mindig nem elég. A globális túlfogyasztás napja évek óta augusztusra esik, a felmérések alapján a magyar adat azonban ennél is aggasztóbb képet fest: hazánkban június 8-a a túlfogyasztás napja, innentől a Föld hitelez az erőforrásaiból. Mit tehetünk a folyamat megfordításának érdekében?

Nem lehet eleget beszélni a környezetvédelemmel és a klímaváltozással szoros összefüggésben álló túlfogyasztásról, amelyben óriási a felelősségünk. A Global Footprint Network (Globális Ökolábnyom Hálózat) minden évben kiszámolja, hogy mennyi az emberek átlagfogyasztása és a Föld átlagos eltartóképessége. Ez alapján látható, mikor van az a pont, amikor az egy évre elegendő erőforrásokat már elhasználtuk. Ez a globális túlfogyasztás napja, ami évek óta augusztusra esik, és ami egyben azt is tükrözi, hogy az emberiség átlagos fogyasztása alapján jelenleg 1,7 Földre lenne szükségünk. Ha a magyarok esetében vizsgáljuk meg az egy főre jutó átlag ökolábnyomot, akkor azt láthatjuk, hogy nálunk már június 8-án van a túlfogyasztás napja. Ez arra utal, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor kevesebb, mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai, és több mint 2 Földre – pontosan 2,3 Földre – lenne szükség.

Programok a fenntarthatóság jegyében

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indította el Zöld programját, amely a hazai pénzügyi intézmények számára kedvező szabályozási környezetet kíván biztosítani a fenntartható működés elősegítéséhez és a zöld termékek bevezetéséhez. Ezt pedig a környezettudatos családi kasszáért dolgozó Családi zöld pénzügyek kampány követte, melynek része a zöld termékeket igénybe vevő gazdasági szereplők – köztük a családok, háztartások – megfelelő felkészítése és szemléletformálása.

A program célja, hogy a felnőtteknek szóló pénzügyi ismeretterjesztés, fogyasztói szemléletformálás körét kiszélesítse és bemutassa, hogy a pénzügyek tudatos kezelése a környezet, valamint a fenntartható fejlődés szolgálatába is állítható. Az MNB Pénzügyi Navigátor honlapján elérhető ökolábnyom-kalkulátorral kiszámítható az egyéni fogyasztási szokások környezetre gyakorolt hatása, emellett számos praktikus, környezet- és pénztárcabarát tanács, gyakorlati információ olvasható a felületen. A program alapelve, hogy ökológiai lábnyomunk csökkentése kifizetődő: a tudatos fogyasztói döntések, a hosszú távú gondolkodás és a fenntartható életmód jótékony hatással van mind a pénztárcánkra, mind a környezetünkre. Kimondott cél, hogy az egyének, háztartások felismerjék: fogyasztási és befektetési döntéseinkkel nap mint nap mi magunk is hozzájárulhatunk a hosszú távú fenntarthatósághoz, valamint a következő generációk életminőségének javításához.

A fejlődés kulcsa

– Egy 2019 decemberében készült felmérésben a magyar megkérdezettek 65%-a vélte úgy, hogy a lakosság nem tesz eleget a környezetvédelemért – kezdte Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója. – Ez mindenképpen pozitívum, hiszen azt jelenti, hogy többet várunk el egymástól és önmagunktól is, ez pedig a fejlődésünk kulcsa. Az elmúlt két év kutatásaiból látható, hogy a magyar lakosság aggódik a környezetéért és a tettrekészség is egyre jellemzőbb. Sok esetben azonban a konkrét lépések elmaradnak, noha tudjuk, hogy környezetünkért a jelenleginél többet kellene tennünk. Számos elérhető kutatás foglalkozik a mindennapi rutinba építhető környezetvédelmi lépések népszerűségével, alkalmazásuk gyakoriságával. Az egyes fenntartható életmóddal kapcsolatos lépések közül a hulladék szelektív gyűjtése a leggyakrabban említettek közt szerepel: saját bevallásuk szerint az emberek több mint kétharmada gyűjti szétválogatva a szemetet. Emellett az energiával és vízzel való takarékoskodás, valamint az egyszer használatos műanyagok mellőzése is felkerült a lista élére.

