csalad.hu - Aki otthon sincs biztonságban...
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!
Aki otthon sincs biztonságban...
Szöveg: Clerget-Tasi Barbara, fotó: Dömötör Csaba
2020. ápr. 1. 17:53
Otthon a család
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat épp 15 éve segít a bántalmazottakon, és teszi ezt most is, a koronavírus-járvány idején, amikor a fokozott stressz és összezártság miatt megugorhat a családon belüli bántalmazások száma. A csalad.hu az OKIT igazgatójával, Boglacsik Tímeával készített interjút.

A kapcsolati erőszak karantén idején is bűncselekménynek minősül és nem elfogadható! A segítségnyújtás lehetőségeit bővebben és letölthető formában ezen a linken találja.

A nemzetközi példa azt mutatja, hogy karantén idején megnő a családon belüli bántalmazások száma. Ha itthon is bevezetik a kijárási tilalmat, mire számítanak: több menekítésre lesz szükség, vagy éppen hogy kevesebb hívás érkezik be az OKIT-hoz, mivel az áldozat egész nap a négy fal között tartózkodik a bántalmazójával, és nem lesz lehetősége jelezni a bajt?

– Azt gondolom, hogy a hívások jelentős növekedésével számolhatunk – mondja Boglacsik Tímea. – A veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 1 hétben, illetve az azt követő 1 hétben kevesebb hívással dolgoztunk. Ez annak tudható be, hogy az emberek elkezdtek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Most viszont, a veszélyhelyzet kihirdetése utáni második héten, már azt látjuk, hogy emelkednek a megkereséseink. Ez annak is köszönhető, hogy a sajtóban elkezdtek foglalkozni azokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolhatják az emberek karanténbeli életét, és egyre több helyen említik meg az OKIT-ot is, mint lehetséges segítő szolgáltatást. A várható menekítések számát nem lehet megjósolni, de az bizonyos, hogy nagyon nehéz lesz segítséget kérni a négy fal közül. Karantén idején is elhagyható a lakóhely, igaz, csak központilag meghatározott célokból. Reményeim szerint az áldozatok megtalálják a módját, hogy jelezzék: bajban vannak. Ha valakit a személyi szabadságában korlátoznak, bezárják a lakásba, elveszik a telefonját, akkor e-mailen keresztül is kérhet segítséget tőlünk.

Milyen pszichológiai tényezők állnak annak a hátterében, hogy karantén alatt megnő a családon belüli bántalmazások száma?

– Hadd mondjak egy személyes példát: én egy igazán társaságkedvelő ember vagyok, ennek ellenére az elmúlt két hétben csak nagyon indokolt esetben hagytam el az otthonomat. Saját magamon is éreztem már az első héten azt, hogy nem komfortos a nem megszokott életvitelemet folytatni: nem mehetek akkor oda, ahová szeretnék, egyszerre dolgozom, a gyerekekkel tanulok, főzök, takarítok. Már az első hét is sok volt. Tudatosan kezdtem el dolgozni magammal, hogy kevesebb feszültséget generáljanak bennem a megváltozott körülmények. Nem biztos, hogy ott is meg tudják ezt tenni, ahol mondjuk 10 fő szorul be egy kisebb helyre, és nincs lehetősége mindenkinek az elvonulásra. Az intimszféra jelentősen beszűkül. Ki kell alakítani a karantén alatti napi rutinokat, de még így is felerősödnek a feszültségek. Konfliktushelyzetet generálhat még a ki hol tanul, hol dolgozik, ki néz tévét, miért szólalt meg kérdések is. Képzeljünk el akkor egy olyan helyzetet, ahol valakinek a bántalmazójával kell egy fedél alatt élnie! Korábban azért volt arra lehetősége az áldozatnak, hogy fellélegezzen, amíg bevásárol, vagy a bántalmazója dolgozik. Segítséget tudott kérni. Most mindez megszűnik.

A családon belüli bántalmazásokra jellemző a ciklikusság, és minden új ciklusban felerősödik a bántalmazás az előzőhöz képest. Karantén hatására elképzelhető, hogy gyorsabb ütemben alakul ki egy meglévő lelki-, verbális-, és/vagy gazdasági bántalmazásból fizikai bántalmazás?

