Szakértőnk, Dr. Henézi Diána Sarolta, a győri Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa 10 éve foglalkozik közlekedésbiztonsággal, azon belül is az emberi tényezővel. Elsőként a „védtelen közlekedők” fogalmát tisztázza.

– A gyalogosok, a kerékpárosok, valamint a motorkerékpárosok a védtelen közlekedők csoportjába tartoznak, azaz nem védi őket a jármű karosszériája – kezdi a szakember. – Ebből kiindulva ezen csoport tagjai sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve közlekedés során, mint mondjuk egy járműben való utazáskor, így a közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevőinek számítanak. További veszélyforrás lehet, hogy gyalogosként és kerékpárosként előfeltétel, például KRESZ oktatás nélkül is részt vehetnek a közlekedésben.

A tapasztalat még nem garancia

– Az idősek élettapasztalatuk birtokában már rendelkeznek azon képességekkel, amelyek a határaik és korlátaik felállításához szükségesek, tehát van belátóképességük. Ettől függetlenül az idősek közlekedése számos veszélyt is rejt magában, az évek múlásával ugyanis funkcionális romlás következik be: a hallás-látás már nem a régi és a reakcióidő is nő. A gyermekekkel ellentétben – akik még nincsenek tisztában a veszélyhelyzetekkel és a sérülések súlyosságának mértékével, ennek ellenére sokszor túl nagy magabiztossággal közlekednek – az idősek tapasztaltak. Nagy hiba azonban, amikor túlbecsülik saját képességeiket és azt gondolják, hogy a rutinnal ellensúlyozható az a hátrány, amelyet fizikailag elvesztettek.

"az évek múlásával funkcionális romlás következik be: a hallás-látás már nem a régi és a reakcióidő is nő."

Hibák, amiket ne kövessünk el

Diána elmondja, hogy mik a leggyakoribb hibák, amelyeket közlekedőként elkövetnek az emberek.

– Ezek közé tartozik a járdáról való elővigyázatlan lelépés az úttestre, a tilos jelzésen való áthaladás és a jogszabályok felőli tájékozatlanság. Ezek a szabályozások ugyanis folyamatosan megújulnak, ezért elengedhetetlen, hogy mindig naprakészek legyünk az aktualitásokkal kapcsolatban. Egyirányú utca esetén például lehetséges a szemből történő behajtás kerékpárral, de csak akkor, ha ezt tábla jelzi! Sokan sajnos ezt a részt már nem olvassák el, kizárólag azt jegyzik meg, hogy bátran be lehet hajtani, ami rettentően balesetveszélyes. A gyalogos részéről sem elegendő csak az egyik irányba tekinteni, így fontos kiemelni, hogy minden alkalommal és mindkét irányba nézzünk körül a járdáról való lelépés előtt!

Lassul a reakcióidő

– Szintén aggodalomra adhat okot a már egészségügyileg alkalmatlanná vált járművezetők közlekedése, amelyre ugyan létezik jogszabály, viszont az orvosi felülvizsgálaton nem mérik a reakcióidőt. Egy sebességbecslési teszt segítségével pedig nemcsak a fizikailag alkalmatlan járművezetőket, hanem a kerékpárosokat is ki lehetne szűrni. Többen vannak, akik orvosilag ugyan még megfelelnek, mégis úgy vélem, hogy ebben a közlekedési kultúrában – ami napjainkban gyors és türelmetlen – nem biztos, hogy idősként részt kellene venni. Ugyanakkor minden közlekedőnek egyéni felelőssége az, hogy ezt megítélje önmagával és a fizikai állapotával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az orvos kimondja-e vagy sem.

Amikor már segítségre van szükség

– Felvetődik a kérdés, hogy családtagként mikor szükséges beavatkoznunk idős rokonaink közlekedésébe – folytatja a szakértő. – Kényes téma ez, hiszen az A-ból B-be való önálló eljutás szabadságot és függetlenséget nyújt, amelyet elvéve sérülhet az idős személy önérzete. Nehéz lemondani az autonóm törekvésekről, hogy valaki maga dönthessen arról, hogy éppen a piacra, a könyvtárba, vagy csak a sarki újságoshoz szeretne-e menni. Mégis, ilyenkor a biztonság érdekében ajánljuk fel segítségünket és forduljunk türelmesen, odaadással idős rokonunk felé. Akár gyalog, akár – a 65 év feletti díjmentes utazás előnyével élve – közösségi közlekedéssel, akár pedig taxival, de lehetőségeinkhez mérten kísérjük el őt. Autóval utazni ugyan költségesebb, mégis többet ér, hogy stresszmentesen, biztonságosan utazhatunk.

Türelmesen, előzékenyen!

– Az 1/1975. KPM-BM rendelet kimondja, hogy türelmesen és előzékenyen kell(ene) közlekednünk. Fokozottan igaz ez idős embertársainkra, akiknek a gyalogátkelőhelyen való áthaladásnál sokkal több időre van szükségük. Külföldön gyakori, hogy egy gépjárműben ülő személy kiszáll és átsegíti a rászorulót a zebrán, ám sajnos mi, magyarok még nagyon gyerekcipőben járunk ezen a téren. A rohanó életmód és a stressz mind-mind megnehezítik a türelmes közlekedést, sokszor pedig egy gyermek vagy háziállat szállítása során a figyelmünk is megoszlik.

„Vigyázzunk egymásra!”

Diána felsorolja azokat a fő baleseti okokat, amiket kis odafigyeléssel megelőzhetnénk.

  1. A sebesség megfelelő megválasztása. A gyorshajtás nem csak akkor lehet gyorshajtás, amikor már büntetik, ezért alapvetően nagyon fontos odafigyelni az óvatos sebességre. Egy idős személy ráadásul – fizikai gyengesége, például a csontritkulás révén – sokkal nagyobb eséllyel és súlyosabban sérülhet meg, mint egy fiatal. Statisztikák szerint a 75 év felettieknél egy közlekedési balesetben tizenkétszeres lehet a sérülés súlyossága.
  2. További baleseti ok szokott lenni az elsőbbség meg nem adása. Sokan nem tudják például, hogy több körforgalomnál míg a gyalogos elsőbbséggel rendelkezik, addig a kerékpáros nem.
  3. A harmadik pedig ezek összessége: a gyors közlekedés és a megállás elmulasztása, amely a legtöbb halálos balesetet követelő okok közé tartozik.
"kizárólag a mi felelősségünk, hogy mennyire felelősségteljesen közlekedünk."

A szakember kiemeli, hogy kizárólag a mi felelősségünk – idősek és gyermekek esetén pedig természetesen a családé is –, mennyire felelősségteljesen közlekedünk.

– A közlekedés egy veszélyes üzem! Ha mi nem változtatjuk meg a szokásainkat – azaz nem leszünk előzékenyek és türelmesek – -, akkor ezt ne várjuk el a többi közlekedőtől sem, hiszen a változás velünk kezdődik. Vigyázzunk egymásra!