A Semmi Stressz vezetésoktatás tulajdonosával – Helga néni oktatójával – annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban a Szolnoki Rendőrkapitányság figyelemfelhívó kampányt indított a szépkorúak, illetve hozzátartozóik számára, az érintettek baleseti kockázatának csökkentése érdekében. A hatóság önkormányzatok, orvosi rendelők, gyógyszertárak, élelmiszerboltok, művelődési házak, vásárcsarnokok és benzinkutak jól látható helyein függesztette ki a plakátokat, miután a felmérések szerint az illetékességi területén bekövetkezett balesetek harmadában idősebb járművezetők az érintettek. A tájékoztató anyagokban a rendőrkapitányság kiemeli azokat az intő jeleket, amelyek jelentkezésekor érdemes megfontolni a gépjárművezetést. Fontos, hogy az autósok felismerjék és tudatában legyenek a korukból és esetleges betegségeikből fakadó sérülékenységüknek, és eszerint induljanak útnak. A tájékoztatókban az idősek hozzátartozóit is megszólítják, hogy tevékenyen vegyenek részt, és támogassák családtagjaikat a megfelelő döntés meghozatalában!

70 felett is magabiztosan

– Ahány ember, annyi féle – ez ugyanúgy igaz a járművezetésre is – hangsúlyozza Pálinkás Mihály. – Egy tréning, felfrissítő, gyakorló vezetés persze mindenkinek hasznos lehet, hiszen ilyenkor olyan szituációkkal is találkozhat az autós, amilyenekkel esetleg hétköznap az utakon nem. Meg tud tapasztalni olyan ingereket, fizikai hatásokat, amelyek később hasznára válhatnak a forgalomban.

A szakoktató szerint erre időskorban is érdemes időt szánni, az alapképességek ugyanis a kor előrehaladtával romolhatnak. Ugyanakkor mindez nem törvényszerű. Pálinkás Mihály találkozott már olyan 77 éves úrral, aki magabiztosan, problémamentesen vezet, jók a reflexei. De ismer olyan idősebbet is, aki 70 éves kora körül felismerte, hogy nem érzi magát biztonságban, teljes mértékben nem tudja azt a vezetési minőséget nyújtani, ami elvárt lenne, ezért nem ül többet a volán mögé.

Melyek az intő jelek?

Az időskori egészségügyi problémák alapvetően hatással lehetnek a vezetési képességekre. Az oktató tapasztalatai szerint a reflexek bizonyos kor felett már nem olyan gyorsak, a mozgáskoordináció nem olyan hatékony, mint korábban.

– A szervezet alapképességei romolhatnak, megjelenhetnek a krónikus betegségek is, mint például a magas vérnyomás, a keringési problémák, ezek akár füldugulást is okozhatnak. Idősebb korban már általában a látás sem tökéletes, ezek az érzékszervi romlások pedig alapvetően hatással lehetnek a vezetési képességekre.

Pálinkás Mihály a kockázati tényezők közé sorolja a helyzetfelismerés hiányát is.

– Ha hosszú ideig nem vezetünk, vagy nem gyakoroljuk a vezetést, akkor a rutin ki tud kopni a mindennapokból. Ha később újra beülünk az autóba – nem feltétlenül csak idős korban –, a helyzetfelismerés, a cselekvőképesség, az információfeldolgozás sokkal lassabb lehet a mindennap vezetőkéhez képest. Idős korban pedig mindez fokozottan igaz lehet.

A szakember kiemelte, hogy sok idős nincs hozzászokva ahhoz a forgalmi intenzitáshoz sem, ami mostanában az utakon tapasztalható.

– Azok a most szépkorú autóvezetők, akik évtizedekkel ezelőtt megszerezték a jogosítványt és esetleg csak hetente egyszer-kétszer ülnek autóba, akkor is inkább a hétvégi gyengébb forgalom mellett, nem biztos, hogy ugyanazokat az ingereket megtapasztalják, amit például egy hétköznap délutáni csúcsforgalom jelent. 1960-ban 31 ezer autó volt az országban, mára ez a szám közelít a 4 millióhoz. Sokkal zsúfoltabb és dinamikusabb lett a forgalom, türelmetlenebbek a közlekedők, nem biztos, hogy az idősekben kialakult az ehhez megfelelő rutin és gondot okozhat, ha belecsöppenek egy-egy élénkebb szituációba. Talán régen az emberek segítőkészebbek, toleránsabbak is voltak a kissé bizonytalanabb vezetőkkel, mint napjainkban. Közlekedési világunk az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult, az idősebb korosztály ezekhez a változásokhoz egyre nehezebben tud alkalmazkodni.

KRESZ és komfort

A vezetési gyakorlat megszerzése előtt nagyon fontos az elmélet, a KRESZ-tudás felfrissítése is. A szakoktató hangsúlyozta, hogy fel kell tudni ismerni időben egy-egy közlekedési szituációt, jelzőtáblákat, útburkolati jeleket, elsőbbségi viszonyokat. Ennek alapja a megfelelő KRESZ-tudás felfrissítése is.

– Ez a tudás meg tud kopni az évek alatt, különösen, ha csak A-ból B-be, vagy a telekre járunk hetente egyszer-kétszer, vagy egyáltalán nem vezetünk. Ilyenkor érdemes KRESZ-tanulással, gyakorlással kezdeni és utána közlekedési szakembertől segítséget kérni a vezetési rutin megszerzéshez.

Pálinkás Mihály kiemelte még a légkondicionáló-berendezés használatát az autókban.

– Az autó klímaberendezésének megfelelő használata nagy segítségére van a járművezetőknek a nyári időszakban. A melegben ugyanis romlanak a reflexek és a koncentráció, figyelmetlenebbek vagyunk, ami mindenképpen befolyásolja az aktuális vezetési képességeket. A komfortérzetet, az optimális hőmérsékletet érdemes biztosítani vezetés közben. A klímát a többi évszakban a párásodás csökkentésére, megelőzésére is használhatjuk. A megfelelő kilátás, tájékozódás, a gyalogosok időben való észlelése, a holtterek megfelelő ellenőrzése szintén elengedhetetlen a balesetmentes közlekedés szempontjából. Fontos szerepük van a biztonságos vezetést támogató rendszereknek is a korszerű autókban. A megszokott hárombetűsök mellett (ABS, ESP), a távolságtartó tempomat, a sávtartó automatika, a holttérfigyelő rendszer és a táblafelismerő a vészfékasszisztenssel együtt ma már elérhető aktív biztonsági elemek a legtöbb új autóban. Érdemes autóvásárláskor ezeket a biztonsági berendezéseket kérni felszereltségként.

– Idősek és fiatalabbak számára is nagyon fontos tanács, hogy lehetőleg stresszmentesen, nyugodtan üljünk autóba, mert a közlekedés döntések sorozata, és ezeket csak higgadtan tudjuk megfelelően kezelni!