Akik eladják a saját lányaikat

Az elmúlt hónapok sajtóhírei alapján úgy tűnhet, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűntények kiindulópontja több esetben maga a család. Volt példa arra, hogy éppen a szülők szervezték be a családtagjaikat... Mennyire nevezhető ez gyakorinak?

– Sajnos a Covid felerősítette azt a tendenciát, hogy az áldozatok, fiatal lányok közvetlen környezetéből kerülnek ki azok, akik toborozzák, szállítják, futtatják és adják el őket itthon vagy külföldön. Jellemzően a családok férfitagjai, az édesapa, a nagytestvér, a nagybácsi, az unokatestvér az, aki áruba bocsátja őket, akár pár tízezer forintért. De a női tagok is részesei lehetnek ezeknek az alkuknak, eladásoknak. Az áldozatokat tekintve pedig nemcsak nőkről, hanem férfiakról is beszélhetünk, sok esetben fiúk, férfiak az áldozatai ennek a tevékenységnek. Visszatérve a Covid hatására: Magyarországon a prostitúciós tevékenység az erre kijelölt ún. türelmi zónákban legálisan végezhető. A járvány alatt elrendelt kijárási korlátozások miatt, akik tudták, illegálisan, sokkal kiszolgáltatottabb körülmények között folytatták tevékenységüket, például szállodai szobákban vagy albérletekben. Ez azért veszélyes, mert a rendőrség még kevésbé látott rá ezekre az áldozatokra. Emellett a futtatók úgynevezett számítógépes átverési műveleteket, hamis randizási profilokat hoztak létre, amivel nagyon könnyen becserkészhetővé váltak a 18 év alatti fiatalok, különösen a nevelőotthonban élő lányok. Hisz ők is az online térben élték mindennapjaikat, így még jobban ki voltak téve a „loverboyoknak”. Ezek a jóképű, fiatal férfi futtatók, akik szerelmet színlelve hálózzák be a szeretetre éhes és általában alacsony önbecsüléssel rendelkező áldozataikat, szintén egyre inkább az online teret használták. Nincs ez másképp napjainkban sem.  

 Kik vannak leginkább veszélyben?

– Az emberkereskedelem áldozatai jellemzően hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, alacsony iskolai végzettségű, traumatizált emberek, akik mögött nincs természetes támogatói közeg, sokan állami gondozásban nevelkedtek. Az áldozatok gyermekkoruk kapcsán rendszeres konfliktusokról, bántalmazásról számolnak be. Sajnos a családi és a szűkebb értelemben vett baráti, ismeretségi kör is megpróbálja kihasználni az áldozat sérülékenységét. Emberkereskedelem áldozatává senki sem szabad akaratából válik, minden esetben a háttérben ott van valamilyen anyagi, lakhatási vagy bármilyen egyéb jellegű kényszer. A kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozatoknak sokszor nincs is más választási lehetőségük, mint elfogadni a kizsákmányoló által kínált lehetőséget, ami legtöbbször a biztos lakhatás, a munkalehetőség és a kedvezményes vagy ingyenes élelmezés ígérete – munkáért cserébe.  

És ebből a kényszerhelyzetből nagyon nehéz kitörni...

– Nagyon ritka az, amikor az áldozat saját erejéből ki tud lépni a kizsákmányolt helyzetből, mert a kilépést több tényező nehezíti. Az emberkereskedelem traumatizált áldozatai sokszor egyáltalán nincsenek tisztában saját helyzetükkel, azzal, hogy ők áldozatok, de az is előfordul, hogy elkövetőként tekintenek önmagukra, ezért passzívak maradnak. Rettegnek a kizsákmányolóiktól, a retorziótól, például attól, hogy őket vagy hozzátartozóikat bántalmazni fogják. Ez nagymértékben befolyásolja tetteiket, döntéseiket. Minden változástól tartanak, mert a változások bizonytalansággal járnak. Ezért előfordulhat, hogy sokszor az áldozat akkor sem menekül, amikor lehetősége lenne rá, inkább az ismert rosszat választja. Az áldozat érdekérvényesítő képessége egy ilyen helyzetben teljesen megszűnik.

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a prostituáltak kifejezetten sok pénzt keresnek, tehát ez olyan tevékenység, amellyel sok bevételre lehet szert tenni. Mi a valóság?

 – Azoknak a lányoknak a jövedelmét, akik Magyarországon vagy Spanyolországban végeznek prostitúciós tevékenységet, teljes mértékben elveszik a futtatók. Németországban és Svájcban a prostitúcióból szerzett bevétel 40-60%-át kell odaadni a futtatóknak szállás, étkezés és egyéb dolgokra való hivatkozással.  

