Rácsoságyból a nagyágyba

Mikor a legideálisabb átszoktatni a gyermekünket?

– Érdemes már a babatervezéskor – előre gondolván a kicsi fejlődésének gyors menetére – olyan kombi ágyat venni, ami szinte kamaszkoráig elkísérheti a gyermeket. Ebben az esetben a csemeténknek semmilyen traumája nem lesz, hiszen, ahogy növekszik, minimális változtatásokkal, de azonos helyen, illattal ez az ő kizárólagos kuckója marad. Testvér születésnél pedig nyugodtan vehető egy másik kombi ágy – mondja Németh Mária, a Családbarát Magyarország Központ szakmai szakértője, a Magyar Bölcsődék Egyesületének főtitkára. 

Ha ezt a lehetőséget már elszalasztottuk, és a gyermekünknek sima rácsos ágyat vettünk, a legcélszerűbb akkor elkezdeni az átszoktatást, mielőtt a gyermekünk elkezdene a kimászással próbálkozni, hogy megelőzzük a baleseteket. Ez a legtöbb esetben 18 és 24 hónapos kor körül következik be, amikor a kicsik a 89-90 centiméteres magasságot elérik. Persze vannak gyerekek, akik ennél hamarabb is elkezdik akrobatikus mutatványokkal kiverekedni magukat a kiságyból, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a mi csemeténk egyáltalán nem próbálkozik ilyesmivel. Amennyiben ezt tapasztaljuk, egészen nyugodtan várhatunk a nagyágyba szoktatással akár 2 éves kora utánig. Azonban azt nem árt tudnunk, hogy minél tovább marad a gyermekünk a kiságyában, annál jobban kötődni fog hozzá és esetleg nehezebb lesz az átszokás.

– Amennyiben rácsos ágyunk van, ami átlagban 120 cm hosszú, a gyermek jelzéseit fogadva (szeretne kimászni…) az is egy lehetőség, ha kivesszük az oldalából a léceket. A gyermek ezen a “kiskapun” méretétől függően 4 éves koráig is tudja használni a fekhelyét, és ezzel elérjük azt a kort, amikor már egyéniségétől függően, de el tudja fogadni a vele kiválasztott „nagyfiús/nagylányos” új ágyra váltást is – tanácsolja Németh Mária.

Mi van akkor, ha a kistesónak szüksége van a rácsos ágyra?

Egy másik tényező, ami befolyásolhatja az átszoktatás időpontját, az a kistestvér érkezése. Legyünk különösen körültekintőek, nehogy a nagyobb gyermekünk úgy érezze, megfosztjuk valamitől vagy kipateroljuk a kedvenc kuckójából. A legjobb, ha már 1-2 hónappal a kistesó születése előtt elkezdjük a szoktatást. Ez azonban 18 hónapos koránál hamarabb ne történjen meg. Azzal, hogy birtokba veszi az új fekvőhelyét, a rácsos ágyra már nem alvóhelyként fog tekinteni, mire a pici megszületik. Ha lehetséges, szedjük is szét a kiságyat vagy tegyük át egy másik szobába, ahol nem látja nap mint nap.

Általánosságban, a kistesó születésétől függetlenül az a legfontosabb, hogy olyankor kezdjük meg az átszoktatást, amikor más nagy változás nem történik éppen a gyermekünk életében. Ilyen lehet például a szobatisztaságra nevelés, a cumiról leszoktatás vagy oviba, bölcsibe beszoktatás.

Hogyan könnyíthetjük meg a folyamatot?

Mielőtt belevágnánk, egy kis logisztikára is szükség lesz, hogy minden a lehető leggördülékenyebben menjen. A következő tippek, trükkök segíthetnek ebben.

1. Jól válasszunk ágyat

Vannak szülők, akik szimplán leteszik a kiságyból kivett matracot a földre, vagy olyan ágyat választanak, ami egészen közel van a padlóhoz és belefér a korábbi matrac. Ezek gyakran olyan cuki formákban is kaphatók, mint az autó vagy vár. Nincs különösebb gond ezekkel a kisgyerekeknek való ágyakkal, de biztonsági szempontból nem nélkülözhetetlenek. Egy sima ágyra is rászerelhetünk egy leesésgátlót, ha attól félünk, hogy a gyermekünk lepottyanna az éjszaka közepén.

2. Hagyjuk, hogy a gyermekünk döntsön a kiegészítő elemekről

Mint amilyen a lepedő, párnahuzat, paplan vagy plüss állat. Ezzel ugyanis izgalmasabbá tehetjük számára az új alvóhelyét.

3. Alakítsunk ki egy kiszámítható esti rutint

A kulcsszó a kiszámíthatóság és a nyugalom. Olvashatunk mesét, beszélgethetünk a gyermekünk napjáról vagy imádkozhatunk – a lényeg, hogy a csemeténk várja a lefekvés idejét. A jó esti rutin megnyugtatja, elcsendesíti a kicsit. Mivel gyakran ambivalens érzéseik vannak a babakori dolgok elhagyásával kapcsolatban, ezért a változás nehéz lehet számukra. De amint sikerrel vesznek egy akadályt, például leszoknak a pelusról vagy átszoknak a nagyágyba, igazán büszkék tudnak lenni magukra ezek a csöppségek.

4. Tegyük gyerekbiztossá a lakást

„Szkenneljünk” át minden egyes szobát biztonsági szemmel. Zárjuk le a lépcső tetejét és alját, erősítsük a falhoz a kisebb szekrényeket, komódokat, tévét, és tegyünk gyerekzárat a fiókokra, hogy ne tudja lépcsőnek használni és felmászni rajtuk. Egyes szakértők azt is tanácsolják, hogy a gyerekszoba ajtajára is szereljünk biztonsági rácsot vagy zárjuk be, de a tűz esetére is gondolnunk kell. Alternatívaként használhatunk bébimonitort vagy tegyünk egy kis csengőt az ajtóra, így hallani fogjuk, ha a kicsi elhagyta a szobát.

5. Ne számítsunk azonnali, könnyű átszokásra

Előfordulhat, hogy a gyermekünk sírni fog, és vissza szeretné kapni a kiságyát. Ám legyünk türelmesek és kitartóak, egy-két hónapba is beletelhet, míg valóban megtörténik a teljes átszokás. A nagyágy pedig egy újfajta szabadságérzéssel is járhat, amit felfedezvén a gyermekünk fektetés után valószínűleg rendszeresen ki fog járkálni a szobájából. Ilyenkor nyugalmunkat megőrizve minden alkalommal vigyük vissza az ágyába és jöjjünk ki a szobából, amilyen gyorsan csak tudunk. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy valójában nincs még kész a gyermekünk a nagyágyra, nyugodtan költöztessük vissza a rácsos ágyába. Az ideiglenes visszaköltözés, ha szükséges, nem a világ vége: a gyerekek gyorsan érnek, lehet, hogy 1-2 hónap múlva már készen is áll majd a változásra. Legyünk türelmesek, és ne sürgessük ezt a fontos mérföldkövet (sem)!

(fotó: Shutterstock)