– Ha 5-6 hónaposnál fiatalabb kisbabánk van, akkor számára a legmegfelelőbb táplálék elsősorban az anyatej – kezdi Bartha Kinga dietetikus. – Ez biztonságos, tiszta és olyan értékes anyagokat tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni a kicsit számos gyermekkori betegséggel szemben. Az anyatej az első félévben teljes mértékben kielégíti a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, a második félévben pedig legalább a felét. Sőt, kétéves korig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja. A magyar szakmai irányelvben meghatározták, hogy a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni. Azonban úgy, hogy eközben a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen. A nemzetközi szakirodalomban számos ellentmondás van, de összességében elmondható, hogy külföldön 4-6 hónapos kor között javasolják a hozzátáplálás elkezdését.  

A kezdetek

– A hozzátáplálás elkezdésekor egy-két alkalommal kínáljuk a gyermekünknek egy-két kávéskanálnyi mennyiségben a meghatározott ételeket. Majd a mennyiséget és a gyakoriságot is fokozatosan emeljük. Azt tudni kell, hogy egy új ételt akár 8-15 alkalommal is kínálni kell, mire azt egy baba elfogadja – magyarázza a dietetikus.  

– Szeretném hangsúlyozni a vasban gazdag húsok fontosságát, ugyanis, ha kizárólag anyatejjel tápláltuk a kisbabánkat, akkor 6 hónapos kor körül kiürülnek a vasraktárak. Ezért lényeges, hogy már az ételek bevezetésekor minden nap kapjon a baba vasban gazdag ételt. Itt elsősorban a sovány, könnyen emészthető csirke-, pulyka-, sertés-, nyúl- és borjúhúsra kell gondolni. Heti egy alkalommal pedig csirkemájat is adjunk a gyermekünknek, lehetőleg fiatal csirkéét. Hetente egy-két alkalommal hal is „kerülhet az asztalra”, ami az omega-3 zsírsavtartalom miatt nélkülözhetetlen, hiszen hozzájárul az agy és a szem megfelelő fejlődéséhez. A tengeri halak (pl. lazac, pisztráng, makréla) magas omega-3 zsírsavtartalommal rendelkeznek, azonban az édesvízi halak (pl. busa, pisztráng) is előnyösek ilyen szempontból. Ez utóbbiaknál ráadásul a nehézfémtartalom veszélye is kisebb. A nagytestű tengeri halak a legrizikósabbak ilyen szempontból, tehát cápát, kardhalat semmiképpen ne adjuk babáknak, kisgyerekeknek.  

Zöldségek, gyümölcsök

– A zöldségeket naponta egy-két alkalommal kínáljuk a hús mellett. Jelenleg, ami friss, szezonális és a hozzátáplálás kezdetén adható, az a burgonya, édesburgonya, sütőtök, brokkoli. Igyekezzünk ellenőrzött, vegyszermentes zöldségeket beszerezni, hiszen különösen a gyökérzöldségeknek (pl. répa, paszternák, cékla), leveles zöldségeknek (pl. spenót, sóska) magas lehet a nitráttartalma. A csecsemők szervezetében még fejletlen a nitrátlebontó enzim, ami csak hároméves korra fejlődik ki teljesen. Ha nem tudunk vegyszermentes zöldséget venni, akkor érdemes a gyökérzöldség felső és alsó harmadát levágni, és nem önmagában, hanem más élelmiszerrel keverve adni a babának. Fontos, hogy a kész zöldségpürét 12-24 órán belül fogyassza el, mert a hűtőben tárolás alatt is folyamatosan növekedhet benne a nitráttartalom. A nitrátmérgezés jellegzetes tünete, hogy a baba bőre és szája kékeslila színűvé válik, amit nehézlégzés kísér. Ezt nagyon komolyan kell venni, mert súlyos esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül akár fulladásos halállal is végződhet.

– A gyümölcsöket először lé formájában kóstoltathatjuk, aztán pürésítve. Ami decemberben-januárban szezonális és adható a kóstolás kezdetén, az az alma, körte, banán és avokádó – mondja Bartha Kinga.

Gabonafélék, tejtermékek, tojás

– A gabonafélékből az elsők között adható a rizs, de már a hozzátáplálás kezdetén javasolják a gluténtartalmú gabonafélék (pl. búza, rozs, árpa) bevezetését is. Ez naponta egy evőkanálnyi mennyiségű gabonaalapú pürét vagy egy-két galuskának megfelelő mennyiségű gluténtartalmú gabonát jelent. Ez azt jelenti, hogy a baba főzelékébe beleteszünk egy kis lisztet vagy almapürébe például egy kis babakekszet.  

