Fedezzük fel a magyar riviérákat!
Szerző:Szöveg: Sashegyi Zsófia, fotó: Förster Tamás2020. 06. 06.Életmód
Le kellett mondani a külföldi nyaralást? Vagy amúgy sem lett volna most keret arra, hogy családosan kiruccanjunk? Itt az alkalom, hogy felfedezzük azokat az itthoni helyszíneket, ahol kikapcsolódhatunk és a túrázás, városnézés mellett legálisan csobbanhatunk is valamilyen természetes vízben! A legjobb hazai vízparti nyaralóhelyek között Molnár Attila idegenvezető segít eligazodni.
„Nekem a Balaton a riviéra...” – szól a régi dal, ami most igencsak aktuális lehet. Hiszen sokan úgy vélik, idén talán mégis jobb lesz itthon maradnunk és felfedeznünk azokat a belföldi turisztikai célpontokat, amelyek enyhülést hozhatnak a tikkasztó nyári napokban. Szerencsére akadnak bőven közismert és felfedezésre váró úticélok is idehaza, csak győzzünk válogatni! Itt vannak rögtön a folyópartok, de szép számmal találunk természetes vagy mesterségesen kialakított tavakat is, amelyek fürdőzhetők vagy amelyekben pecázni lehet.
Nagy és kis klasszikusok
– Természetesen számításba vehetjük a Balaton mellett az olyan megkerülhetetlen, jól bejáratott fürdőhelyeket, mint a Velencei- vagy a Tisza-tó, de örök sláger a Hévízi-tó is, amely tündérrózsáival, természetes adottságaival lenyűgöz és amelyben a klórozott medencéhez nem hasonlítható élmény fürdőzni – mondja Molnár Attila. Keszthely és Hévíz egyébként, teszi hozzá, jól vizsgázott a járványhelyzetben, így szerencsére már visszaállt a vendégforgalom a környéken.
Ha azonban olyan helyet keresünk, ahol egy törülközőnyinél nagyobb teret is birtokolhatunk a parton, célba vehetjük például a Bánki tavat. Ez a csodás Nógrád megyei állóvíz ad otthont évről évre az „ország legnagyobb kisfesztiváljának”, a Bánkitó Fesztiválnak, amelyet sajnos idén elsodort a járvány, a tó azonban továbbra is kitűnő úticél a fürdeni és pecázni vágyóknak.
A fővárostól nem esik túl távol a Dorogi-medence legimpozánsabb állóvize, az Esztergom területén fekvő Palatinus sem, amely ugyan mesterséges bányató, de biztonságosan lehet fürdőzni benne.
– Nekem személyes kedvencem a Dunakanyar, ahol az erre kijelölt strandok várják a fürdővendégeket. Nagymaroson, Verőcén, Dunabogdányban, de Dömösnél is meg lehet mártózni, bár ott nem veszélytelen az úszás, mivel a folyó épp ott töri át a sziklaszorost és így örvényektől szeszélyes a vízjárás – mondja Molnár Attila. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a folyó ennél délebbi szakaszán már nem javasolt a fürdés a nagyobb városok vízszennyezése miatt. Az idegenvezető úgy véli, a Dunakanyarban a csobbanáson túl kihagyhatatlan egy jó kirándulás a Börzsönyben, Magyarország legnagyobb összefüggő hegyvidéki erdőrengetegében, amely nemcsak nemzeti parki védettsége miatt hívogat a kikapcsolódásra, hanem azért is, mert a belső területein egyáltalán nincsen térerő.
Eldugott gyöngyszemek
Aki kiépítetlen, turisztikailag kiaknázatlan pihenőhelyre vágyik, az ne hagyja ki Neszmélyt és Dunaalmást. Bár az itt feltörő kénes források fölé már a római korban is fürdőházak épültek és 1751-ben még Mária Terézia is meglátogatta azokat, a fürdőéletnek a tatabányai szénbányászat idejében leáldozott. Az utóbbi évtizedekben azonban ismét feltörtek a kristálytiszta, 20-24 fokos kénes vizek, amelyek a Mária Terézia által elrendelt kutatások alapján nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszokra is kiválóak.
– Aki eljön idáig, fel kell kaptasson a Meleges-hegyre, ahonnan pazar kilátás nyílik a Felvidékre, de el kell látogasson a hajóskanzenbe is és ha szerencséje van, a helyi asszonyok frissen sütött réteseit is megkóstolhatja útközben az itt található kemencés sütögetőhelyen – bíztat Molnár Attila. Az idegenvezető szavai szerint a sződligeti nádfedeles házikókból álló horgásztanya csak a pecások birodalma, de a tatai Fényes forrás már a fürdőzőknek, sőt, a búvárkodni vágyóknak is élményt kínál.
– Itt, a Grófi tónál nyitották meg Magyarország első télen-nyáron működő katonai szaunáját. Mivel a tó vize állandóan cserélődik, nem kell vegyszerrel kezelni, nyugodt szívvel úszhatunk benne – mondja Molnár Attila, aki azonban nem vetné meg az épített medencés fürdőélményt sem.
– Ha minden jól megy, idén megnyitják a debreceni Aquaticumot is, amely a legmodernebb módon ötvözi a nagyerdei gyógyfürdő hagyományait a korábbi élményfürdővel, a stranddal és az uszodával – mondja az idegenvezető.
– A rengeteg attrakcióval, az erdőbe ágyazott napozóterasszal, medencékkel, sodrófolyosókkal az Aquaticum messze földről vonzó úti cél lesz – teszi hozzá.
Fantasztikus hangulat
A különleges nevű őrségi települések közé ékelődő tavak is egészen varázslatos hangulattal várják az utazókat. A Hegyhátszentjakabnál található Vadása-tó népszerű pihenőhely. A kisvasúttal és strandfürdővel is rendelkező Bázakerettye mellett húzódó Maróci-tó elsősorban a pecásokat várja, de a körülötte kialakított tűzrakóhelyek és olajbányászati emlékek miatt a kirándulóknak is kedvelt úticélja.
Molnár Attila egy igazi kuriózumot is a listára emel.
– Magyarország második legjelentősebb termálvizes tava egy kastélyszálló területén belül található, Kutas-Kozmapusztán, a Hertelendy család birtokán. Emellé a hévizes tó mellé lappföldi szaunaház is épült. A vize pedig olyan jótékony hatással bír, hogy hajdanán ebben fürdetve gyógyították a lovakat a gazdag földbirtokosok – magyarázza Molnár Attila, hozzátéve: akármelyik fürdőhelyet is választjuk, az élmény garantált lesz.