Autós gyermekülés

– A gyermekbiztonsági rendszerek – a gépjármű adottságaitól függően – két csoportra oszthatók: isofix-szel (fém csatlakozóval) vagy biztonsági övvel rögzíthetjük a gyereküléseket az autóban – kezdi a szakember. - Mindkét megoldás a jogszabályoknak megfelelő, véleményem szerint azonban a biztonsági övvel való rögzítés nem nyújt akkora biztonságot, mint egy isofix-es rögzített ülés, mert baleset során az ülés elmozdulhat. Mi például éppen autóvásárlás előtt állunk a férjemmel, és magunk is ezen szempontok alapján fogunk majd döntést hozni.

Meddig szükséges a gyerekülés?

– Három fő szabályt fontos figyelembe venni. Az egyik a gyermek testmagassága, a másik a súlya, a harmadik pedig az életkora. 135 centiméteres magasság alatt mindenképpen gyermekülésben szükséges szállítani a gyermeket, 135-150 centiméter között pedig ülésmagasítón kell ülnie, hogy a biztonsági öv megfelelően védhesse a testét. 150 centiméter felett már nincsen szükség biztonsági rendszerre, ettől a magasságtól kezdve ugyanis már jogosítványt is lehet szerezni, amennyiben a személy eléri a minimum korhatárt. A testsúlyra kitérve is vannak kritériumok, ám ezek inkább csak irányadóak és nincsenek kőbe vésve, hiszen egy gyermek – a testi adottságaitól függően – lehet 10 kilogrammos kisebb és nagyobb korában is. Természetesen, amikor gyermekülést választunk, a testsúlyt figyelembe kell venni. Ami viszont KRESZ által is előírt szabály, hogy három év alatti gyermeket mindenképpen gyerekülésben lehet csak szállítani.

A kisbabát eleinte háttal utaztassuk

A legkisebbeket menetiránynak megfelelő gyerekülésben egészen addig ne utaztassuk, amíg a baba nyakizmai meg nem erősödnek.

– A háziorvos és a védőnő is felhívta rá a figyelmem, hogy mindenképpen háttal rögzítve szállítsam a gyermekem mindaddig, amíg a nyakizmai nem eléggé erősek, egy baleset során ugyanis ostorcsapás szerű sérülés éri a gépjárműben ülő valamennyi utast, amely a babára nézve különösen veszélyes. Háttal rögzítve sokan az anyósülésre teszik a gyerekülést, hogy az út alatt láthassák a babát, ami jó alternatíva, viszont ilyenkor mindenképpen kapcsoljuk ki a légzsákot, mert ütközéskor nagy sérülést okozhat a védelmi rendszerek – gyerekülés és légzsák – együttes működése. Amennyiben a légzsák kikapcsolása nem megoldható, a hátsó ülések valamelyikére tegyük a gyerekülést. A legtöbb baleset során azért sérülnek meg a gyermekek, mert nincs megfelelően rögzítve az ülés, ezért erre fordítsunk kiemelt figyelmet!

„Mindent eltanulnak tőlünk”

– Úgy vélem, a biztonságos közlekedés kulcsa az, hogy mi, szülők példát mutassunk gyermekünknek. Egy hároméves már igazi kis szemfüles: minden részletet megfigyel és az információkat magába szívja. Ha azt látja, hogy anyu, apu nem köti be magát, átmegy a piros lámpán, nem néz körül, idegesen, káromkodva vezet vagy nyomkodja a telefont az autóban, később feljogosítva érzi majd magát, hogy ezt ő is megengedhesse magának. Innen pedig már egyenes út vezet a felelőtlen közlekedési szokások kialakulásához. Ugyancsak kockázatos lehet, amikor a szülő úgy „tanítja vezetni”, vagy csupán szórakoztatja a gyermeket, hogy maga elé ülteti a vezetőülésen – legyen szó autóról, motorról vagy kerékpárról –, amely nem csak egy rossz minta, hanem rendkívül balesetveszélyes is, hiszen az autóban bekötni sem tudják magukat megfelelően. Magyarországon évente nagyságrendileg hatszázan vesztik életüket gépjárműbalesetben, ez 10 százalékkal csökkenthető lenne, ha az érintettek használnák a biztonsági övet.

