A szakember elmondása szerint a Z generáció, vagyis az 1996 és 2009 között született fiatalok nemzedéke homogén csoportot alkot abban a tekintetben, hogy ők a világ első globális nemzedéke.  

–Ez az első olyan generáció, amelynek tagjai ugyanazon a zenén, mozifilmen, ételen és divatirányzaton nőnek fel. Náluk tehát nem számít, hogy a fiatalok egy kis magyar faluban élnek, vagy egy nagyvárosban Kaliforniában, mert az internetnek köszönhetően eljut hozzájuk az információ szinte ugyanabban az időben – magyarázza Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő. 

– Másrészt viszont heterogén csoportot alkotnak abból a szempontból, hogy a szülői háttérben, a neveltetésben, a társadalmi státuszban, a fiatalokat érő környezeti hatásokban hatalmas különbségek lehetnek. Főleg Magyarországon, ahol nagyon sokat számít az, hogy a születése okán ki milyen társadalmi közegbe sorolódik be, és a különböző rétegek között nehezebb az átjárás. 

– A Z generációról kialakult sztereotípiák – hogy nehezen motiválhatók, érdektelenek, képtelenek a kitartó erőfeszítésre, csak a telefonjukat nyomkodják stb. – abból is fakadnak, hogy keveset tudunk a világukról. Ahhoz, hogy túl tudjunk lépni az előítéleteinken, megértsük őket, jobban együttműködhessünk velük, és hogy szülőként, pedagógusként, munkaadóként vagy munkatársként megtaláljuk velük a közös hangot, mindenekelőtt meg kell ismernünk ezt a generációt – javasolja Bereczki Enikő, aki nemrég könyvet is írt ebben a témában A Rejtélyes Z generáció - Együttműködés a mai tizen-huszonévesekkel címmel. 

Mi történik a gyerekkel az online térben? 

A szakember elmondása szerint az az alaphozzáállás, miszerint az idősebbek silányabbnak tartják a fiatalabbakat, egyáltalán nem újkeletű jelenség. 

– Egy 3000 éves babiloni kőtáblán is találtak már egy olyan feliratot, amiben az idősek a fiatalokat szapulták, mondván, mennyire értéktelenek, erkölcstelenek és semmirekellők a korábbi nemzedékekhez képest – meséli Bereczki Enikő. – Ugyanakkor azt is látni, hogy a generációs különbségek az utóbbi időben felerősödtek, amiben a közösségi médiahasználat is komoly szerepet játszik. Hisz amíg régen mindenki ugyanazt a médiumot fogyasztotta, tehát a család minden tagja ugyanazt a programot nézte a tévében és másnap a nagymama meg az unoka ugyanarról a filmről, sorozatról beszélgettek, addig ma gyakran nem is tudjuk, hogy a gyerekeink mit néznek a Twitch-en vagy a TikTok-on, és ha nem beszélgetünk rendszeresen velük erről, akkor előbb-utóbb úgy érezzük, mintha teljesen más nyelvet beszélnénk.  

– 2021 májusában végeztem egy online kutatást – jegyzi meg a generációs szakértő. – A megkérdezett fiatalok közel 43 százalékának szülei gyerekük online tevékenységének körülbelül a felével vannak tisztában; 28 százalék szerint szüleik nagyon keveset, körülbelül az online tevékenységeik 20 százalékát ismerik és értik; közel 9 százalék szerint a szülőknek fogalmuk sincs erről, és mindössze 20 százalék véli úgy, hogy szülei teljes mértékig ismerik és értik, hogy mi történik velük az online közegben. Más szóval a szülők négyötöde részben vagy teljesen tájékozatlan abban, hogy mi történik gyermekével az online térben. Ez nagyon ijesztő adat! Pedig a szülő csak akkor képes segíteni, ha tudja valamennyire, milyen hatásokkal találkozik a gyereke az online térben és milyen jellegű interakciók zajlanak a közösségi oldalakon. A közösségi médiahasználatnak rengeteg veszélye is lehet, különösen, ha nem a tudatosság vezérel bennünket, és nagyon sok szülő bizony nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud ebben segíteni a gyerekének, mert előtte sincs kitaposott út.  

Könnyen azonosulnak az influenszerekkel 

Sokakban felmerülhet az a kérdés is, hogy a számottevő követőbázist maguk köré gyűjtő „befolyásoló emberek” mekkora szerepet játszanak a szóban forgó generációnak az életében? 

