Úttörő kutatást folytat az amerikai University of California San Diego munkatársa a közösségi média hatásának feltérképezéséről - írja a hongkongi South China Morning Post. Kara Bagot gyermekpszichiáter azt igyekszik feltárni, mennyire hasonló a virtuális közösségi lét okozta agyi állapot ahhoz, mint amikor az ember könnyű drogot, például marihuánát fogyaszt. Vagyis azonos hatással van-e az emberekre a fű, mint mondjuk a Magyarországon is előszeretettel használt Instagram vagy a Snapchat. A vizsgálat az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb, 300 millió dolláros, egy teljes évtizeden keresztül végzett célzott kutatási programjának egyik része. Az Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD), vagyis a serdülők kognitív fejlődését vizsgáló kutatássorozatban mintegy 20 intézet, köztük több egyetem 12 ezer fiatal fejlődését követi nyomon.



Felelősségteljes használat

Dr. Kara Bagot két gyermek, egy öt- és egy háromesztendős ifjú édesanyjaként igyekszik otthon szabályozni az elektronikus tér használatát. Ami nehéz feladat, az Egyesült Államokban ugyanis – a Pew Research Centre felmérése szerint – a tinik 95 százalékának van mobiltelefonja, és így hozzáférése a közösségi médiához. A válaszadók 89 százaléka felelte azt, hogy folyamatosan, vagy a nap legnagyobb részén jelen van a virtuális térben, vagyis online. “Sokkal többet kellene arról beszélnünk, hogyan lehet a közösségi médiát felelősségteljesen használni” – idézi a kelet-ázsiai lap a pszichiátert, aki kutatása során fiatalok agyi tevékenységét vizsgálja MRI-vel. A kutatásba bevont alanyok elé képeket vetítenek, és az ezekre adott agyi reakciókat rögzítik. A felvillanó ábrák között pedig többek között a marihuána és az illető saját Instagram képeinek egyike-másika szerepel. Kara Bagot azt feltételezi, ha bizonyítást nyer, hogy hasonló agyi területeket mozgatnak meg a képek, vagyis a rászokás mechanizmusáról kiderül, hogy jelentősen egyezik, könnyebb lesz a túlhasználat ellen fellépni.



Később szereznek jogosítványt

A kutatás több korábbi, a közösségi média használatának pozitív és negatív hatását bemutató vizsgálatot is alapul vesz. A felmérések szerint bizonyított tény, hogy az online tér egyre szélesebb körű használata is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy csökkent a fiatalok körében az alkohol- és cigarettafogyasztás, illetve a bódító anyagok felhasználása – ami egyértelműen üdvözlendő. Az pusztán érdekességnek tekinthető, hogy a közösségi médiát az átlagosnál aktívabban használók között későbbre tolódik a jogosítvány megszerzésének időpontja. Vannak azonban a virtuális világnak egyértelműen negatív hatásai is, a videó- és számítógépes játékok és úgy általában is a fokozott kütyühasználat összefüggésbe hozható az ifjak romló fizikai és mentális egészségével és kockázatvállalási hajlandóságával – írja a hongkongi lap.




A magyar fiatalok elsősorban szórakozásra használják

A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatásból kiderül, hogy a napi internetezők aránya Magyarországon 88 százalék, a Vajdaságban 90 százalék, amelyet a felvidéki és az erdélyi fiatalok követnek 85–85 százalékkal. A nagymintás, 12 ezer 15-29 éves fiatal megkérdezésével készült reprezentatív vizsgálat szerint a Kárpát-medencei magyar ifjúság legalább háromnegyede tagja online közösségi oldalaknak. Magyarországot nem számítva leginkább a Vajdaságban és Erdélyben népszerűek az online közösségi portálok. Felvidéken és Kárpátalján a 15–29 évesek 75 százaléka rendelkezik aktív tagsággal valamely közösségi oldalon. Az ifjúságkutatás rákérdezett a közösségi oldalak felhasználási céljára is, eszerint a legtöbben szórakozás céljából keresik fel az oldalakat napi szinten (30%), második az általános információszerzés (22%), harmadik pedig a helyi hírekkel kapcsolatos tájékozódás (16%). A többi cél általában nem napi gyakorisággal fordul elő, mint például a munkához kapcsolódó látogatás vagy a párkeresés.

gyerekinternetközösségi