Nemrég az Egyensúlyban című podcast-sorozat vendége volt, ahol elmesélte, hogy annak idején Csák János kulturális és innovációs miniszter a következő szavakkal kérte fel Önt az államtitkári posztra: „Ági, álmodtam egy kiságyat az irodádba.” Ekkor ugyanis az Ön kislánya még csak 8 hónapos volt. Végül lett kiságy? Vagy nem az itteni irodájába került?  

– Végül nem lett, de miniszter úr valóban többször felajánlotta a lehetőséget. Ha kiságy nem is volt, a kislányomat több megbeszélésre bevittem: olyan is előfordult, hogy Dóri a hátamon aludt a hordozóban, miközben én miniszter úrral ültem a tárgyalóban. Így a családbarát működés maximálisan megvalósult a kiságy nélkül is, az inkább csak egy nagyon fontos jelkép maradt. 

Visszatekintve az elmúlt egy esztendőre: a jelenlegi családpolitikát illetően többször úgy fogalmazott, hogy a kormány az intézkedésekkel az emberek teljes életútját szeretné lefedni. Ezen intézkedések három fő pillérre épülnek: szülessen meg minden vágyott gyermek, lehetőleg minél előbb, a családoknak ne jelentsen anyagi terhet a gyermekvállalás, és minőségi kapcsolat lehessen a munka és a család között. A kinevezése óta eltelt egy évben milyen lépéseket tettek az említett területeken?

– A családpolitika helyzete azért is különleges, mert jó értelemben végesek a lehetőségei: a gyermekvállalás magánügy, a családok ügye, amibe nem avatkozhatunk bele. A mi feladatunk az, hogy kiszámítható környezetet teremtsünk, és a család egészének a teljes életútján biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtsunk. Ezt elősegítendő az Ön által is említett három fő célunk változatlan. Tavaly tavasszal - a háború kitörése és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében - a korábbiakhoz képest gazdaságilag nehezebb időszakban kerültem az államtitkárságra, ennek ellenére a meglévő több mint 30 családpolitikai intézkedés mellé tudtunk olyan új elemeket illeszteni, amelyek főleg a korai gyermekvállalást segítik. Bevezettük a 30 év alatti anyák szja-mentességét, az idei évtől elengedjük a teljes fennálló diákhitel-tartozását a 30 év alatti édesanyáknak, ha felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy azok befejezése után 2 éven belül gyermeket szülnek vagy fogadnak örökbe, valamint a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok számára további 10 ezer forintos családi adókedvezményt adunk az eddigi kedvezményeken felül. 


Nem olyan régen egy rádióműsorban Ön a láthatatlan munka elismerésének fontosságáról beszélt. Hogyan tudnak segítséget nyújtani e tekintetben a szülőknek?

– A felmérések azt mutatják, hogy az édesanyák 96 százaléka végez láthatatlan munkát. Bár egyre több férfi családtag is kiveszi a részét az otthoni teendők elvégzéséből, a kutatások szerint a nőknek mégis csak kis százaléka gondolja úgy, hogy arányosan oszlanak meg a feladatok. Hozzáteszem, a felmérések azt is kimutatták, hogy azok a nők, akik házasságban élnek, sokkal nagyobb arányban számíthatnak segítségre. Ha a szülőkre – az édesanyákra és persze az édesapákra is – háruló láthatatlan munkán nem is tudunk könnyíteni olyan értelemben, hogy annak mennyiségét csökkentsük, közvetve, például az édesanyák- és apák számára egyaránt elérhető családtámogatásokkal, adókedvezményekkel, az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, vagy például a bölcsődei intézményrendszer folyamatos bővítésével, fejlesztésével segíteni tudjuk a családokat abban, hogy a továbbra is rájuk háruló láthatatlan munkát kicsit könnyebben el tudják végezni.  

Március 21-én, az egyszülős családok napján kiemelte, hogy a kormány kötelességének tartja az egyszülős családok hatékony támogatását. Azt is hangsúlyozta, az egyszülős lét a leggyakrabban nem választás kérdése. Milyen segítségre számíthatnak azok a szülők, akik egyedül maradnak a gyermekikkel? 