– A tejtermékek közül elsőként a natúr, de zsírosabb joghurt, görögjoghurt vagy kefir vezethető be. Ezekből naponta 1-1,2 decit kaphat a kicsi különböző gabonafélékkel vagy gyümölcsökkel. Túrót, reszelt sajtot (pl. trappista, edámi, gouda) főzelékekhez keverve napi kétszer adhatunk a babának, egy deci főzelékbe egy kávéskanálnyi mennyiségben. A tehéntejet önmagában nem javasoljuk, de ételkészítéshez lehet napi egy decit használni. Hat-héthónapos kortól a főzelékekbe keverhetünk egy kis olajat (pl. olíva-, lenmag-, repceolajat) is. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 gramm ételbe egy teáskanálnyi mennyiséget.  

– Az irányelvek szerint tojást – ami egy ismert allergén – az ötödik hónap betöltése után lehet adni a babának. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy pici reszelt főtt tojást keverhetünk a főzelékpürébe.  

Karácsonyi halászlé és húsleves  

– A nem túl fűszeres halászléből a szálkamentes filét összepasszírozhatjuk egy kis főtt burgonyával, és ezt kaphatja a hozzátáplálás elején járó gyermekünk. Ha húslevest készítünk, akkor pedig a sovány csirkehúst összepasszírozhatjuk ugyancsak burgonyával, esetleg egy kis főtt brokkolival, ha került a levesbe – tanácsolja a dietetikus.  

Hal, pulyka és töltöttkáposzta

– Ha sütőben vagy forró levegős sütőben sült hal a fogás, akkor édesburgonyával pürésíthetjük. Bár inkább angolszász szokás, de ha sült pulyka szerepel a menüben, akkor ezt akár brokkolival, esetleg almával, gesztenyével vagy körtével turmixolva nagyon finom kis ünnepi fogást kaphat a baba is. A töltöttkáposzta úgy jöhet szóba, hogyha a még fűszerezetlen rizs-hús tölteléket turmixoljuk össze, hiszen káposztát a hozzátáplálás kezdetén nem adhatunk. Nyolchónapos kor után azonban akár a káposzta részéből is ehet.

Mi legyen a desszert?  

– A cukor mennyiségét minél alacsonyabb szinten kell tartani egyéves kor alatt. Tehát ebben az időszakban elsősorban banánnal, datolyapasztával édesíthetünk. Kaphat a baba desszertnek egy banános vagy almás zabkását, esetleg gesztenyepürét almával. A karácsonyi mézeskalácsból egyéves kor alatt nem adhatunk neki, hiszen a méz tiltólistás a botulizmus rizikója miatt. Olajos magvakat egészben 4 éves kor alatt szintén tilos adni, hiszen fulladásveszélyt okoznak, csakúgy, mint a szaloncukor, cukorkák, kukorica és a szőlő is! Alaposan pépesítve viszont kaphat olajos magot (pl. egy szem diót) a gyümölcspürébe keverve.

8-10 hónapos kortól

– Ha a gyermekünk betöltötte a nyolchónapos kort, akkor már egy kicsit bátrabbak lehetünk. Ekkortól kaphat káposztát, karalábét, karfiolt, és a főzelékek listáját heti egy alkalommal bővíthetjük spenóttal, sóskával is. 8-10 hónapos kor körül kezdhetjük a rágásra szoktatást is: először úgy, hogy simára turmixolás helyett villával összetörjük az ételt, illetve kézbe is elkezdhetünk adni falatkákat (pl. főtt zöldséget). Ő már kaphat pici darabkákat a halászlében lévő halból, sütőben sült rántott halból, francia salátából (házi majonéz helyett használjunk joghurtot), a töltöttkáposztából pedig úgy ehet, ha készítünk neki külön kis kézbe fogható káposztás töltelékeket, amiket csípős fűszerrel (pl. borssal) nem fűszerezünk. Füstölt húst egyéves kor alatt még nem adhatunk. Viszont ujjnyi vastag főtt zöldségszeleteket (pl. répa, édesburgonya, zöldbab), puha húshasét, húsgombócot kaphat, amiket kézzel falatozhat. Tízhónapos kortól apróra vágva sütőben sült húsokat is adhatunk.  

Kacsát, libát inkább 11-12 hónapos kor után kapjon. Ha karácsonyi édességekről van szó, hagyományos diós-mákos bejglit inkább csak egyéves kor felett adjunk neki, de a gesztenyés bejglit már megkóstolhatja 10 hónapos kora körül. Természetesen ideálisabb, ha esetleg külön neki készítünk cukormentes verziót, vagy a fent említettek közül bababarát desszerttel kínáljuk.