Itt a nyár és vele együtt az iskolaszünet, ami eltelhet részben táborozással, fesztiválozással, családi nyaralással, ám mindemellett a fiatalok egy része szívesen vállal munkát is, ami zsebpénz kiegészítésnek sem utolsó. Ennek általában a szülők is örülnek, hiszen a hasznos tevékenységgel nem csak az idejét köti le a fiatal, de a munkaerőpiacon is némi tapasztalatra tehet szert. A visszaélések és rossz élmények elkerülése végett fontos azonban tudni, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a gyermekek foglalkoztatására.    

Legyünk tisztában a munkajogi szabályokkal!

Magyarországon a munkavégzés kereteit a Polgári Törvénykönyv, illetve a Munka Törvénykönyve rendezi.  

Dr. Simon Balázs

– Összhangban az európai uniós irányelvekkel, a fiatalok munkavégzése esetében, 18 év alatt törvényes képviselő hozzájárulására van szükség a munkaszerződése megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez. Tehát a szülőnek mindenképpen kell, hogy rálátása legyen arra, a gyermeke dolgozik és azt milyen keretek között teszi – kezdi Simon Balázs munkajogász. –  Ha valaki 18 éves kor alatt dolgozik munkaviszonyban, azt részletesen szabályozza a Munka Törvényvénykönyve, mely időkorlátokat is megállapít. Ilyen például, hogy nem dolgozhat egy napon 8 óránál és egy héten 40 óránál többet. Ezekből az következik, hogy nem túlórázhat, illetve minden héten 2 pihenőnapjának kell lennie. Nem dolgozhat éjszaka sem, ez alatt azt értjük, hogy este 10 és reggel 6 óra között. A munkaközi szünetből is több jár a 18 év alattiaknak: ha 6 órás részmunkaidőben dolgozik, akkor nem 20, hanem 30 perc pihenőidőt kell kapnia, ha pedig a 6 órát meghaladja a munkavégzése, akkor 45 perc munkaközi szünet jár neki. Egészen pontosan a szabály úgy hangzik, hogy 4,5 óra után 30 perc, 6 óra után 45 perc munkaközi szünetre jogosult. Végül pedig előírás az is, hogy az egyik napi munka vége és a következő napi kezdés között a felnőtteknek 11 óra, a 18 év alattiaknak 12 óra pihenőidőnek kell eltelnie. Mindemellett 18 év alatt 5 nap pótszabadság is jár.

– A 16. életévig ma Magyarországon tankötelezettség van, ezért 16 év alatt csak és kizárólag hivatalos iskolai tanszünetben végezhet munkát egy gyermek. És ezt is csak 15 éves kor felett. A 15. életévét be nem töltött gyerek is dolgozhat, de csak reklám, kulturális, sport és művészeti tevékenységi körben, illetve gyámhatósági bejelentés mellett. Ez tette lehetővé például, hogy Egerszegi Krisztina 14 évesen olimpiai aranyat nyert és normális szerződéses keretek között kaphatta meg a pénzét érte. 

Megbízási szerződés és iskolaszövetkezeti munka

A fent említettek a Munka Törvénykönyve szerinti jogszabályok. Azonban nem csak munkaviszonyban lehet dolgozni, hiszen egy fiatal is köthet megbízási szerződést.  

– Ez viszonylag ritka, de miért ne lehetne például, hogy egy 16 éves fiú a faluban mindenkinél lenyírja a füvet, amihez megbízási szerződést köt? Amennyiben így foglalkoztatják, nem feltétlenül érvényesülnek a munkaidőbeosztási szabályok, hiszen ez esetben nincsen munkaidőbeosztása. Ma Magyarországon 18 év alatt egyébként a leggyakoribb az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás. Ennek feltétele, hogy a gyermek nappali tagozatos tanuló legyen. Ha egy diák egy iskolaszövetkezethez bejelentkezik, akkor egy vagyoni hozzájárulás megvásárlásával – ami jellemzően 500 és 3000 forint között szokott lenni –, tulajdonosa lesz az iskolaszövetkezetnek. Ez a tulajdonosi tagság a jogalapja a munkavégzésének és a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint foglalkoztatják őt úgy, hogy az iskolaszövetkezettel szerződést köt. Rá speciális szabályként ugyanúgy vonatkozik a fiatal munkavállalók Munka Törvénykönyvében leírt védelme.  