– Az elmúlt években történtek olyan előrelépések, amelyek hasznosságáról megerősítést kaptunk azoktól a családoktól, akikkel kapcsolatban állunk, illetve az Egyszülős Központ is rendszeresen adott visszajelzéseket. Egyebek mellett az egyedülálló szülők számára is elérhetők a családtámogatások és a családi adókedvezmény. Az árvaellátás minimuma tavaly 50 ezer forintra emelkedett, a nem fizetett tartásdíjat megelőlegezi az állam, emellett gyorsabbá és hatékonyabbá váltak a gyermektartásdíj megállapításával és behajtásával összefüggő eljárások. Ezek mind olyan intézkedések, amelyekkel a gyermekükkel, gyermekeikkel egyedül maradt szülőket tudjuk segíteni, független attól, hogy az édesanyáról vagy az édesapáról van-e szó. Folyamatosan kapcsolatban állunk a családszervezetekkel, és ezt is nagyon fontosnak tartom. Állandóan kellenek a visszajelzések arról, hogy miben tudjuk a leghatékonyabban támogatni ezeket a családokat, az Egyszülős Központban dolgozók pedig napi kapcsolatban állnak az érintett szülőkkel. Mi azon dolgozunk, hogy az ő igényeiknek is megfelelően tudjuk alakítani a vonatkozó szabályozásokat. 

Az elmúlt egy évben több alkalommal adott már át Családbarát Hely védjegy tanúsítványt a Családbarát Magyarország Központban. A Védjegy programban már 2200 szervezet érdemelte ki ezt az elismerést. Mivel bátorítaná a cégeket, szervezeteket a programba való jelentkezésre, illetve erre a megmérettetésre?

– Fontosnak tartom, hogy a családbarát szemléletet ma már nemcsak a kormány, hanem számos munkaadó is magáénak vallja, és a minisztérium saját Családbarát Munkahely díja mellett már több, hasonló elismerésre is pályázhatnak a munkaadók. Nagyon örülök, hogy a Családbarát Magyarország Központ védjegy tanúsítványát is széles körben tudtuk már átadni, és arra buzdítanék minden munkaadót, hogy aki teheti, csatlakozzon a programhoz, hiszen ezzel mindkét fél csak nyerhet. Ha a munkavállaló azt érzi, hogy a családja, a családi élete biztonságban van, mert a munkaadó meg tudja adni-teremteni számára ezt a hátteret, akkor biztos vagyok benne - és ezt egyébként a statisztikák is bizonyítják -, hogy sokkal odaadóbban és eredményesebben dolgozik. Emellett a családbarát munkáltató elismerés növeli az adott szervezet presztízsét, ezáltal könnyebben tud a versengő piacokon helytállni és a munkavállalók számára előnyöket biztosítani. 

Ön tavaly ilyenkor a két kisgyermeke mellől tért vissza a munkába, ami nyilván teljesen új helyzetet teremtett a családi életük megszervezésében. Mostanra kialakult a napi ritmusuk?

– Igen, sikerült kialakítani a napi rutint, habár a minisztériumi munkába való beilleszkedésem gyakorlatilag egy on-the-job tréning volt, vagyis a munkavégzéssel párhuzamosan rendeztük be az új életünket. Ebben nagyon sokat köszönhetek a kollégáimnak. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy olyan csapattal dolgozom, akik nagyon magas színvonalon végzik a munkájukat nap mint nap a családokért, és komoly segítséget nyújtanak nekem ahhoz, hogy a magyar családpolitikát ilyen szinten tudjam irányítani. A gyermekeimnek pedig különösen fontos volt, hogy beálljon az a napi rutin, amely számukra is biztonságot ad. Ez mostanra sikerült is: a kislányom egy hónapja kezdte el a bölcsődét, a fiam pedig tavaly szeptemberben kezdte az óvodát, tehát most már gyakorlott, tapasztalt, ügyes kiscsoportos. 

Mégis, az Ön számára mi jelentette a legnagyobb kihívást a munkába való visszatérésben? 

– Természetesen az, hogy hogyan fogok tudni elegendő időt tölteni a gyermekeimmel. A nagyobbik szempontjából mindenképpen az számított igazán nagy váltásnak, hogy a felkérést megelőzően anya mindig otthon volt, és aztán egyszer csak anya nem volt egész nap otthon. Ezt azért emelem ki, mert bár a visszatérésem kapcsán általában a kislányom kerül szóba, a kisfiam is kicsi még, tehát az, hogy már nem vagyok otthon, számára is újdonságként hatott. Úgyhogy e változások gyakorlati és lelki részének kezelése jelentette számomra a legnagyobb kihívást.

