Illés Fanni paralimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok paraúszó. Végtaghiányos sportoló, születési rendellenesség miatt alsó lábszárak nélkül és összenőtt ujjakkal jött a világra. 

2004-ben kezdett el úszni a gerincferdülése miatt, és másfél év múlva teljesítményével bekerült a paraúszó-válogatottba. Ahogy ő mondja, az úszás segített elfogadni a saját állapotát, valamint sok más fogyatékossággal élő embernél nyitottabbá válnia a világ felé.  

A Vasas versenyzőjeként eddig négy paralimpiai játékon képviselte Magyarországot a Magyar Paralimpiai Csapat tagjaként. 2021-ben Tokióban a 100 méteres mellúszás legjobbjaként állhatott a dobogó legfelső fokára.   

Fanni jelenleg az ELTE szociális munkás szakán tanul, emellett nagyon érdekli a pszichológia, valamint motivációs trénerként-előadóként is egyre sikeresebb. Bár ez utóbbira mostanában kevesebb ideje jut.  

Elmondása szerint erős, megtartó, elfogadó, támogató, bátorító családi közegből jön. A szülei, akiket a példaképeiként emleget, soha nem éreztették vele, hogy más lenne, mint az ép emberek. Ellenkezőleg, mindig önállóságra nevelték, amit az egyik legnagyobb ajándéknak tart.  

Fanni arról is őszintén beszél: bár vágyott az anyaságra, a családalapítással kapcsolatban sok félelem volt benne, és komoly kétségek gyötörték, így a gyermekvállalást illetően a férje biztatta igazán.  

A paralimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok paraúszó ma már egy 16 hónapos kisfiú anyukája, és mint tavaly decemberben indult, Egyensúlyban című podcast-sorozatunk vendégeként meséli, számára a gyermeke születése hozta a legnagyobb változást az életébe.  

Fanni tavaly ősszel, ha kicsit nehéz szívvel is, de visszatért az uszodába, és azóta az édesanyja segítségével igyekszik minél ügyesebben összehangolni az úszást és a családi életüket. Merthogy boldog kisgyermekes édesanyaként intenzíven készül a 2024-es párizsi paralimpiára.  

Hazánk egyik legsikeresebb paraúszója a beszélgetésben arról is mesél, hogy  

  • mi az, amit a szüleitől kapott útravalóból mindenképpen szeretne továbbadni a kisfiának,  
  • mi volt az első sorsfordító pillanat az életében,  
  • a férjével, aki egyben az edzője is, hogyan tudják szétválasztani a szakmai és a magánéletüket,  
  • mik voltak a legfőbb kételyei a családalapítást illetően,  
  • mire gondolt a paralimpiai dobogó legfelső fokán,  
  • hogyan dolgozta fel az őt ért negatív kommenteket, megjegyzéseket,  
  • mi jelentette számára a legnagyobb kihívást a gyermeke születésekor,  
  • miért kezdett el együtt dolgozni egy kommunikációs trénerrel,  
  • mire gondolt a paralimpiai dobogó legfelső fokán,  
  • mit tanácsolna azoknak az édesanyáknak, akik fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek,  
  • mik a tervei a sportpályafutását illetően.  

 Ez utóbbi kapcsán annyit előre elárulhatunk, hogy Fanni elmondása szerint azért tért vissza az uszodába és azért edz ilyen intenzíven, mert úgy érzi, van esélye megvédeni a paralimpiai bajnoki címét…  

A teljes beszélgetést meghallgatja Egyensúlyban című podcast-sorozatunk tizenkettedik részében.  

A korábbi adásokat itt tekintheti meg.