Az utca nem játszótér. Vagy mégis?
Szerző:Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria2019. 10. 02.Életmód
A Deák 17 Galéria kiállítása a hobbiból szubkultúrává lett gördeszkás életmódra és a nyolcvanas-kilencvenes évek fiataljaira gyakorolt hatását vizsgálja Budapesten.
A projekt célja, hogy a történetet egy a hetvenes évek végének Budapestjén felnövekvő generáció útkereséséig, a „nyugati” fiatalok életérzésének helyi értelmezéséig vezesse vissza. A tárlat a deszkázás fejlődését, a design történetét, a mozdulatok jelentését mutatja be tárgyak, archív fotók, filmfelvételek és a folyamatokat értelmező grafikonok, valamint az alkalomra készített rövid interjúfilmek segítségével.
Hogy is volt?
"Az utca nem játszótér” egy sokat hallott mondat volt már a nyolcvanas években, amikor a gördeszkázás fejlődésében az utcadeszkázás itthon is megjelent, és a divatos hobbit egy kockázatot és bátorságot, szükségszerű eséseket vállaló csoport önkifejezésévé változtatta.
A történet következő fordulata a rendszerváltással következett be, amikor a szabad kereskedelem lehetősége boltok nyitását, pályákat, nemzetközi sztárok látogatását eredményezte. A kilencvenes évek a magyar deszkázás csúcskorszakát jelentette, a közössége ekkor volt a legnagyobb és legaktívabb, és a lehetőségek egy olyan új generáció megjelenéséhez vezettek, akik nemzetközileg is mérhető színvonalon művelték a gördeszkázást. Az internetkorszak előtti években, magazinok, videófilmek és hazai brandek erősítették a deszkások összetartását.
Deszkaváros
A kétezres évek óta önkormányzati pályák épülnek, a trükköket az interneten napi rendszerességgel követni lehet, ami egyszerre inspirál és gátol, de a lehetőség, hogy a 2020-ban olimpiai sportággá váló gördeszkázás itthon is újabb csúcsokra törjön, adott. Budapest a maga egyedi lehetőségeivel és arculatával, változatos domborzatával és köztereivel ma is, mint ahogy az elmúlt negyven évben, a deszkásoknak nagyon jó lehetőségeket nyújt.
A különböző korszakok a deszkások számára fontos szlogeneket idéznek fel, mint a „Skate or Die”, vagy a „Skate & Create”, amelyek a kiállítás kontextusában is megjelennek. A tárlatnak vannak a korrajz szempontjából fontos kitérői is, mint a deszkázás gazdasági, kereskedelmi aspektusa, vagy a „deszkászene” évtizedenkénti változása, illetve a sport viszonya más extrém, intézményen kívüli sportokhoz, vagy akár a deszkázás fotó és videódokumentálásának jelentősége.
Ezek megmutatják, miért egy bemutatásra érdemes komplex jelenség a tárlat témája, ami nemcsak egy életformáról, de a városra, – Budapestre – adott generációs reakciókról is szól.
AZ UTCA NEM JÁTSZÓTÉR | KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS
(Fotó: Shutterstock)