Sokak álmának beteljesülése, hogy Budapest rendezheti meg az idei atlétikai világbajnokságot. Például a világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó Baji Balázsé, aki sokáig úgy tervezte, hogy rajthoz áll a 2023-as esztendő csúcseseményén. Egy sérülés keresztülhúzta a számításait, az élet azonban idén szerencsére kárpótolja: a tavasszal megtartott szűkkörű esküvő után nyárra várják jógaoktatóként ismert feleségével, Baji-Hardy Rékával az első gyermeküket, augusztusban pedig az atlétikai világbajnokság nagyköveteként szerezhet életre szóló élményeket és szurkolhat a magyar sportolóknak.

Meglehetősen romantikus körülmények között történt a lánykérés. Benne volt a levegőben ez a lépés?

– Érett már egy ideje ez az elhatározás, hogy megkérjem Réka kezét – meséli Baji Balázs. – Hamar egymásra találtunk, összehangolódtunk, érződött, hogy ez egy komoly kapcsolat lesz, már régóta közösen terveztük a jövőnket. Annak rendje és módja szerint lelkiismeretesen készültem rá, Párizsban, az Eiffel-torony tövében tettem fel a nagy kérdést. A házasságot mind a ketten egy gesztusnak tartjuk, egy komoly elköteleződésnek egymás iránt. A kapcsolatunk tartalmát és komolyságát nem ez határozta meg, alapvetően most mégis sokkal komolyabban tekintek Rékára, hogy már feleségemként szeretem. Boldogan és tartalmasan éljük meg a házasságunkat, miután tavasszal szűk, családi körben tartottuk az esküvőnket. Mind a ketten egyetértettünk abban, hogy nem szeretnénk nagy felhajtást. Nem akartunk hónapokig tartó szervezőmunkát, inkább felszabadultan és boldogan, a legfontosabb családtagokat magunk körül tudva élhettük meg a pillanatot.

Miért éreztétek fontosnak, hogy hivatalosan is összekössétek az életeteket?

– Alapvetően a házasság még semmire sem biztosíték, gyógyír vagy megoldás, úgy látjuk, önmagában még kevés ahhoz, hogy két ember boldogan éljen együtt. Ha viszont megvan az a lelki-testi kapcsolat, ami összekötheti őket, akkor a házasság az az állapot, ami minden szinten megtestesíti a családot. Ha valóban komolyan gondolja a két ember, akkor házasságban érdemes egy közös életet leélni. Ezzel tud igazán kiteljesedni ez a fajta elköteleződés, de attól még ugyanúgy dolgozni kell a kapcsolatért, foglalkozni vele, figyelni és ápolni. Nem mentesít, nem pótol, és nem helyettesít semmit, de olyan szintre emelheti két ember összetartozását, amely minden szempontból teljes. Folyamatos csapatmunka, olykor nehezebb időszakokkal, de főleg csodálatos pillanatokkal tele.

Ugorjunk vissza egy kicsit az időben a megismerkedésetekig. Hogyan történt?

– Nagyon aranyos véletlennel kezdődött a megismerkedésünk. Egy étterem teraszán ültem, amikor odaszaladt hozzám egy vizsla. Megsimogattam, majd igyekeztem megkeresni a gazdáját, aki történetesen Réka volt. Sok szempontból keresztezte egymást az életünk, a sport és a baráti társaságaink által is, gyakran találkoztunk, először csak ismerkedtünk, majd szép fokozatosan mélyült el a kapcsolatunk.

Feltételezem, az év csúcseseményére, az atlétikai világbajnokságra való felkészülésed nem az eredeti forgatókönyv szerint zajlik.

– Sokáig keltem és feküdtem a hazai világbajnokság gondolatával, szerettem volna részt venni rajta. Rendkívüli motivációt adott, de egy szerencsétlen sérülés végül nem tette lehetővé, hogy megvalósítsam ezeket a terveimet. Be kellett látnom, hogy a szervezőbizottságban jobban tudom szolgálni a hazai atlétikát és a magyar sportot, mint versenyzőként. Szerencsére volt egy kiváló lehetőségem, hogy aktív pályafutásom végén áttérhettem a sportszervezés, sportvezetés feladataira, amelyeket nagy elhivatottsággal végzek. Óriási kárpótlás, hogy ha sportolóként nem is lehetek ott, hogy képviselhessem Magyarországot, azért részese lehetek ennek a csodálatos világbajnokságnak, a hazai sporttörténet egyik legnagyobb sporteseményének! Az idei évben, a tavalyi labdarúgó-világbajnokság után, és a jövőre esedékes olimpia előtt vagyunk, így az egész világon ez lesz a csúcs, a legnagyobb esemény! A feladatom a világbajnokság képviselete, népszerűsítése, emellett részt veszek a szakmai egyeztetéseken, és tapasztalataimat igyekszem a szervezőbizottság szolgálatába állítani, hogy sportolói szemmel is gondolkodhassanak.

Mennyire hiányzik a sport?

– Természetesen hiányzik. A gátfutást nem lehet hobbiszinten űzni, de a futást, illetve új sportágakat azért beépítettem az életembe. Focizom, teniszezem, padelezem, élvezem, hogy teljesen más jellegű mozgást végzek, szórakoztat, kikapcsol, karbantartja a testemet, lelkemet. Próbálok sportosan élni. Annyit nem tudok mozogni, mint korábban, de igyekszem rendszeresen beépíteni a mindennapokba. Valószínűleg a gyermekünk is sportoló lesz, mert elképesztően aktív Réka pocakjában. Játsszunk a gondolattal, hogy megmutatjuk neki a nyári világbajnokságot! Megható lenne, ha néhány hetesen részese lehetne ennek az ünnepi pillanatnak!

A számtalan elfoglaltság mellett hogyan tudod kivenni a részed a gyermeketek születésére való felkészülésből?

– Réka már hónapok óta folyamatosan bújja a könyveket, és rendszeresen mutatja a rám vonatkozó részeket. Tervezünk elvégezni különböző tanfolyamokat, de úgy gondoljuk, a gyermeknevelésben azért nem árt az ösztönökre is hallgatni. A gyerekszobába kiválasztott bútorokat összeszereltem, már csak néhány apróság vár beszerzésre. Végig örömmel figyeltük, ahogy a kisszoba átalakult gyerekszobává. Nagyon várjuk, hogy megérkezzen a szívünk csücske, aki már most rengeteg örömöt hozott az életünkbe!