Számukra az egész világ egy játszótér

– Farkastörvény, hogy – szabályok ide vagy oda - valójában csak annak van elsőbbsége, akinek megadják. A közlekedés kockázatos, egy gyermek számára pedig különösképpen, ugyanis ők még a saját fantáziájuk szerint – mesékkel, szuperhősökkel kiszínezve – érzékelik a valóságot. Számukra a körülöttük lévő egész világ egy nagy játszótér és izgalmas újdonság benne minden és mindenki. Ezért van hát, hogy a bölcsibe, oviba vezető úton is boldogan rácsodálkoznak a hulló falevelek színpompájára, felcsigázza őket egy markológép vagy egy daru látványa, integetnek a postásnak vagy önfeledten ugrándoznak a pocsolyában. Édesek és lelkesek, viszont még nincsen kifejlett érzékelésük és nem tudják, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve a közlekedés során. Még nem tudatosodik bennük, mi a sebesség, a távolság, milyen gyorsan ér oda hozzájuk az adott jármű. Fontos a következetesség és a már fentebb említett példamutatás; ha egyszer nem nézünk körbe, azt azonnal megjegyzi a gyermek, ahogy megragad benne egy általunk – mindössze egyszeri alkalommal elejtett – csúnya szó is, ami biztos, hogy majd egy családi rendezvényen fog napvilágra kerülni (nevet).

Legyen szemkontaktus!

A szakember szerint 6 év alatt egyáltalán nem, 6-10 év között pedig csak fokozott óvatossággal szabad egyedül közlekednie a gyermeknek.

– Nyilván környezetfüggő, hiszen nem mindegy, hogy egy nagyvárosról beszélünk forgalmas útszakaszokkal vagy pedig egy csendes kis faluról, én mégis azt mondom, hogy lehetőség szerint igyekezzünk megoldani a gyermek kísérését egészen 10 éves koráig. A felkészítés során mindenképpen tudatosítsuk benne, hogy a járdaszegélyen kívül fokozott óvatosságra van szükség, sőt, néha azon belül is, ha a járdát közösen használják gyalogosok, kerékpárosok és rolleresek. Tanítsuk meg neki a KRESZ alapvető szabályait, azaz, hogy melyik tábla mit jelent és hogy a zebrán való átkelésnél a legfontosabb a gépjárművezetővel való szemkontaktus. A gyalogos átkelőhelyhez érve alaposan nézzen körül, csak akkor menjen át, ha megkapja a jelet, ezeken túl pedig keresse az autóvezető tekintetét. Meg kell bizonyosodnunk róla, hogy észrevettek bennünket, attól ugyanis, mert mi látjuk a másik közlekedőt, még egyáltalán nem biztos, hogy ő is lát minket.

Csak óvatosan a zenehallgatással

– Kitérve a kiskamaszokra, a 10-14 évesek korosztálya is tartogat kihívásokat, náluk ugyanis már bevett szokás, hogy fülhallgatóval a fülükben, kapucnival a fejükön közlekednek. Sok felnőtt úgy bánik a gyermekekkel, mintha kis felnőttek lennének, pedig még mindig a saját világukban élnek. Szeretnék megmutatni, hogy mennyire önállóak, leválnának a szülőkről, így persze lázadnak is. Éppen ezért javallott nem megtiltani nekik például a zenehallgatást, mert előfordulhat, hogy annál inkább a saját fejük után fognak menni. Kössünk kompromisszumot a tininkkel és kérjük meg, hogy halkítsa le a zenét, amíg átkel az úton. Egyes országokban infrastrukturális megoldásokat találnak ki ezekre a helyzetekre, például nem csak szemmagasságba helyezik el a közlekedési lámpát, hanem lejjebb, hogy a telefonon pötyögő járókelők észrevegyék a figyelmeztető jelzést. A kerékpáron történő mobilozás pedig ugyanúgy szabályt sért, mintha vezetés közben használnánk az eszközt. Kerüljük el ezeket a kockázati tényezőket a biztonságunkért!