Az érettségi vizsgák időszaka mindannyiunk életében komoly mérföldkövet jelent, hiszen akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, nagyon nagy a tét. Vagyis természetes dolog, ha izgulunk, vagy ha stresszt élünk át diákként a felkészülés időszakában és a konkrét vizsgahelyzetben, szülőként pedig gyermekünknek drukkolva.  

Küzdj vagy menekülj!

A stressz szindrómát Selye János (1907–1982) írta le először. Az osztrák-magyar származású, kanadai endokrinológus szerint a stressz a szervezetünket és az alkalmazkodóképességünket erősen próbára tevő, a szervezetünket válaszreakciókra késztető külső vagy belső hatások összessége. Az úgynevezett „küzdj vagy menekülj” reakció során a szervezetünk többek között kortizolt, adrenalint és a noradrenalint termel. Mindez kis mértékben doppingként funkcionál, vagyis bármilyen hihetetlennek is tűnik, a stressznek előnyös hatásai is vannak, hiszen többek között a teljesítőképességünket is fokozza.  

Ám közép- vagy hosszabb távon már károsítja a szervezetünket, ezért fontos, hogy elkerüljük a krónikus stresszt, mert az már nem a barátunk, ugyanis számos egészségügyi probléma kialakulását eredményezheti. A magas vérnyomás, a szív- érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és a gyomorfekély, valamint a pszichés problémák mind megjelenhetnek az életünkben. Emellett jelentős érzelmi, pszichikai energiát emészt fel.  

Melyek a legjellemzőbb tünetek?  

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a felgyorsult légzés és szívverés, a fejfájás, az alvásproblémák és az ingerült, türelmetlen viselkedés, valamint az élet valamennyi területén jelentkező teljesítménycsökkenés. Ilyen állapotban nem lehet megfelelő módon felkészülni az érettségire, sem helyt állni a vizsgaszituációkban. Szülőként arra kell törekednünk, hogy ezt az egyébként valóban nem könnyű időszakot az izgalom egészséges mértékével, de mégis nyugodt állapotban dolgozhassa végig érettségiző  gyermekünk.

A stresszt nem lehet megszüntetni, de hatékonyan kezelni igen

Ugyanakkor fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a stressz a szervezetünk természetes élettani reakciója a bennünket érő ingerekre, vagyis alapvetően nem kell aggódnunk a stressz miatt. Azt pedig inkább már elfogadnunk szükséges, hogy a stressz az „élet” szerves része, éppen ezért nem lehet megszüntetni. Nemcsak a matekérettségi megírása előtt jelentkezhet, hanem egyedül, egy tökéletesen ingermentes szobában is átélhetjük. Vagyis nem a stressz megszüntetésére kell törekednünk – hiszen az lehetetlen –, hanem a stressz megfelelő kezelésére. Ami viszont egy kis önismerettel és gyakorlással nagyon is lehetséges.  

A stressz negatív hatásainak csökkentésével tudatosan kell foglalkozunk, és megtalálnunk a számunkra leginkább megfelelő megoldásokat. Szerencsére a stresszcsökkentés és -kezelés számos módja lehetséges, ám univerzális megoldások nincsenek, hiszen a bennünket érő ingerekre adott reakcióink – és így a lehetséges jó válaszok is – eltérőek lehetnek. Ezért arra kell törekednünk, hogy megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek számunkra beválnak.  

Mutatjuk a legfontosabb stresszkezelési módszereket:

Gyors recept

Ha beüt a baj, és azonnali segítségre van szükségünk, akkor elvégezhetjük az úgynevezett 4 másodperces stresszoldó légzéstechnikát is.  

Belélegzünk 4 másodpercen keresztül.

Bent tartjuk a levegőt 4 másodpercig.

Kifújjuk az összes levegőt 4 másodperc alatt.

Visszatartjuk a lélegzetünket 4 másodpercig.

Érdemes a gyakorlatot legalább 5 percen keresztül végeznünk, vagy egészen addig, amíg meg nem nyugszunk.