Mire figyeljünk szülőként?

Feltétlenül legyen meg a szülői hozzájárulás – amit tényleg a szülő adjon –, és csak olyan helyre menjen el a gyermek dolgozni, ahol előre le vannak tisztázva és írva a feltételek.  

– Kössenek a gyerekkel megfelelő szerződést, amiben legyen benne a munkavégzés helye, időtartama, a pontos munkakör és a munkabér összege. Ne elégedjünk meg egy tájékoztatóval, hiszen azon a munkaadó bármikor önkényesen változtathat, ezzel szemben egy szerződés csak mindkét fél beleegyezésével módosítható. Lényeges az is, hogy ha munkaviszonyról van szó – és nem megbízásos foglalkoztatásról –, akkor jelentsék is be a gyermeket a NAV-hoz.  

Ha influenszerkedne a gyermekünk

A munkajogász elmondása szerint egy 14. életévét betöltött fiatal vállalhat ilyen jellegű munkát megbízási szerződéssel, a szülő hozzájárulásával.

– A Ptk. szerint egy gyermek 14 év alatt cselekvőképtelen, 14 és 18 év között pedig korlátozottan cselekvőképes. Ez utóbbi életkorba tartozó fiatalok a mindennapi élet egyszerű jogügyleteit felügyelet nélkül megköthetik, viszont komolyabb dolgokhoz – ilyen lehet például egy influenszer munka –, már törvényes képviselő hozzájárulására van szükség. A megbízási szerződéshez is elengedhetetlen tehát a szülő beleegyezése.  

A szabályszegések ellenőrzése

– Ma az országban rengeteg nyugati tulajdonú gyár működik, ahol a saját anyavállalataik végeznek olyan auditokat, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a szabályszegéseket. Egyébként pedig a kormányhivatalok alá tartozó munkaügyi felügyelet ellenőrei mennek ki időről időre, hogy ellenőrzést végezzenek. Amit a leggyakrabban néznek, az a feketemunka vagy például az építkezéseken a munkabiztonsági rendelkezések betartása, de a fiatalok foglalkoztatását is ők ellenőrzik. Náluk lehet bejelentést is tenni, ha szülőként azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk munkáltatója nem tartja be például a munkaidőbeosztási szabályokat.

Illegális gyermekmunka Magyarországon

Matusek M. Zsuzsanna

Sajnos a törvényi szabályozások ellenére nagyon is létező jelenség a tiltott gyermekmunka Magyarországon. Azt, hogy ez pontosan milyen arányban fordul elő, nehéz megmondani, hiszen a nagy részük rejtve marad.

– Igen gyakori, hogy ezeknek a kiskorúaknak a pénzét is elveszik, ráadásul a saját szüleik beleegyezésével – mondja Matusek M. Zsuzsanna, az Országos Gyermekvédő Liga elnöke. – A helyzetükből adódóan fennálló uzsorakamat olyan magas, hogy nem tudják kifizetni, ezért az uzsorás földjén vagy a háznál cselédmunkára fogják be a gyerekeket. Ez nem egy rendszerszintű dolog, ezért is nehéz ellenőrizni. Ez az egyik olyan látens kizsákmányolási forma, ami nem kerül bele a statisztikákba, hiszen gyakran maguk az áldozatok sem ismerik fel, hogy illegálisan dolgoztatják őket. Vagy esetleg sejtik, de szükségük van a pénzre...

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET!  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről. 

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.  

Országszerte jelenleg 9 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.    

Segélytelefon: 06/80-20-55-20  

E-mail: okit@csalad.hu  

Chat: www.okit.hu  

Weboldal: www.okit.hu