A digitális románcok hálójában – avagy hogyan ismerkednek a mai tinédzserek? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

A digitális románcok hálójában – avagy hogyan ismerkednek a mai tinédzserek?

Szűcs Anikó
2020. nov. 3. 6:00
Kamasz a családban

A technikai eszközök fejlődésével az utóbbi évtizedekben megváltoztak a párkeresési szokások, különösen igaz ez a tizenévesekre. A kamaszok is sokat lógnak a közösségi oldalakon, de vajon előnyben részesítik-e az online kapcsolattartást, és milyen veszélyekkel járhat a világhálón szövődött szerelem? Többek között erről kérdeztük Tóth Dániel pszichológust, a digitális világ szakértőjét.

Statisztikai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre arról, hogy a tinédzserek milyen arányban használják társkeresésre az internetes fórumokat, illetve ez folyamatosan változik is, de nagy általánosságban kijelenthető, hogy a kamaszok előszeretettel ismerkednek a közösségi oldalakon. Pedig ezek többségét eredetileg nem párkereső felületként, hanem a barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásra hozták létre.

– A fiatalok szívesen használnak minden platformot, ami a kezük ügyébe kerül, legyen az az Instagram, a Snapchat vagy éppen a TikTok – mondja Tóth Dániel digi pszichológus. – Voltaképpen bármelyik közösségimédia felület, ahol tudnak kommunikálni egymással, alkalmas számukra az ismerkedésre, tehát ehhez nem kell külön társkereső oldalakra regisztrálniuk.

Fontos a látszat!

A kamaszok többsége többet kommunikál online, mint személyesen, és az egyre erőteljesebb online jelenlétben az imidzsükre különösen ügyelő tinédzsereknek rendkívül fontos a látszat: az, hogy hány like-ot gyűjtött be, hány követőt, megosztást tud felmutatni az adott közösségi oldalon.

– A tinik ugyanis kedvelésekben, hozzászólásokban „mérik”, mennyire tetszik az embereknek az általuk megosztott tartalom, és emiatt gyakran akaratlanul is a pozitív visszajelzések számától teszik függővé az önértékelésüket. Ez a fajta online kivagyiság bizonyos szempontból befolyásolja az ismerkedést/párkeresést is, mert az előbb említett „imidzskényszernek” engedve a fiatalok igyekeznek minél jobban megfelelni az aktuális kor szépségideáljának, mint ahogy a kamasznak az is sokat számít, hogy kortársai és/vagy a neten kiszemelt potenciális partnere(i) milyennek látják őt. Holott normális párkapcsolatot csak úgy lehet kialakítani, ha önmagunkat tudjuk adni benne.

„A jelenlegi barátomat a Yubo-n ismertem meg”

– Pszichológusként mindenképpen azt mondanám, hogy az igazi ismerkedés ott kezdődik, amikor a két fiatal találkozik, beszélgetni kezdenek, függetlenül attól, hogy mi lesz a találkozásból – magyarázza Tóth Dániel. – Akkor és ott kialakul köztük egy élő dialógus, és bár eleinte még egyikük sem tudja, mit vár a másiktól, a személyes találkozásnak megvan a maga izgalma, van az egésznek egy természetes kiszámíthatatlansága, ami az online ismerkedésnél hiányzik. Az internetes társkereső oldalon ugyan látják egymás fényképét a „felek”, de a fotó nem árul el semmit az illető személyiségéről, ráadásul azt látunk bele amit akarunk.


A tizenöt éves Tímea is úgy gondolja, hogy ha közösségi oldalon ismerkedünk is meg valakivel, érdemes minél előbb megejteni a személyes találkozást.

– A korosztályomra inkább az jellemző, hogy előnyben részesítjük a személyes ismerkedést, de később az új ismerősünkkel vagy barátunkkal leginkább online kommunikálunk. Sokszor van olyan is, hogy Instán vagy Snapchaten beszélgetünk, anélkül hogy előtte élőben találkoztunk volna – magyarázza Timi. – Az egyik legkedveltebb közösségi oldal az Instagram, általában ott kezdünk el beszélgetni az új ismerősökkel, aztán később szinte mindenki átvált a Messengerre. Nagyon népszerű még a Snapchat, ott is inkább azokkal váltunk üzeneteket, akiket már jobban ismerünk. Emellett az új kedvenc a Yubo nevű barátkereső, ez Magyarországon még nem annyira elterjedt, de azért a baráti és ismeretségi körömben már elég sokan használjuk, leginkább társkeresésre. Ez egy ugyanolyan típusú platform, mint a Tinder, azzal a különbséggel, hogy itt 17 éves korig lehet regisztrálni. Én is itt ismertem meg a barátomat, egy ideig csak online beszélgettünk, majd a chatelésről áttértünk a Facetime-ra, telefonálásra, nem sokkal utána pedig személyesen is találkoztunk.

– Tudom, hogy az online ismerkedésnek vannak veszélyei, nem tudhatom például, hogy igazi-e a profil, tehát hogy valóban létezik-e az a személy, akivel az interneten beszélgetek – teszi hozzá Timi. – Az is előfordulhat, hogy az illető, akivel eddig chaten tartottam a kapcsolatot, a személyes találkozásnál csalódást okoz, mert mondjuk nem olyan a személyisége, a viselkedése, a kisugárzása, mint amilyenre számítottam, vagy mert nehezen megy vele a beszélgetés. Velem is előfordult már ilyen. Éppen ezért szerintem, ha valamelyik közösségi oldalon ismerkedünk is meg valakivel, érdemes minél előbb személyesen is találkozni.

