– Bár a rossz idő és a vírus miatt elrendelt műtéti korlátozások jelentősen csökkentették a gyermektraumatológia ilyenkor szokásos forgalmát, azért most sem lehet hátradőlni – feleli a főorvos, miután arról érdeklődünk, mit csinál a baleseti sebész, ha üres a váró. Azt mondja: ha nem is annyian, mint máskor, azért érkeznek páciensek.

A „nagyobb” balesetek késő délután a leggyakoribbak, a lakásfogságban addigra ugyanis elfáradnak a gyerekek, könnyebben vétenek el megszokott mozdulatot is. Sok gyerek nem mozogja ki magát napközben, különösen karantén idején, így estére “túlpörög”, és az esések miatt lehet sok fejsérült gyermek a baleseti sebészeten. Varga Marcell szerint szerencsére az ilyen sérülések legtöbbször banálisak – de neurológiai tünetek, hányás, eszméletvesztés esetén komolyabb elváltozás is állhat a háttérben. Ilyenkor 1-2 napos kórházi megfigyelés is szükségessé válhat.

Négyéves korig gyakoribbak az esések miatti fejsérülések. Ilyenkor még a testhez képest aránytalanul nagyobb a fej, és még nem alakult ki az a reflex sem, amivel zuhanáskor tompíthatják a becsapódást. A leggyakrabban kis púppal, bevérzéssel jár az ilyen esés, azonban, ha a gyermek az esés után aluszékonnyá, vagy nehezen ébreszthetővé válik – irány a sürgősségi.

Négy és tíz év között szaporodnak meg a felső végtagok sérülései. A mászókák „királyainak” gyakran sérül a könyöke, törik a karja, kulcscsontja. Ha az esés után deformálódik a végtag, ha nem képes a gyerek azt mozgatni, azonnal baleseti ellátó helyet kell keresni.

Veszélyessé válhatnak a lakásban a kés, a villa és más éles-hegyes eszközök is. A legjobb, ha a gyerekekben mielőbb tudatosítjuk, hogy ezek nem unaloműzők, hanem veszélyes tárgyak, használatuk óvatosságot, körültekintést igényelnek.

A sí- és korcsolyaszezon számos sérülés okozója, pedig ezek jelentős részét el lehetne kerülni. A korcsolyázáskor leggyakrabban a boka és a csukló törik, a síeléskor a térd és a lábszár. Ezekhez a sportokhoz érdemes alapfelszerelésként csuklóvédőt, bukósisakot használni a sérülések, az agyrázkódások megelőzésére. Varga Marcell tapasztalatai szerint a síbalesetek jelentős részét a rosszul beállított, azaz nem leoldó sílécek okozzák. A lábfej rögzítése miatt csavarodó alsó végtag rotációs sérülést szenved, ez okozza sokszor a lábszártöréseket, illetve térdszalag-sérüléseket gyermekkorban. Érdemes szakemberrel is konzultálni a sícipő kötésének beállításáról síelés előtt. Hozzátette: azt még nem tudjuk, hogy a vírus miatt idén ezek a sérülések teljesen kimaradnak-e az életünkből, de a fenti elővigyázatosságok örök érvényűek.

A járvány miatt a nem életmentő műtétek leálltak, illetve sokan a médiában is hangsúlyozzák, hogy csak a “súlyosabb” bajokkal menjenek orvoshoz a betegek.

"mindig jobb, ha kétes esetben látja orvos is a gyereket"

– Ám azt eldönteni, hogy mi a súlyos, sürgős, és mi az a sérülés, ami várhat, még a szakembernek sem könnyű feladat – mondja a főorvos. Példaként elmesélte, hogy nemrégen egy banális, többhetes, enyhe sportsérülésnek gondolt elváltozásról derült ki, hogy valójában egy mozgásszervi tumor (szerencsére jóindulatú) okozta a gyerek panaszait. Tehát jogos volt a szülői aggodalom, még ha elsőre úgy is tűnt, hogy lehetne vele várni. És persze előfordulnak tragikomikus helyzetek is, mint annak a szülőnek az esete, aki a vírusfertőzéstől való félelmében nem hozta vissza a gyermekét kontroll vizsgálatra. Ehelyett egy fűrésszel maga próbálta otthon eltávolítani a gyermek gipszét, miután a törés meggyógyult, és azzal okozott újabb sérülést, de szerencsére nem súlyosat.

Bár az ellátórendszer egy része valóban kényszerszünetet tart, a gyermektraumatológiai ellátóhelyek továbbra is működnek, a sürgős beavatkozást igénylő eseteket pedig ugyanúgy ellátják. És mindig jobb, ha kétes esetben látja orvos is a gyereket.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(fotó: Shutterstock)

balesetgyerekgyereksebész