Az erről szóló kormányrendelet már olvasható a Magyar Közlönyben is. A legfőbb cél mindkét eljárás során az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és teljesen indokolatlan felmentéseket. Azok a szülők, akiknek gyermeke tanköteles korú, de szeretnének egy év halasztást kérni a beiskolázás alól, januárban adhatják be kérelmüket az Oktatási Hivatal internetes felületén. Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (pl. gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva. Az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is.

Óvodakezdés

A parlament júliusban azért döntött a köznevelési törvény módosítása mellett, mert annak ellenére, hogy a gyermekek korai fejlesztése érdekében 2015 óta kötelező a hároméves gyermekek óvodáztatása, illetve 1777 óta hatéves kortól kötelező a gyermekek iskoláztatása, mégis magas a felmentett gyermekek száma.

A 3 éves óvodáskorú gyermekek 13%-át nem íratják be az óvodába, és nem is kérik a felmentésüket, ezzel indokolatlan esetben a gyermek fejlődését, közösségi beilleszkedését és későbbi iskolai sikereit veszélyeztetik. 2020. januárjától az OH országos adatbázisa alapján a kormányhivatal követi nyomon a 3. életévet betöltött gyermekek óvodakezdését, és indokolt esetben természetesen engedélyezi a felmentést.

Az Oktatási Hivatalnál kell kezdeményezni a felmentést

A tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett. A felmentést érintő változások a 6. életévét betöltött, azaz tankötelessé vált gyermekek azon részét érintheti, akiknél a szülők további egy évvel szeretnék meghosszabbítani az óvodáztatást, amire a törvény lehetőséget nyújt. A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a szülőknek ezután az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést. A kérelmeket 2020. január 15-ig lehet majd beadni.

Az OH a kérelem elbírálásakor természetesen figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, így például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is. A gyermekkel közvetlenül kapcsolatban álló szülő és óvodapedagógusok véleménye tehát a kérelem elbírálásakor is nagyon is fontos, nem igaz az, hogy az ő véleményüket figyelmen kívül hagyva születne döntés. Az eljárás elviekben 60 napos. Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor természetesen lehetősége lesz jogorvoslatra – közölte az EMMI.

Az OH, amennyiben a szülő által benyújtott kérelmen és dokumentumokon felül szükségesnek látja, akkor hivatalból további szakértőt, a pedagógiai szakszolgálat szakértőit (pszichológus, gyógypedagógus, konduktor stb.) is bevon a vizsgálatba. Ez számukra nem új feladat, eddig is ők végezték az iskolaérettségi vizsgálatokat. Az iskolaérettségi vizsgálatok módszertana sem változik.

A cél a visszaélések kiszűrése

Hangsúlyozták: természetesen minden indokolt esetben a gyermek meg fogja kapni a felmentést, illetve egy évre szóló halasztást. Nem az a cél, hogy óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsünk. Az a cél, hogy kiszűrjük a visszaéléséket, a gyermek szempontjából kifejezetten hátrányos és indokolatlan felmentéseket, amely mögött gyakran más – a gyermek valós fejlettségi szintjétől független – okok is állhatnak. Látni kell, hogy eddig a felmentésekről óvodánként rendkívül eltérő módon döntöttek, azt is őszintén ki kell mondani, hogy egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani azzal, hogy még az óvodában tartották a gyermeket, a magasabb gyermekszámért ugyanis több támogatás jár.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelte: a gyermekek és a sikeres eljárás érdekében bízunk a szülők és az óvodák együttműködésében. Az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzétesz a honlapján, és a tudnivalókról írásban is tájékoztatja az óvodákat is. Az óvodáknak szóló levélben arra is kérjük az óvodákat, az óvodavezetőket és óvónőket, hogy az érintett szülők megnyugtató és hiteles tájékoztatásában ők is működjenek közre.

A minisztérium nem számít arra, hogy a változás miatt iskolai férőhely hiány alakulna ki, hiszen az iskolás gyermekek száma demográfiai okokból eleve csökkent az elmúlt években. Ha egy iskolában mégis az eddignél több elsős osztályt kellene indítani, ott a fenntartó megteszi a szükséges lépéseket.

(fotó: Shutterstock)

iskolaóvodaoktatásoktatási hivatal