Az, hogy kétgyermekes édesanyaként vállalta el a családokért felelős államtitkári pozíciót, nyitottabbá, empatikusabbá teszi Önt a családok igényei, problémái és örömei iránt?

– Azt gondolom, hogy ezt a munkát nem lehet máshogyan végezni, hiszen nap mint nap ténylegesen azért dolgozunk, hogy a gyermekes családoknak jó legyen Úgy gondolom, hogy aki már megélte a szülőséget, és saját tapasztalatból tudja, milyen az, amikor gyermekek vannak a családban, maximális odaadással és elköteleződéssel tudja ellátni ezt a munkát. Úgyhogy nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ebben az életszakaszban, édesanyaként talált meg ez a lehetőség. Ráadásul pénzügyekért felelős államtitkári múltamnak köszönhetően a mostani feladatkörömben maximálisan tudom kamatoztatni mindazt a tudást is, amit a korábbi területen megszereztem. 

A Családbarát Magyarország Központ számos eseményéhez csatlakozott már, és láthatóan jó érzéssel tesz eleget a meghívásainknak. A Társaság mely tevékenységéhez van esetleg személyes kapcsolódása, kötődése? 

– Nagyon nagy szívügyem a Gyermekút Módszertani Központ, ami egy abszolút hiánypótló, a világon egyedülálló kezdeményezés és egy fantasztikusan hasznos dolog. Egy olyan, az interneten is fellelhető tudásbázisról van szó, amely a gyermekek korai fejlődési szakaszában, szakemberek bevonásával nyújt a családoknak segítséget. Vagyis, ha bármilyen aggályunk, kételyünk merül fel, például azért, mert sokat sír, vagy éppen mert nem sír a pici, e tudásbázisnak köszönhetően hiteles forrásból, villámgyorsan tudunk tájékozódni a teendőkről. Ez mindenképpen jelentős előrelépés és kézzel fogható segítség a családoknak. Hatalmas köszönet illet tehát mindenkit, aki részt vett, részt vesz ebben a munkában, különös tekintettel az e tevékenységet koordináló Családbarát Magyarország Központra.

Miért ajánlaná a csalad.hu oldalt az olvasóknak?

– Ezt az oldalt azért érdemes látogatni, mert elsődleges tájékozódási pontként szolgál, ha valaki a családtámogatásokról, a családokat segítő kormányzati intézkedésekről szeretne pontos információkat szerezni kezdve attól, hogy milyen támogatások léteznek, egészen addig, hogy ezek hogyan, milyen formában vehetők igénybe. Ugyanakkor a családtámogatásokról szóló tartalmak mellett érdekes, informatív, olykor személyes és sokakat megérintő, de mindig családoknak szóló írásokat, olvasmányokat találhatnak a csalad.hu oldalra látogatók, ami egy fárasztó nap után kellemes kikapcsolódást jelenthet.

Visszakanyarodva a beszélgetésünk elején említett Egyensúlyban podcast-sorozatra: ha lehetősége adódna, hogy Ön hívjon bárkit vendégnek egy hasonló műsorba, kivel beszélgetne szívesen?

– A napokban jelentette be Szilágyi Áron, hogy hamarosan apai örömök elé néz, úgyhogy a kérdés kapcsán egyből ő jut eszembe. Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívóként a világon egyedülálló sportteljesítményt mondhat magáénak, ami már önmagában igen érdekes történet. Most, hogy hamarosan édesapa lesz, kimondottan érdekelne, hogy férfiként miként éli meg a családalapítást a rengeteg elfoglaltsága mellett, hogyan tudja összeegyeztetni a sportolói karrierjét az apasággal. Áron azért is érdekes és fontos személyiség számomra, mert aktívan részt vett az államtitkárság feladatkörébe tartozó tehetséggondozás népszerűsítésében. Mellette Rúzsa Magdi lenne a másik vendég, akivel örömmel beszélgetnék: személy szerint nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan szervezi, menedzseli az életét a hármasikrekkel. De szívesen megkérdeznék mostani egyetemistákat is arról, hogyan képzelik el a családalapítást, a gyermekvállalást. Jó lenne látni, mit tartanak fontosnak, hogyan gondolkodnak, milyen célokat fogalmaznak meg maguknak azok a fiatalok, akik a jövő családjait alapítják majd.