– Főleg a fiatalabb tinédzserekre vannak nagy hatással – vélekedik a szakember. – Ugyanakkor a tizenévesek egészen máshogy viszonyulnak az influenszerekhez, mint ahogy mi tekintettünk a kedvenc sztárjainkra annak idején. Az influenszerek nem elérhetetlen magasságból indulnak, hanem a tinikhez hasonló lányokról és fiúkról van szó, akikkel ez a korosztály könnyen azonosul. Ráadásul a „befolyásolóemberek” betekintést engednek az életükbe, és itt az interaktivitás rendkívül fontos. A fiatalok elérhetik őket, kommunikálhatnak velük a különböző fórumokon, hozzászólhatnak adott témákhoz, állást foglalhatnak, sőt, az ő véleményük is alakíthatja az influenszer posztjait, videóit és ettől sokszor úgy érzik a fiatalok, hogy ők is a részesei az illető mindennapjainak. 

 „Van bennünk egy jó adag kalandvágy” 

– A legjobb barátnőm nem messze lakik tőlem, és így szinte minden nap találkozunk még a nyári szünetben is. De vannak osztálytársaim, akikkel nyáron csak online tartjuk a kapcsolatot, és így legalább nagyjából tudom, mi van velük, ki hol nyaral, és azt is látom, hogy miket posztolnak – mondja a 17 éves Kabátnik Tímea, amikor arról faggatom, hogy leginkább mire használja az okostelefonját. – Mivel nyáron több a szabadidőnk, ilyenkor a szokásosnál is többet kütyüzünk, de azért próbálok odafigyelni rá, hogy időnként letegyem a mobilt. Tény, hogy nagyon sok időt töltök az interneten: a barátaimmal ott beszélgetünk, meg küldjük egymásnak a fotókat, videókat.  

– A Facebook-kal eléggé megosztó a kapcsolata az én korosztályomnak: van olyan 2 évvel idősebb ismerősöm, aki viszonylag rendszeresen használja, mert bizonyos témákban szereti kifejteni a gondolatait és ott több olyan embert elér, akit érdekelhet a véleménye. Az Instagramon ilyesmire nincs lehetőség. Nekem példádul van egy fotós oldalam és a nagyobb projektjeimet én is szívesen megosztom a Facebookon, mert ott szélesebb körhöz jut, de nem használom napi szinten. Egyébként az Instagramot sem szeretem már annyira, mert mostanra olyan felkapott lett, hogy nagyon sok cég már kimondottan reklámozásra használja, és tele van egy sor olyan hirdetéssel meg tartalommal, amelyekre nem vagyok kíváncsi. Az influenszerek szempontjából viszont az Insta a legnépszerűbb közösségi platform.  

– Magyar influenszereket én szinte egyáltalán nem követek, mert jobban szeretek angolul tájékozódni. Illetve, egyvalakinek mégis a követője vagyok, de nem azért, mert ő egy influenszer, hanem mert arra az egyetemre jár, ahol én is szeretnék továbbtanulni, és így legalább látom, hogyan alakul az élete, és mi mindennel foglalkozik. Jelenleg táncművészeti középiskolába járok, de nagyon érdekel a fotózás, és érettségi után a MOME-ra szeretnék jelentkezni. A későbbiekben pedig nekem is a legfőbb célom, hogy kipróbáljam magam külföldön: hogy megtapasztaljam, milyen ott élni és boldogulni, szeretnék megismerni más kultúrákat, és nem utolsósorban szeretném hasznosítani az angol és a német nyelvtudásomat. Sokan gondolkodunk így a generációmból, mert van bennünk egy jó adag kalandvágy… 

Hogyan dolgozzunk együtt a Z generáció tagjaival? 

Visszatérve a Z generációról kialakult sztereotípiákra, a szakember azt is elárulja, hogy a munkáltatók többsége igencsak „megszenved” ezzel a korosztállyal. 