– Azt gondolom, ilyenkor kettős a spirál, a ciklikusság, mert az agresszió foka gyorsabb ütemben nőhet, illetve a ciklusok visszatérése, ideje is lerövidülhet. Ha a karantén előtt heti rendszerességgel történt bántalmazás, akkor a karantén során, akár egy-két hét után is, napi szintűvé válhat, és az intenzitása is erősödhet.

Ez a helyzet olyan emberekből is kiválthat fizikai erőszakot, akikre korábban nem volt jellemző?

– Nem tudok erre vonatkozó adatokról beszélni, de ha csak a pszichológiából indulunk ki, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy eddig békés emberből is olyan indulatokat válthat ki a karantén okozta feszültség, amit sosem feltételezett magáról.

Azon túl, hogy az áldozat próbálja megtalálni a módját a segítségkérésnek, hogyan segíthet a környezet? Mire figyeljünk?

– Ezekben az időkben felerősödik az ismerősök, barátok, szomszédok szerepe. Jelentősen visszaszorulnak, esetenként meg is szűnnek az offline kapcsolatok, hiszen nem megyünk el egy jót kávézni, nem tudunk átszaladni egymáshoz egy kis beszélgetésre, ezáltal sokkal nehezebbé válik a bántalmazó kapcsolatok érzékelése is. Tudatosan kell figyelnünk erre! Ha tudjuk valakiről, hogy egyébként is feszült kapcsolatban él, vagy ahol túlkontrolláló szülőkkel él a fiatal, a gyermek, akkor keressük gyakrabban online módon vagy telefonon az illetőt. Akár egy mondatból, egy hangsúlyból is sok minden kiderül. Ha a szomszédban rendszeresen hallható veszekedés, kiabálás, ne adj’ Isten még a dulakodás zajait is felfedezzük, akkor érdemes értesíteni a rendőrséget, illetve hívhatják az OKIT-ot, vagy a krízisambulanciát, ahol szakemberekkel átbeszélhetik, érdemes-e beavatkozni, és ha igen, hogyan. Ha például összetalálkozunk a bántalmazottal a lépcsőházban, akkor feltűnésmentesen odacsúsztathatjuk egy papíron a telefonszámunkat. Figyeljünk egymásra, ne csak magunkra!

Kellett új intézkedéseket bevezetni az OKIT-nál a koronavírus miatt?

– Az OKIT, illetve a szolgáltatók is léptettek életbe új intézkedéseket, amelyek egyébként központilag is megtörténtek. Megteremtettük azokat a feltételeket, melyek biztosítják a járványügyi helyzetben is a zavartalan működést úgy, hogy közben minden kollégánk biztonságban érezhesse magát. A krízisközpontokban, illetve a titkos menedékházakban viszonylag sokan élnek egy helyen, ezért kiemelten fontos a központi utasítások betartása, mint például a kijárási korlátozás, a higiénés szabályok, valamint a karanténra vonatkozó előírások követése. De a járvány ellenére ugyanúgy tudunk menekíteni, ha szükséges.

Ha kijárási tilalom is lesz, nem csak korlátozás, az befolyásolja majd valahogyan a menekítéseket?

– Kijárási tilalom esetén a közterületen tartózkodóknak igazolniuk kell, hogy milyen céllal tartózkodnak kint. Ha egy bántalmazott egy védett házba kíván eljutni, és a rendőr igazoltatja, akkor valószínűleg az áldozat az OKIT számát adja majd meg a rendőrnek, akinek telefonon tudunk tájékoztatást adni a menekítési helyzetről. Jelenleg dolgozunk a konkrét megoldásokon, de biztos vagyok abban, megtaláljuk a módját, hogy az áldozatok eljussanak a biztonságot jelentő védett szálláshelyekre.

A mostani járványügyi helyzet kétségkívül új megoldandó feladatok elé állítja az OKIT-ot, ugyanakkor 15 éves stabil fennállása a garancia arra, hogy a hálózatrendszer ezután is képes lesz segíteni az áldozatokon.

