„Az itthon feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy minden nap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna” – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében. Ez mindenképpen megdöbbentő adat, amiben az egyéni felelősségünket nem lehet elvitatni. Önvád és lelkiismeretfurdalás helyett azonban nézzük meg, hogy mit csinálhatnánk másként bevásárláskor vagy épp otthon, a konyhánkban. Ugyanis a statisztikákból az is kiderül, hogy az élelmiszerpazarlás több mint fele (55%) a háztartásokból származik.    

Moharos Melinda

– Elsősorban a fogyasztásra kellene máshogy tekintenünk. Sokkal tudatosabban, ami azt is magába foglalja, hogy ne csábuljunk el az akciós termékek láttán. Csak azért ne vásároljunk valamiből, mert rajta van a leértékelt címke, miközben nincs is szükségünk rá – kezdi Moharos Melinda dietetikus. – Amellett, hogy a magyarok nagyon árérzékenyek – ami az utóbbi időben, érthető módon, még inkább láthatóvá vált –, az is igaz ránk, hogy szeretünk tartalékolni, „bespájzolni”, aminek történelmi, kulturális okai is vannak. Azonban, ha valami akciós és a kelleténél sokkal többet veszünk belőle, az élelmiszerek esetében nem mindig ésszerű, hiszen ezeknek a termékeknek előbb-utóbb lejár a szavatossága. Így előfordulhat, hogy nagyobb mennyiséget kell kidobnunk, ami megelőzhető lett volna. Tartós élelmiszerekből is érdemes tehát reálisnak maradnunk, és csak annyit venni, amennyit tényleg el is fogyasztunk!  

– Igyekezzünk átformálni a gondolkodásunkat: egy kiló kenyérre is gondolhatunk úgy, hogy abban mennyi ember munkája van. És a miénk is, hiszen azért a pénzért keményen megdolgoztunk, amiből megvettük. Ugye, mindjárt nehezebb szívvel dobjuk a kukába? A kenyér példánál maradva: szeletelve le lehet fagyasztani, és amikor szükségünk van rá, kenyérpirítóban pillanatok alatt fogyaszthatóvá válik, egyáltalán nem érződik rajta a fagyasztás. A mélyhűtött zsemlét, kiflit, ha sütőben melegítjük újra, illatos, friss péksüteményt kapunk. A nagyszüleink bevált gyakorlata szerint a szikkadtabb kenyérszelet kiváló bundáskenyér alapanyag, vagy felkockázva, serpenyőben megpirítva levesbetétként is nagyszerű. A teljesen megszáradt kenyeret ledarálva pedig kész is a házi zsemlemorzsa.

Tartósítsuk, hasznosítsuk újra, alakítsuk át!

Ha az EU-s élelmiszerhulladék átlagot nézzük (70 kg/fő/év), Magyarországon kevesebb keletkezik (66 kg/fő), ez azonban elhanyagolható különbség, és Moharos Melinda szerint valószínűleg a kisebb vásárlóerőn kívül annak is köszönhető, hogy nálunk sokakban még él az a kulturális “örökség”, miszerint “ételt márpedig nem dobunk ki”.  

– Ez valóban egy jó szokás, erre kell törekedni, hiszen rengeteg módja van az ételek tartósításának vagy épp újrafelhasználásának. Azt is jó tudni, hogy általában a tartós termékek csomagolásán feltüntetett „minőségét megőrzi” felirat sok esetben csak annyit jelent, hogy az élvezeti értékéből veszített az adott étel, de nem romlott. Érdemes tehát megszagolni, megkóstolni, mielőtt valamit azonnal a kukába dobunk. Egészen más a „fogyasztható” felirat, amit komolyan kell venni például húsoknál, tejtermékeknél. Itt szigorúan a feltüntetett dátumig ehetjük meg biztonsággal a felbontott ételt.  

– Jó módszer tartósításra a fagyasztás, ami akkor is megoldást jelenthet, ha valamiből túl sokat főztünk. De átgondolhatjuk azt is, hogyan tudjuk egy másnapi ebédhez átalakítani az adott fogást: maradék húsból például melegszendvicset, zöldségekkel rakott ételt vagy egy piadinába (vékony olasz laposkenyérbe) tekerve, salátával könnyed wrap-et készíthetünk. Ha gyümölcsből, zöldségből vásároltuk túl magunkat, a fagyasztás mellett kiszáríthatjuk, megsüthetjük chips-nek a sütőben, készíthetünk belőle süteményt, turmixot, kompótot, savanyúságot, lekvárt. Az interneten számos receptötletet találunk az újrahasznosításhoz.

Adományozzuk el!

