Egy mindössze 200 lelkes amazóniai törzsnél mindez megvalósul. A pirahãk ugyanis a számolásra olyan kifejezéseket használnak, mint ’egy’, ’kettő’, ’néhány’ és ’sok’. De vajon tényleg ez lenne az utópisztikus állapot? Lehet élni a Pitagorasz-tétel vagy deriválás nélkül?

"Persze a matematika nehéz tantárgy, de a kulcs egyértelműen abban rejlik, hogyan tanítják."

Peter Gordon, a New Yorki Columbia Egyetem kutatója egy alkalommal megkérte a törzs tagjait, hogy tegyenek a földre annyi kavicsot, ahányan éppen jelen vannak. 4-5 törzstag esetén még sikerült végrehajtaniuk a feladatot, de 8-10 embernél már jelentősen romlott a teljesítményük. A kutatások kimutatták, hogy a törzs tagjai szellemileg nem visszamaradottak, de a jelenben élnek, és a gondolkodásuk is mindig a jelenben lévő dolgok konkrét szintjén zajlik. Vagyis nem rendelkeznek a számok absztrakt fogalmával. Mert nem volt rá szükségük.

A vadászó-gyűjtögető életmód mellett, csekély anyagi javakkal és az órával mért időn kívüli mindennapjaikban a pirahãknak valóban nem létfontosságú a matematikai tudás. De a mi világunkban, ahol folyamatos problémamegoldásra kényszerülünk, azonnal ott van a matek is.

A tudományágnak azonban rossz híre van, amolyan mumus-tantárgy: az általános iskolától az érettségiig a diákok a legtöbbet a matematika dolgozattól, számonkéréstől rettegnek.

Pedig a csalad.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint, ha jó módszerrel az elején sikerülne elültetni iránta az érdeklődést, akkor mindenkiből ki lehetne hozni a tudást, és nem a félelemről szólna a matektanulás.

Mosóczi András, a mateking.hu alapítója szerint nagyjából az általános iskola 5. osztályától jönnek elő a tantárggyal kapcsolatos problémák, és onnantól kezdve dominószerűen kezd összedőlni a rendszer.

– A matek egy nagyon speciális tárgy, picit talán divat is nem szeretni vagy azt mondani, hogy „én nem vagyok jó matekos” – hangsúlyozza. – Persze nehéz tantárgy, ez a világon mindenhol így van, de a kulcs egyértelműen abban rejlik, hogyan tanítják.

Mosóczi András szerint a fő gond az általános iskolai matematikaoktatással az, hogy nem tanítja meg a szemléletet. Vagyis nem gondolkodni tanulnak a gyerekek, hanem szabályokat, mondókákat magolnak, hogy például „törtet törttel úgy osztunk …”

– De ha a tanár meg tudja ragadni azt a fajta módszert, amikor a konkrét példákon keresztül vezeti be a diákokat a matematika rejtelmeibe, akkor minden sokkal egyszerűbben megy – hangsúlyozza.

– A matek egy absztrakt tantárgy – folytatja a mateking.hu alapítója. – Viszonylag elvontabb dolgokkal foglalkozik, néha a fogalmakat is nehéz megérteni, és nehéz életet lehelni bele, vagyis úgy beszélni róla, hogy az izgalmas, a diákok számára lebilincselő legyen. Sokkal könnyebb dolga van egy történelem vagy kémia tanárnak ebből a szempontból. És ha nincs meg a lelkesedés, tehát nem tudják átadni a tanárok a matematika igazi értelmét, akkor a gyerekek elkezdik utálni.

"A matek olyan, mint a futás."

A 15 éves tanulók teljesítményét mérő, nemzetközi vizsgálat is bebizonyította, hogy a magyar gyerekek nem elég jól tanulják a matematikát. A PISA legutóbbi összefoglaló jelentéséből az derült ki, hogy egyebek mellett az alacsony óraszám miatt nincs idő a gondolkodtatásra, a diákok leginkább a magolás stratégiáját alkalmazzák. Az otthoni tanulással töltött idő szinte teljes egészében elvesztegetett, nem hozza meg a kellő eredményt, frusztrációhoz és a tantárgy iránti ellenszenv felerősödéséhez vezet.

– A matek olyan, mint a futás – fogalmaz Mosóczi András. – Nyilván olimpikon futóbajnok nem lesz mindenkiből, de arra mindenki képes, hogy ha szalad, elérje a buszt. Ez nagyjából az a szintű matek, ami az érettségihez kell. Erre a teljesítményre bárki gond nélkül képes lenne, ha minőségi matekoktatásban részesülne élete során, ez csak módszertan kérdése. Ennél komolyabb matekot nem feltétlenül képes mindenki megtanulni, de nem is kell. Az emelt szinthez már szükséges bizonyos lelkesedés a matek iránt, hogy a diáknak legyen kedve leülni feladatokat, komplexebb problémákat megoldani, gondolkodni, ehhez már kell egyfajta matematikai gondolkodásmód.

A diákok jelentős része kisebb-nagyobb mértékben matekfóbiától szenved. A mateking.hu alapítója úgy véli, egy matektanár akkor jó, ha nagyon logikusan és szemléletesen, egyszerű szavakkal magyarázza el a fogalmakat, és egy laza, kellemes légkört teremt.

– Félelemben nem lehet gondolkodni. Ha fél, akkor az ember a túlélésért küzd, nem tud kreatív lenni, nem jutnak eszébe alapvető dolgok, amit egy normál stresszmentes állapotban simán megoldana. Félelemben a diákok rosszabbul teljesítenek, ezzel kudarcokat élnek meg – hangsúlyozza.

A mateking.hu a koronavírus-járvány idejére ingyenessé tette a teljes középiskolai anyagot, a tapasztalatok pedig azt mutatták, hogy akik velük készültek fel az érettségire, sikeresen vizsgáztak. A portál kutatást is késztett a diákok körében egyebek mellett arról, hogy mi segítené őket a legjobban az érettségire való felkészülésben. A válaszokból az derült ki, hogy nem egy újabb e-learning oldal, egy újabb jegyzet vagy tankönyv az, amire a diákoknak leginkább szükségük van, hanem az, hogy a tanáruk segítsen nekik a tananyag megfelelő feldolgozásában. Abban, hogy a lexikális jellegű anyagból mit hogyan tanuljanak meg, a készségszintű ismeretek esetében pedig miként gyakoroljanak. A kutatás szerint a diákok nagyjából fele képes belső motiváció alapján saját maga számára kijelölni a tanulási irányt, míg a másik felének egyértelműen külső motivációra van szüksége.

(fotó: Shutterstock, privát)

iskolaoktatástanulásgenerációkon átívelő együttműködés