– Azt látom a hálózatban dolgozó kollégáknál, hogy egyre professzionálisabban végzik ezt a munkát, hiszen az évek során egyre több tapasztalatot szereztünk a témával kapcsolatban. Mostanra olyan részletekbe menően próbáljuk a bántalmazásos ügyeket megoldani, ami szerintem példaértékű. Kezdetben az OKIT egy protokoll alapján dolgozott, aztán fokozatosan létrejöttek a védett szállások működési elvei. Megalkottunk egy saját tapasztalatokra épülő kézikönyvet, így életszerűbb példák által tudunk segítséget nyújtani a bántalmazott áldozatoknak. Mindehhez elengedhetetlen, hogy jól tudjunk együtt dolgozni. Nem tapasztalunk feszültséget a közös munka során. Hiába vagyunk szétszóródva az ország minden pontján, mégis úgy működünk, mint egy nagy közösség. Egyet gondolunk a problémáról, és egy felé tartva keressük a megoldást.

Az ellátórendszer bővülésén túl is számos új szolgáltatás jött létre, hogy még hatékonyabban segíthessen az OKIT a bajbajutottakon. Melyek ezek?

– Mindig furcsa nekem erről beszélni, hiszen én ebben élek, számomra természetes, hogy ezek a szolgáltatások léteznek. Mégis, amit most újdonságnak és kézzelfogható segítségnek gondolok, az a Kapcsolj egyből! applikáció, amelyet 2019-ben, év végén indítottunk útjára. Ha valaki azon gondolkozik, hogy otthon valami nincs rendben, de nem tudja ezt szavakba önteni, akkor ebben az applikációban olyan, bántalmazottak által megfogalmazott mondatokat talál, amelyek segítségével magára ismerhet. Nem csak az áldozatok számára hasznos a Kapcsolj egyből! applikáció: előfordulhat, hogy a mondatok révén valamelyik ismerősünk helyzete tárul fel előttünk. Az applikációban felsorolt bántalmazások igazolhatják a korábbi sejtésünket – például úgy érezzük, elhallgat előlünk valamit, nem őszinte, kezd megszakadni a kapcsolat –, hogy a szomszéd, vagy valamelyik barátunk, rokonunk bántalmazó kapcsolatban él. Az applikációban külön vettük a 18 éven aluli fiatalokat, illetve a 18 év feletti felnőtteket, hiszen másként fogalmaznak a fiatalok, másként jelenhetnek meg a bántalmazási típusok. Nagyon komoly bűncselekményekről beszélhetünk a kiskorúak esetében.

– Nem új szolgáltatás, de annál hasznosabb: két éve került hozzánk a jogász kolléganőnk, ő heti 20 órában fogadja azoknak a hívásait, akiknek összetettebbek a problémái, legyen szó akár párkapcsolati erőszakról, vagy emberkereskedelemről. Itt lehetőség nyílik arra, hogy az áldozatok részletesebben beszélhessenek a helyzetükről, illetve, hogy pontosabb irányt határozzanak meg, ami elvezethet a megoldáshoz. Szintén viszonylag új kezdeményezés, hogy 2019 októberében elindult a blogom itt a csalad.hu oldalon, ami nem kifejezetten az OKIT-hoz kapcsolódik, de mindenképpen az ottani tapasztalataimat osztom meg a személyes bejegyzésekben. A visszajelzések pozitívak, és sokakhoz eljutnak az írások. Bízom benne, hogy más szemszögből is rávilágítanak a bántalmazásokra – akár mondjuk a férfi bántalmazásokra.

Hogyan lehetne számokban kifejezni, mi minden történt az elmúlt 15 év alatt?

– 15 év számokban nézve is döbbenetes. 2005 óta 220 000 hívást fogadtunk, és több mint 16 000 embert menekítettünk el védett szállásokra, azonnali segítséget nyújthattunk a számukra. Ha évi bontásban nézzük, akkor is nagyon jelentős számokat kapunk. Az ellátórendszer szorosan kapcsolódik az OKIT munkájához. Először megalakult az OKIT, amihez létrehoztak 7 krízisközpontot, de mára már – beleértve a krízisközpontokat, a titkos menedékházakat, illetve az átmeneti szállásokat – összesen 30 szolgáltató van a rendszerben, 20 krízisközpont, 8 titkos menedékház és 2 átmeneti szállás. A kezdeti néhány tucatnyi férőhely óta jelenleg több mint 300 férőhellyel dolgozunk, ami szintén óriási eredmény.

Amennyiben Ön, vagy valaki a környezetéből segítségre szorul, kérjük, ne habozzon! Hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot: 06-80/20-55-20. A szám a nap 24 órájában, ingyenesen, anonim hívható. A segítségnyújtás további lehetőségei bővebben és letölthető formában elérhetők ezen a linken.