– Már azzal is küszködnek, hogy miként keltsék fel a fiatalok figyelmét és nyerjék meg őket, hogyan/mivel vonzzák be őket az adott céghez, és ha már bevonzották, akkor hogyan tudják megtartani és motiválni az ifjú kollégákat – magyarázza Bereczki Enikő.  – Sokan panaszkodnak arra is, hogy a fiatalok irreális elvárásokkal érkeznek az új munkahelyre, viszont ahhoz is kell egyfajta készség, hogy ha ez így is van, akkor én, mint munkáltató hogyan tudom őket a realitás talajára vezetni úgy, hogy a motivációjuk ne vesszen el közben. Ezek a fiatalok már máshogy viszonyulnak a tekintélyhez, mások a sikerprefenciáik, az igényeik, mint a korábbi nemzedékeknek, és ez komoly terhet ró a munkaadókra. Nagyon sok múlik a cégvetőn, illetve azon a felettesen, aki a cégnél fiatalokkal foglalkozik… Emellett a lojalitás is változott. A Z generációsok egész biztosan nem maradnak sokáig egy munkahelyen, mert nagyon sokféle lehetőség adódik számukra, kezdve attól, hogy távmunkában/home office-ban akár külföldön is dolgozhatnak.  

Az internetről szerzik a tudást 

A munkaadók mellett a pedagógusok számára is kihívást jelent ezt a generáció, többek között azért is, mert a pedagógustársadalom folyamatosan elöregedik. 

– A tanárok közül nagyon sokan még mindig frontálisan oktatnak, viszont a mai fiatalok számára ez mindenképpen elavult módszernek számít, nekik sokkal több interaktivitásra van igényük – teszi hozzá a szakember. – Ráadásul a kutatók szerint a közösségi média intenzív használata az agyműködésünkre is hatással van. Ez különösen igaz erre a nemzedékre, akik rengeteg időt töltenek az online világban, aminek következtében a figyelemfókuszuk fokozatosan rövidül és egyre kevésbé tudnak összpontosítani, hosszabb anyagokat feldolgozni.  

– Az oktatás terén a Z generációnál elmozdulás látható a tradicionális oktatási módszerek felől a szabadon megszerezhető tudás felé, ami az internet pozitív hozadéka, hiszen a tudás itt kétségkívül demokratizálódik, bárki számára elérhetővé válik, és esélyt adhat a munka világában is – folytatja Bereczki Enikő. – Ma már képzettség, készség és sokféle tudás nemcsak az iskolában, hanem az interneten – és sokszor ingyen – különböző oktatóvideókkal is megszerezhető. Nagyon sok Z generációs él ezzel a lehetőséggel és szakmákat sajátít el, sőt, olyan tinédzsert is ismerek, aki már középiskolásként céget alapított. Egyelőre azonban az információhoz való hozzáférés demokratizálódása nem indította el minden társadalmi rétegben a tudás demokratizálódását. A meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket csak akkor képes a digitalizáció áthidalni ennél a korosztálynál is, ha van mindenkinek hozzá kódja, és megfelelő kulturális háttere, igénye. 

Az információhoz való hozzáférés demokratizálódása nem indította el minden társadalmi rétegben a tudás demokratizálódását.

Nem beszélve arról, hogy a korlátlan online jelenlét csapdáiba esve a nethasználatnak komoly negatív következményei lehetnek nemcsak a tanulást, hanem a személyiségfejlődést illetően is. Találkoztam olyan nehéz sorsú fiatallal, aki attól kezdve, hogy megkapta internet hozzáféréssel a számítógépét, fokozatosan felhagyott a hobbijaival, például a focizással, ami viszont kitörési lehetőséget biztosított volna számára a hátrányos helyzetből. 

„Néha már engem is zavar ez a függőség” 

Amikor azt kérdezem Dévényi Mátétól, mit szól ahhoz a nemzedékéről kialakult sztereotípiához, miszerint ők „csak a telefont nyomkodják”, a 21 éves egyetemista srác elmosolyodik. 

– Igazából abszolút egyetértek vele, mert az okostelefon tényleg hihetetlenül beleszőtte magát a mindennapjainkba – mondja Máté. – Egyrészt ma már elengedhetetlen a használata, másrészt nálam a szó szoros értelmében is elengedhetetlen. Mostanában azt vettem észre, hogy egészen függök tőle. Igyekszem javítani-lazítani egy kicsit ezen a függőségen, mert néha már engem is zavar. És most nemcsak a képernyőidőről beszélek, mert vannak barátaim, akik nálam sokkal több időt töltenek okostelefonozással, hanem arról, hogy nagyon nehezen tudom letenni a készüléket: folyton a kezemben van és nézem, szinte laptopként használom. Úgyhogy a magam részéről maximálisan aláírom, hogy a korosztályomban a nagy átlag a kelleténél többet lóg a telefonján. 