– Gondoljuk át, hogy a maradékot esetleg kinek tudnánk odaadni. Lehet, hogy a szomszéd néni örülne neki, de odaadhatjuk egy hajléktalannak, vagy elvihetjük egy közeli anyaotthonba is. Sőt, sok budapesti kerületnek van Túl sokat főztem nevű Facebook csoportja, ahol a tagok megosztják, ha maradékuk keletkezett, amit ingyen és bérmentve elvihet bárki. Arra azonban mindig ügyeljünk, hogy csak olyan ételt adjunk oda másnak, ami friss és biztonságos! Tartós élelmiszert például – bort, csokoládét, teát, kávét – tovább is ajándékozhatunk, ha valójában nincs szükségünk rá.  

Tervezzünk!

– Mielőtt bevásárolni indulnánk, legelőször mindig nézzük át az otthoni készleteinket: miből mennyi van a hűtőben, fagyasztóban, spájzban. Ezután, gondoljuk át, hogy a következő napokban mit szeretnénk főzni, és ennek tudatában írjunk bevásárlólistát. Ha éhesek vagyunk, addig ne induljunk el, amíg nem eszünk: kapjunk be egy falatot legalább, ugyanis korgó gyomorral mindenki sokkal többet vásárol, mint amennyire valójában szüksége van. Amit még a nyári strandszezon előtt mindenképpen tanácsolnék, hogy egy hirtelen fogyókúra ötletétől vezérelve ne vásároljunk össze olyan hozzávalókat, amiket egyébként nem szeretünk. Maradjunk a realitások talaján! A hűtőben sem fog sokáig elállni az az átgondolatlanul megvett 5 zacskó saláta...  

Főzzünk abból, amink van!

– A legtöbben hajlamosak vagyunk mindig ugyanazokat enni és főzni, illetve azonnal útba ejteni az első boltot, ha ezekhez bármelyik hozzávaló elfogyott. Eközben a betárazott egyéb ételek ránk romlanak. Próbáljunk meg egy kicsit kilépni a komfortzónánkból, és abból főzni, amihez még találunk összetevőket otthon. Mert biztos, hogy találunk. Használjuk a kreativitásunkat, vagy írjuk be a google-ba a rendelkezésünkre álló ételeket és a recept szót. Biztos, hogy lesz jó néhány fogunkra való finomság a találatok között.  

Éljünk az ételmentés lehetőségével!

– Egyre több szuper- és hipermarket kínál jóval olcsóbban olyan friss és tartós élelmiszereket, amik közeli lejáratúak vagy épp – zöldség, gyümölcs esetében – kicsit ütött-kopottak, túlérettek. Érdemes ezeket átnézni, mikor vásárolni megyünk, hiszen szuper áron juthatunk egyébként kifogástalan hozzávalókhoz. Egy másik nagyon klassz kezdeményezés a Munch nevű applikáció, ami éppen az ételpazarlás csökkentésének céljából született. Lényege, hogy értesülhetünk a környékünkön lévő éttermek, kávézók, pékségek nap végén kiárusításra ítélt, még friss, de megmaradt termékeikről, amikhez akár több mint 50%-kal kedvezőbb áron juthatunk hozzá, és így megmentjük őket a kidobástól. Azt azonban érdemes tudni, hogy ezek „meglepetés csomagok”, tehát amikor értük megyünk – mert kiszállítás nincs – akkor fogjuk meglátni, hogy mit is kaptunk. Ennek ellenére ez egy remek lehetőség nem csak az ételmentésre, de a spórolásra is.

Komposztáljunk!

– Amennyiben erre van lehetőségünk. Nyilvánvalóan egy pici bérlakásban nem ideális komposztot tartani, de ma már vannak közösségi komposztpontok is, ahova bárki elviheti a zöldhulladékát. Töltsük le a ShareWaste applikációt, ami szintén segít összekötni olyanokkal, akiknek van komposztálójuk. Sajnos egyre romlik a talaj és a termőföld minősége, ami komposztálással is javítható, ezért aki teheti, mindenképpen érdemes belefognia!

Ne ostorozzuk magunkat!

– Tartsuk szem előtt, hogy a fent említett tanácsok javaslatok, amelyeket mindenki úgy épít be a mindennapjaiba, ahogyan az az ő életvitelébe belefér. Mindent nem lehet és nem is kell tökéletesen csinálni. Már az, ha tudatosabban vásárolunk, nagyszerű előrelépés, nem kell ostorozni magunkat azért, mert nem tudunk komposztálni. Első lépésként az is elindíthat minket az úton, ha megnézzük, mi gyűlik össze egy hét alatt a kukánkban. Akár ki is számolhatjuk, hogy szó szerint mennyi pénzt dobtunk ki, majd családilag átbeszélhetjük, milyen új szokásokkal, változtatásokkal tudnánk elérni, hogy kevesebb étel vesszen kárba.