„Írásban többet megengedünk magunknak”

„Sokkal könnyebb chat-üzeneteket váltani egy vadidegennel, mint leülni valakivel beszélgetni akár csak egy órát, bármiről.”

Tóth Dániel pszichológus, az internetes világ szakértője is alátámasztja, hogy ma már az interneten többet beszélgetnek a fiatalok, mint élőben, és még abban az esetben is, ha személyesen ismerkedtek meg, a találkozás után sokszor átváltanak az online kapcsolattartásra, mert a világhálón könnyebben kifejezzük magunkat.

– Írásban többet megengedünk magunknak – vélekedik a szakember. – Bátrabbak vagyunk az online térben, mert nem látjuk a másik embert. Nem nézünk a másik szemébe, nem látjuk az arckifejezését, nem tudunk olvasni a testbeszédéből, nem halljuk, hogyan hat rá a mondandónk. Szemtől szemben sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mert a személyes kommunikációnál óhatatlanul érezhető egyfajta feszültség, ott megjelenik a bizonytalanság, az elutasítástól való félelem. Ez a fajta szorongás többnyire hiányzik az online kommunikációból. Sokkal könnyebb chat-üzeneteket váltani egy vadidegennel, mint leülni valakivel beszélgetni akár csak egy órát, bármiről. Az internetes beszélgetés másik „előnye”, hogy közben könnyen megtehetjük, hogy nem válaszolunk azonnal, így időt nyerhetünk arra, hogy kitaláljuk, mit írjunk vissza. Élő beszélgetésnél azonban akkor és ott kell reagálni, nem tehetjük meg, hogy megállítjuk a dolgok menetét, vagy következmény nélkül kitérünk egy válaszadás elől.

Tóth Dániel szerint nem érdemes hosszú ideig csak chaten társalogni, mert túl nagy lesz a szakadék a már online „kialakított” kapcsolat és a valóság között, amikor találkozunk egymással.

Mi az a szexting?

Előfordulhat, hogy akivel írásban társalgunk, másnak adja ki magát, mint aki valójában. 2018-ban csak a Facebook-on több mint 200 ezer kamu profilt találtak, tehát arra vonatkozóan vannak felmérések, hogy a különböző közösségi platformokon világviszonylatban sok százezer, ha nem milliós nagyságrendű a kamu profil, és az persze teljesen változó, hogy melyik csalót mi motivál...

– Az, hogy írásban könnyebben megnyílunk, mint szóban, azt eredményezheti, hogy az online társalgásban hamar leírunk olyan információkat is, amelyeket személyes beszélgetés során csak jóval később mondanánk el a másiknak – teszi hozzá a pszichológus. – Pont ezért a fiataloknál sokszor jó eséllyel előbb jut el az online csevegés a szexting irányába. A szexting szó a „szex” és a „texting” (azaz sms-küldés) összevonásából keletkezett, és a felhasználó által saját magáról készített szexuális tartalmú szövegek, fotó vagy videó küldését jelenti. Ennek legfőbb veszélye, hogy az elküldött képek könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és előfordulhat, hogy a közösségi vagy pornóoldalakon látjuk viszont őket. Sokan visszaélnek az interneten megosztott erotikus fotókkal, így a kép küldője könnyen kiszolgáltatottá és zsarolhatóvá válik.

Tanulhatunk egymástól

Vajon a tinédzserek szülei mit tehetnek azért, hogy megvédjék kamasz gyereküket az internetes társkeresés nemkívánatos következményeitől?

– A szülőknek mindenekelőtt azt kell megérteniük, hogy abban a pillanatban, hogy a gyerek felmegy a világhálóra, funkcionális felnőtté válik az internetezés szempontjából – hangsúlyozza Tóth Dániel. – Kérdés, hogy a szülő felkészítette-e a tinédzsert mindenre, amivel a világhálón találkozhat, legyen az egy felnőttnek szánt tartalom, internetes bűnözés, vagy bármi egyéb. Erre a kérdésre általában „nem” a válasz, merthogy sokszor maguk a szülők is elveszettnek érzik magukat ebben a témában. Ha pedig az idősebb generáció teljesen lemarad, akkor a fiatalok magukra maradnak... Ahhoz, hogy többé-kevésbé áthidalhassuk a digitális szakadékot, fontos, hogy otthon, családi körben beszélgessünk erről a témáról. Kérdezzük meg, hogy legutóbb milyen videót látott a YouTube-on, milyen internetes játékkal játszott a héten – mondja a szakember. – A fiatalokat pedig arra biztatnám, hogy osszák meg a digiélményeiket a szüleikkel, hogy a felnőttek megértsék, figyelemmel kísérjék és kövessék ezeket a dolgokat, hiszen a szülők sokszor a fiataloktól tudnak tanulni. A felnőttektől pedig olyan múlt századi értékeket sajátíthatnak el a fiatalok, mint az őszinteség, a tisztelet, a becsület, a kedvesség – ezek egyébként nem nagyon vannak jelen az online térben. A digitális világ nagyon más etikettet közvetít, és leginkább azt tanítja, hogy következmény nélkül bárki, bármikor, bármit megtehet bárkivel, csak az a lényeg, hogy azt minél többen lássák...

(fotó: Shutterstock)