Sajnos az áldozatok azzal sincsenek tisztában, milyen egészségügyi és lelki kockázatai vannak ennek a tevékenységnek. Nagyon érdekes, hogy Svájcban, Zürichben például felállítottak ún. Sex box-okat, ahol a lányok fogadják a kuncsaftokat. A fülkékre ki vannak téve különböző plakátok, amelyek felhívják a figyelmet az egészségügyi veszélyekre. Emellett pánik gombot is elhelyeztek a bokszokban: ha az áldozat úgy érzi, hogy veszélyben van, azt megnyomva tudja értesíteni a helyben dolgozó szociális munkásokat.  

Friss kutatások szerint az emberek többsége az emberkereskedelem szó hallatán először a szexuális célú kizsákmányolásra gondol. A munkacélú kizsákmányolást is többen ismerik, de annak formáiról, például a házi rabszolgaságról, csicskáztatásról alig hallani.

– Az Alföldön, Szarvasra és környékére jellemző a ház körüli rabszolgaság. 2019-ben jelent meg egy Abcúg riport, amelynek éppen a Szarvas környéki csicskáztatás állt a középpontjában, és ezt több nagy olvasottságú hírportál átvette. Utána sokat lehetett olvasni erről a témáról. A probléma, hogy sok esetben nem tudnak róla az áldozatok, hogy ők tulajdonképpen modernkori rabszolgák. Gondoljunk csak bele, van valaki, aki gyermekotthonban nevelkedett, folyamatosan sodródott az életben, nincs semmije, senkije, rossz egészségügyi és mentális állapotban van. Ha egy ilyen nehézsorsú ember egy csicskáztató látókörébe kerül, aki munkát, szállást, napi háromszori meleg étkezést ígér neki és az első időszakban családtagként kezeli, az nagyon csábító tud lenni. Van egy kezdeti „beetetési időszak”, amely alatt az érzelmi kötődést kialakítják az áldozatban, illetve alkoholfüggővé teszik. Később azonban elveszik a pénzét, az iratait, ingyen dolgoztatják, a végén már csak napi egyetlen étkezést biztosítanak számára (pl. száraz kenyeret), kiteszik a fűtetlen pajtába, mosdóhasználat, tisztálkodási lehetőségei pedig korlátozottak vagy nincsenek. Ahol több csicska van, ott jellemző az is, hogy van egy „főcsicska”, akit azzal bíznak meg, hogy figyelje a többieket, nehogy elszökjenek vagy segítséget kérjenek. Aki mégis megpróbálja, azt nagyon súlyosan bántalmazzák. Gyakran egyébként a hajléktalanszállók vagy kórházak környékén próbálják meg ezeket az áldozatokat becserkészni.  

Jól feltételezem, hogy ha már sikerült is kimenekíteni valakit, az áldozati lét egészségügyi és lelki, mentális következményei nagyon megnehezíthetik az újrakezdést?  

– A védett szálláshelyen az áldozat már nem áll a kizsákmányolója befolyása alatt. Az ott lévő, speciális tudással rendelkező szakemberek folyamatos támogatása mellett megkezdődhet az áldozatokat ért trauma feldolgozása és a társadalmi reintegrációhoz vezető lépések előkészítése. Minden áldozatnak személyre szabott szolgáltatásra van szüksége annak érdekében, hogy a társadalomba, közösségbe való visszailleszkedése sikeres legyen. Így a szakemberek első lépésként felmérik az áldozat egészségügyi, pszichológiai állapotát, szociokulturális hátterét. Például, ha a védett szálláshelyre érkező áldozat alkohol- és/vagy drogfüggő, mely függőséget a kizsákmányolók tudatosan alakítottak ki vagy mélyítettek el, addig hiába vannak ott a mentálhigiénés szakemberek, jogászok, pszichológusok, nem lehet elkezdeni az érdemi munkát. A legelső lépés az, hogy a szakemberek az áldozatot leválasszák a drogról, alkoholról, majd megerősítsék az önbizalmát, vele közösen reális, rövidtávú célokat fogalmazzanak meg. Ennek az igen hosszú, intenzív és megterhelő folyamatnak a végső szakasza, amikor az arra már alkalmassá vált áldozatokat elkezdik felkészíteni az álláskeresésre és a későbbi önálló keresőtevékenységre, önéletrajzírásra, állásinterjúkra, és ott vannak mellettük a teljes munkavállalási folyamat alatt. Összességében, ha valaki bekerül egy védett szálláshelyre – ahol az ellátási idő az egyéni szükségletekhez igazodik –, és ott van mondjuk egy évig, aztán átkerül a félutas kiléptető lakásba, ahol még 5 évet eltölthet, akkor összesen 6 évig támogatja ugyanaz a szakmai stáb. Ez egy újrakezdéshez ideális alap tud lenni.  

