„A rajzból bármi feltárható és minden megérthető”

„segítség lehet egy önismereti folyamatban, a problémánk jobb megismerésében”

A rajzvizsgálat egy nagyon komplex tudomány, nem csak gyermekeknél alkalmazható. Mindenkinek jó, segítség lehet akár egy önismereti folyamatban, a problémánk jobb megismerésében, párkapcsolati ügyekben, de a közös rajzvizsgálatok csapatépítéshez, munkahelyi konfliktusok feltárásához is igénybe vehetők.

Hasznos lehet a gyerek-szülő rajzolás is, például abban az esetben, ha a szülő nem találja a hangot kamasz gyerekével, vagy van közöttük valamilyen megoldatlan konfliktus, emellett sokat segíthet ez a módszer a gyászfeldolgozásban is.

A vérengző sárkány önmagában nem probléma

Sz. Látó Judit szerint azért is fontos a rajzvizsgálatról beszélni, mert már az interneten is rengeteg úgynevezett teszt elérhető, hozzá nem értők is belevágnak az elemzésekbe, találnak hozzá „megoldókulcsot” és aztán következtetéseket vonnak le. Pedig ez nagyon félrevihet.

– A rajzvizsgálat egy önálló tudományterület, egyetemi diplomával rendelkező szakértőhöz kell fordulni, ha úgy gondoljuk, ez lehet a megfelelő módszer számunkra.

Előfordul, hogy óvónénik, tanító nénik hívják fel a szülők figyelmét arra, hogy a gyerek rajza alapján valami probléma lehet. Klasszikus, hogy horrorisztikus, akár „véres” alkotás kerül ki a gyerek keze közül. Ez tényleg mindig bajt jelent?

– Volt egy példa az egyetemen, egy vérengző sárkányrajz egy kisgyerektől. Elsőre persze a legtöbben azt gondoltuk, hogy a gyereknek biztosan van valamilyen traumája, problémája. Aztán kiderült, teljesen egészséges, csak abban a korszakában volt, hogy ez volt a téma a barátaival és szereti a sárkányokat. Semmilyen patológiás dolog nem állt a háttérben. Ezért kell a szakember!

Egy rajz nem rajz

Sz. Látó Judit a rajzelemzés egyik legfontosabb kritériumaként említi, hogy minél több rajz álljon rendelkezésre.

– A jelenségeket kontextusba kell helyezni, minél több rajzot tudunk összevetni, annál komplexebb elemzést tudunk adni. Vannak persze olyan rajzi jegyek, amelyek jelzésértékűek, de azokat több másik jeggyel alá kell támasztani, meg kell magyarázni. Van egy úgynevezett fenomenológiai térkép, ami alapján konkrétan fel kell vázolni, hogy mit állapítottuk meg, és ezt milyen rajzjegyekkel tudjuk alátámasztani, mi a jelenség magyarázata. Fontos, hogy ne a saját gondolatainkat vetítsük ki valakinek a rajzára, hanem tényszerűen tudjuk azt elmondani, amit a rajzon látunk.

Persze előfordulhat, hogy a szülő vesz észre a gyerek rajzán akár egy visszatérő motívumot, stílusjegyet, alakot, ami megijeszti. Sz. Látó Judit ebben az esetben is azt tanácsolja, hogy ne az internetet, hanem szakembert hívjunk segítségül.

– Ne diagnosztizáljuk! Természetesen nem azt mondom, hogy mindenre legyintsünk, hogy ez normális. Ha valami furcsa, akkor kérjünk segítséget. Olyan ez, mint egy röntgenfelvétel. A laikus csak egy rémisztő sötét foltot lát, az orvos azonban pontosan fogja tudni, hogy az mit jelent, milyen egyéb kiegészítő vizsgálatra van szükség.

Megjegyzi, sokan azt hiszik, hogy a rajzvizsgálat olyan, mint a hókuszpókusz, egy varázsgömb, és ő majd „elmondja a tutit”. Pedig sok mindenre van szükség ahhoz, hogy a szakértő komplex képet tudjon adni.

A rajzból mindenre fény derül

A rajzolás, az alkotás egyfajta önkifejezés is, a gyerekek is kis művészek. A rajznak, azon kívül, hogy önkifejezési eszköz, van terápiás jellege is.

– Sokszor a kisgyermekek szavakkal nem tudják kifejezni az érzéseiket, például ebben a feszültséggel teli, bezárt helyzetben is, amiben most vagyunk, segítheti a feszültségoldást a rajzolás. Bátorítsuk a kicsiket, hogy rajzoljanak és meséljék el, mit alkottak!

„De én nem tudok rajzolni!” – ez a mondat ott van a top 3 reakció között a vizsgálatra érkezőknél. Márpedig ez itt egyáltalán nem számít.

„Ő érti meg a rajzon keresztül saját magát, én csak kísérem a folyamatot.”

– Nem kell szépen rajzolni! Én nem azt nézem. Vannak olyan tesztek, ahol nincs emberábrázolás, van firka-teszt is, sokszor a legegyszerűbb kifejezési eszközöket használjuk. A legnehezebb egyébként nekiállni rajzolni. Aztán amikor valaki rájön, hogy ez tulajdonképpen nem arról szól, hogy jól rajzolok-e, hanem hogy kiadjon magából érzéseket, akkor nagyon jó tud lenni egy idő után. Ez nemcsak egy diagnosztikai lehetőség, hanem a megoldást is meg tudjuk találni általa. A felnőtteknél sokszor alkalmazzuk azt a módszert, hogy az illető végrehajtja a feladatot, utána közösen megbeszéljük, így jön rá a megoldásra, saját maga tárja fel azokat a dolgokat, amelyek a hétköznapokon problémát okozhatnak számára. Ő érti meg a rajzon keresztül saját magát, én csak kísérem a folyamatot.

A rajzvizsgálónak minden kép egy probléma?

– Persze egy kiállításon én is rá tudok nézni úgy egy képre, hogy az csak szép – egy darabig. Aztán ha egy kicsit jobban szemügyre veszem, sok minden kiderül. Ha utána kutakodunk egy-egy festőművésznek, azért a legtöbbször kiderül, hogy voltak problémáik. Az egyetemen több vizsgánk is volt a Szépművészeti Múzeumban.

(fotó: Shutterstock)