A fenntarthatóság miatt azonban kevesen (21%) hajlandóak használt termékeket vásárolni, legyen az bútor, ruházat vagy háztartási eszköz, illetve hasonlóan kevesen érdeklődnek a csomagolásmentes boltok iránt. Környezetbarát tisztítószereket még a városi lakosságnak is mindössze a negyede használ, ami az országos átlagnál magasabb érték. Húsmentes napokat is csupán a válaszadók kicsivel több, mint a negyede (27%) tart rendszeresen. A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: tízből négyen havonta legalább 1 kilogrammnyit. A megkérdezettek 29%-a saját bevallása szerint havonta 500-1000 forint értékben dob ki ételt, míg 23%-uknál ez az összeg 1000 és 2000 forint között van. A válaszadók 72%-a környezetet kímélő megoldást választott vásárlásai során, még akkor is, ha ez drágább volt.

Kevésbé ismert a befektetési lehetőségek és a fenntarthatóság összefüggése. A fenntartható befektetési lehetőségekről mindössze a válaszadók harmada hallott és 2% rendelkezik vele. A lakosság közel 2/3-a azonban nyitott ezekre a befektetésekre saját bankjánál. A kutatásokból egyértelműen látszik, hogy a környezettudatos életmód előtérbe került, egyfajta belső elvárás is lett, hiszen a megkérdezettek saját bevallásuk szerint válaszoltak a napi rutinjukat érintő kérdésekre, ez pedig pozitív képet mutat. A kutatásokból az is kiderült, hogy a magyar fogyasztók környezettudatossága jelenleg nem marad el lényegesen az európai átlagtól.

Összességében tehát elmondható, hogy a fenntartható életmód szükségességét látjuk, igyekszünk is fejlődni ezen a téren. Ismereteink hiánya, anyagi lehetőségeink vagy éppen kényelmünk azonban egyes esetekben gátat szab, de talán idővel és sok tájékoztatással ez tovább javulhat.

Anyagilag is megéri

– Egyéni ökolábnyomunkat mindennapi döntéseink határozzák meg, legfőképpen étkezési szokásaink, háztartásunk energiafogyasztása, közlekedési szokásaink, valamint vásárlásaink – folytatta a szakember. – Ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy a családi költségvetés három legjelentősebb kiadási tétele hagyományosan az élelmiszerek költsége, a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások, valamint a közlekedés költsége, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az e kiadási tételek kapcsán rendelkezésre álló pénzügyi megtakarítási lehetőségek egyben a háztartás környezetterhelését is csökkentik. Vegyük példának étkezési szokásainkat: az élelmiszerek egy hazai háztartás kiadásainak negyedét teszik ki, emellett egy átlagos európai ember ökológiai lábnyomának mintegy feléért felelősek. Az élelmiszer-pazarlás az egyik legkomolyabb probléma a fenntartható étkezés kapcsán, mivel az összes megtermelt élelmiszer 30%-a kerül a kukába. Könnyű belátni, hogy ha mindazt az alapanyagot, ami hulladékként végezte, nem kellett volna megtermelni, csomagolni, elszállítani, máris hatalmas lépést tettünk volna a Föld és a saját jövőnk érdekében, ráadásul komoly összeget is megspórolhattunk volna.

Éljünk a kamatokból!

Étkezési szokásaink miatt sokkal nagyobb ökolábnyomot hagyunk magunk mögött, mint gondolnánk. Életmódunknak csak ezen az egy területen történő megváltoztatása ahhoz hasonló környezeti eredménnyel járhat, mintha felhagynánk az autózással és mindenhova biciklivel vagy gyalog járnánk! Ökolábnyomunk lehetséges csökkentéséhez a Családi zöld pénzügyek honlap számos és egyre bővülő gyakorlati tanáccsal, hasznos információval szolgál a családi kiadások és a környezeti terhelés fentebb említett négy fő területéhez kapcsolódva. Nehéz elképzelni, hogy az év közepén „elfogynak” az erőforrások, hiszen az üzletek polcai tele vannak élelmiszerrel, a csapból folyik a tiszta víz, és így látszólag mindez nem hat ki az év hátralévő részére. Ha azonban tartósan tovább nyújtózkodik az emberiség, mint ahogy a takarója ér, annak komoly következményei vannak. A legjobban egy bankszámla példája szimbolizálhatja a túlfogyasztást: ha a tőkénk kamataiból élünk, akkor nem kell, hogy az anyagi gondok miatt fájjon a fejünk, de ha minden évben a kamatok mellett az alaptőkéből is költünk, akkor egy idő után elfogy a pénzünk. Ez történik a Földdel és a természeti erőforrásokkal is – lassan kimerül. Ezért mondhatjuk, hogy az év hátralévő részében a Föld hitelez nekünk.