 Úgy tudni, a testi- és értelmi fogyatékossággal élő áldozatok száma is egyre nő.  

– A fogyatékossággal élő személyek nagyobb eséllyel válnak valamilyen bűncselekmény áldozatává, sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Jellemzően több alkalommal ugyanannak az elkövetőnek válnak áldozatául, akik megpróbálják kihasználni az értelmileg akadályozott emberek eltérő büntethetőségi szabályait.  

Azért, hogy a gyerekek figyelmét is felhívják az emberkereskedelem veszélyeire, színházi előadásokat, drámapedagógiai foglalkozásokat szervez a rendőrség.  

– Így van, illetve a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM) is van hasonló programja. Nemrég a Ne hagyd, ne tedd! kampány keretein belül készítettek négy nagyon jól sikerült kisfilmet, amelyek az emberkereskedelem különböző fajtáit mutatják be. A kampány abban volt egyedülálló, hogy nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldalt is megszólította. Azt tapasztaljuk az OKIT-nál, hogy a hasonló figyelemfelhívó akciók, érzékenyítő tréningek, szakmai napok, konferenciák eredményeképpen megugranak a tájékozódó, segítséget kérő hívások számai. Az iskolai foglalkozásokat elsősorban a középiskolásoknál, szakközépiskolásoknál fontos és célszerű megtartani, hogy tisztában legyenek azzal, egy esetleges külföldi munkavállalás esetén milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk, mire célszerű odafigyelni. A többi között arra, hogy mindig olvassák el a saját anyanyelvükön a szerződést, legyenek tisztában azzal, pontosan mit is tartalmaz, mit írnak alá. Vagy, hogy mindig tudassák valamelyik ismerősükkel, barátjukkal, hogy hol tartózkodnak, és még véletlenül se adják oda senkinek az okirataikat – ha mégis, legyen náluk egy fénymásolt példány –, vagy a telefonjukat. Illetve legalább egy-két szó erejéig ismerjék az adott ország nyelvét, hogy baj esetén segítséget tudjanak kérni. Van tehát 4-5 ilyen pont, amit nagyon fontos tudatosítani a fiatalokban.  

Az is gyanút keltő lehet, ha egy külföldi állásajánlat túl szép, hogy igaz legyen. Nincs igazán szűrő, könnyen felveszik a jelentkezőt és nagyon jó pénzt ajánlanak.

– Tökéletes példa erre, ha mondjuk Ausztriába keresnek húsfeldolgozó üzembe munkaerőt havi 4-5000 euróért, akkor az valószínűleg átverés. Sajnos sok fiatal elhiszi, hogy minimális munkával, rövid idő alatt sok pénzt lehet keresni, hamar meg lehet gazdagodni. Lényeges, hogy szülőként onnantól kezdve, hogy például lánygyermekünk elkezd bulikba járni, beszélgessünk vele az emberkereskedelem létezéséről, a korábban említett „loverboyokról”. Amikor pedig munkavállaláson gondolkodik a gyermekünk, akár a nyári szünet idejére, érdemes vele átbeszélni a magas fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás veszélyeit. Úgy vélem, hogy nekünk, szülőknek is van felelősségünk ebben a kérdésben.

A legutóbbi felmérésekből az is kiderült, hogy amellett, hogy minden ötödik ember hallott már a környezetében emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről, az áldozatok száma évről évre nő. Ez elég elkeserítő...

– Nem az áldozatok száma nő, hanem a látencia csökken. És ennek örülni kell, hiszen ez azt jelenti, hogy egyre többen járnak nyitott szemmel, egyre többen ismerik fel az emberkereskedelemre utaló jeleket és az áldozatokat, tudnak arról, hol kérhetnek segítséget. Így mi, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatnál is egyre többüknek tudunk segíteni abban, hogy kilépjenek a jelenlegi kiszolgáltatott helyzetükből és támogatni őket abban, hogy új életet kezdhessenek.  

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET! 

Segítséget kérhetünk a krízisambulanciákon, amely az országban 7 helyen működnek. További információk és elérhetőségek itt olvashatók: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, így a prostitúció áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.  

Segélytelefon: 06/80-20-55-20 

E-mail: okit@csalad.hu

Weboldal: www.okit.hu