Máté szerint az internet egyik nagy előnye, hogy segíti a kapcsolattartást. 

– Különösen a külföldön élő barátaimnál jön jól, mert a videóhívások során látom is őket, nem csak a hangjukat hallom. De az itteni barátaimmal inkább élőben szeretek társalogni, mert egy telefonbeszélgetés, de még egy videóhívás sem helyettesíti a személyes találkozást. Én egyébként is kifejezetten közösségi ember vagyok és nagyon szeretem a társaságot. Csetelni különben is utálok, mert a mobilon nagyon lassan írok, és nekem sokkal gyorsabban jönnek a gondolataim, mint ahogy be tudom pötyögni őket a telefonba.  

„Fontos az inspiráló közeg”  

Máté szeptembertől másodéves lesz az egyetemen, gazdálkodás és menedzsment szakon. Mint mondja, a tanuláshoz is folyamatosan használja a világháló adta lehetőségeket.  

– A tanárok már tudják, hogy az interneten mindent meg lehet találni és mindent meg lehet oldani, ezért próbálnak olyan nehezített feladatokat adni, amelyekhez mindenképpen használnunk kell a netet. Nyilván bemehetnék a könyvtárba is, csak ott másfél-két órába telne, mire megtalálnék minden szükséges információt, míg a neten 15 perc alatt összeszedem a tudnivalókat.   

Máté az egyetem mellett belekóstolt már az álláskeresésbe is. 

– Az elmúlt időszakban több olyan helyre pályáztam, amelyek inkább az önéletrajzomban mutatnának jól – újságolja. – Egyébként abszolút nem tudom elképzelni magam egy lélekölő multinál hosszútávon, de kíváncsi vagyok, hogyan működik egy ilyen nagy cég, és hogy milyen lehet egy nagy banknál, adótanácsadónál vagy egy nagy autómárkánál dolgozni.  

Vajon milyen munkahely kelti fel a 21 éves fiatalember érdeklődését? 

– Számomra fontos az inspiráló közeg, és az is, hogy az adott csapat korosztály szempontjából sokféle legyen, mert minden generáció mást tud hozni egy ilyen nagy cégbe – sorolja a preferenciáit. – Előnyt jelent, ha van lehetőség a külföldi munkavégzésre, és számomra az is lényeges, hogy kreativitást igénylő munkát végezzek.  

A Z generációt minősítő beskatulyázásokkal kapcsolatban Máté határozott véleménnyel bír. 

– Én leginkább magamon érzem azt, hogy nehezen motiválható vagyok, meg mostanában talán kevésbé kitartó is, de nem tudom, hogy ez az egész generációnkra vonatkozik-e. Egyébként azt gondolom, hogy mi ugyanúgy megkapjuk az idősebbektől, hogy ”Bezzeg az én időmben!”, mint ahogy a szüleink is megkapták a náluk idősebb nemzedékektől. Úgyhogy nem veszem magamra az efféle megjegyzéseket, és nem is haragszom értük. Már csak azért sem, mert amikor majd megöregszem, valószínűleg én ugyanígy fel fogom emlegetni az akkori ifjaknak, hogy milyenek voltunk mi fiatalon… 

Mi fenyegeti leginkább a „Z”-seket? 

Bereczki Enikő úgy véli, az elidegenedés jelenti a legnagyobb kihívást a számukra. 

– A 21. században mindannyiunknak nagyon nehéz embernek maradni, az emberi méltóságot megőrizni, de talán ennek a nemzedéknek a legnehezebb – vélekedik a generációs szakértő. – Emiatt is nagyon fontos, hogy a fiatalok ne idegenedjenek el: a munkától, a természettől és egymástól, tehát a társaiktól, mert „hiába van 1000 barátom az Instagramon, ha senki nem jön el a szülinapi partimra”. És elsősorban ne idegenedjenek el önmaguktól sem, mert az érintett korosztályból nagyon sokan küzdenek önértékelési problémákkal. 

–  A generációs szakadékok leküzdésében elengedhetetlen, hogy mindenkiben, tehát fiatalabb és az idősebb nemzedékben egyaránt legyen egy nyitottság a párbeszédre. Az értő figyelem, az őszinte érdeklődés sokat segíthet ahhoz, hogy a különböző generációk megtalálják az utat egymáshoz.