– A kicsik rendkívül ügyesen megválasztják, épp milyen viselkedés szükséges ahhoz, hogy elnyerjék a szülők figyelmét – mondja dr. James A. Green, az amerikai Connecticut Egyetem pszichológia professzora, aki a korai szociális fejlődést tanulmányozza. A tudósok egyetértenek abban, hogy a nyafogás a fejlődéspszichológia egy alig kutatott területe, és egy olyan általános viselkedési forma, ami kultúrától függetlenül minden gyerekre jellemző. – Még bizonyos majomtípusok is nyafognak – mondja dr. Rose Sokol-Chang, aki a nyafogást tanulmányozza a Clark Egyetemen.

igazi változata akkor alakul ki, amikor a gyerekek beszélni kezdenek

– A majmok és a gyerekek is ugyanazért a célért hisztiznek, mégpedig, hogy megkapják a figyelmünket, lehetőleg minél gyorsabban – magyarázza Sokol-Chang. – A csecsemőknél 10 hónapos koruk körül már megjelenik egy nyafogó-jellegű sírás, ám az igazi változata csak akkor alakul ki, amikor a gyerekek beszélni kezdenek. A tetőfokát totyogókorban éri el és az életkor előrehaladtával csökken az intenzitása, ám abban nem vagyok biztos, hogy teljesen eltűnik – mondja Sokol-Chang, azzal, hogy gyakran még a felnőttek is nyafognak a párjuknak.

A lényeg, hogy célt érjenek vele

mélységesen idegesítő, ebben rejlik a sikerességének titka

Ami a leginkább megkülönbözteti a nyafogást más típusú hanghatásoktól, az az, hogy milyen mélységesen idegesítő, ám épp ebben rejlik a sikerességének titka a szülők figyelmének kivívásában. Dr. Sokol-Chang elvégzett egy kísérletet, melyben arra kért 26 gyermekes és 33 gyermektelen párt, hogy oldjanak meg egyszerű matematikai feladatokat, miközben különböző emberi hangokat (gyermeksírás, nyafogás, normál beszéd, édesanyai gügyögés) játszott le nekik. Függetlenül attól, hogy szülők voltak-e a résztvevők, amikor a nyafogást hallgatták, akkor vétették a legtöbb hibát a feladatokban. Még a gyereksírás közben is jobban teljesítettek!

– Habár a gyermekek nyafogása mindenki számára idegesítő, ezt a „módszert” a kicsik előszeretettel tartogatják kizárólag a szüleik és olyanok számára, akikhez érzelmileg kötődnek. Idegenekkel biztosan nem fogják gyakorolni – mondja Dr. Sokol-Chang.

Még a baba majmok is pontosan tudják, hogy hamarabb célt érnek egy idegesítő hanggal, különösen a nyilvánosság előtt. Egy rézuszmajmokon végzett kísérlet arra az eredményre jutott, hogy a majom mamák hamarabb siettek a kicsinyük segítségére, amikor idegen majmok vették körül őket. A kutatók azt feltételezték, a rézuszmajom édesanyák attól tartottak, hogy gyermekeik sírása, amely „magas hangú, nyivákoló és nagyon rossz hallgatni”, provokálhatja a többi majmot. Ahogy Dr. Sokol-Chang fogalmaz, még a majomszülők is arra gondolnak közben, hogy „jaj, kérlek, ne hozz kínos helyzetbe a barátaim előtt.”

Íme 3 módszer, hogyan vegyük rá gyermekünket, hogy hagyja abba a nyafogást:

1. Hagyjuk figyelmen kívül

Dr. Dunya Poltorak amerikai gyermekpszichológus szerint az első és lefontosabb tudnivaló, hogy ha a nyafogást büntetjük, az a visszájára üthet. – A szidalmazás vagy büntetés megerősítheti a nemkívánatos viselkedést. A gyermekek ugyanis reakciót várnak. Ha nem kapnak pozitívat, akkor a negatívval is beérik – mondja Dr. Poltorak. – A kicsik pontosan lemodellezik a szülők viselkedését. Tehát, ha azt kiabáljuk, hogy „Nem bírom elviselni, hogy ezt csinálod. Megőrjítesz!”, akkor tulajdonképpen azt tanítjuk nekik, hogy később ugyanezt csinálják velünk is.

kitartónak és következetesnek maradnunk

Dr. Poltorak azt javasolja, hogy egy nyugodt pillanatban ültessük le a gyermekünket magunk mellé, és mondjunk neki valami hasonlót: „Szeretlek hallgatni téged és segíteni neked. Próbáljunk meg mostantól kedves hangnemben szólni egymáshoz, mert ha nyafogsz és sírsz, nem tudok segíteni neked.” Innentől kezdve azonban muszáj kitartónak és következetesnek maradnunk: ha legközelebb a gyermekünk nyafogni kezd, ne reagáljunk rá. A pszichológus szerint a kicsik nyafogása ilyenkor durvább lehet a szokásosnál, ám ne adjuk fel. Előbb-utóbb rájönnek, hogy ezzel nem érnek célt nálunk. Amikor azonban a csemeténk szépen kér valamit, ne felejtsük el megdicsérni.

2. Próbáljuk megelőzni

Dr. Sokol-Chang szerint egy másik szuper módszer, ha megpróbáljuk megfigyelni, hogy milyen viselkedési minták előzik meg a nyafogást, így még azelőtt pozitív figyelmet adhatunk a gyermekünknek, mielőtt nyavalygásba kezdene. Persze ez nem mindig lehetséges, ha például életünk értelme minden egyes alkalommal nyafogni kezd, ha egy másik felnőttel kezdünk el beszélgetni.

3. Vágjunk vissza az ő módszerével

Nicholas S. Thompson nyugalmazott pszichológia és biológia professzor, aki dr. Sokol-Changgal dolgozott együtt a nyafogással kapcsolatos tanulmányán, azt a stratégiát gyakorolja maga is az unokáin, hogy ilyenkor ő is nyafogni kezd. – „Én vagyok a nyafogás szakértője, te nem is csinálod jól. Hadd mutassam meg, hogy kell profin nyavalyogni!” Abban a pillanatban, amikor az unokám rájött, hogy az ő manipulatív taktikáját használom, grimaszolt egyet és abbahagyta a nyafogást – mesélte a professzor.


(Forrás: https://parenting.nytimes.com/preschooler/how-children-evolved-to-whine / Fotó: Shutterstock)

kisgyermekgyermeknevelés