Az ENSZ 1945-ben hozta létre a Nők Helyzetét Vizsgáló Bizottságot (The Commission on the Status of Women – CSW) a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) égisze alatt. Zászlajára a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, valamint a nők és lányok sokszínű szerepének megerősítését tűzte ki. A Bizottság 45 tagállam négyévente megválasztott képviselőiből áll, akik minden évben nőnap környékén összegyűlnek egy két hétig tartó ülésre az ENSZ New York-i központjában, és civil társadalmi szervezetek, valamint más ENSZ szervezetek részvételével megvitatják a nemek közötti egyenlőség előmozdításának előrehaladását és kihívásait világszerte. Ez az immár 67. éve megtartott nagyszabású konferencia egyedülálló lehetőséget biztosít a nők jogaival és szerepvállalásával foglalkozó vezetők számára, hogy befolyásolják az ENSZ napirendjét, felülvizsgálják a Pekingi Cselekvési Platform (BPfA) témáit, és biztosítsák a 2030-ig tartó Fenntartható Fejlődési Menetrendhez való igazodásukat.

A Nők Helyzetét Vizsgáló Bizottság minden évben egy, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos konkrét kiemelt témára összpontosít. Az idei, március 6. és 17. között zajló ülésen az innovációkra, technológiai változásokra és az oktatásra fókuszálnak a digitális korban, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamint minden nő és lány szerepvállalásának megerősítése érdekében.

A nagy érdeklődésnek örvendő esemény első napján a magyar állam képviseletében felszólalt Novák Katalin köztársasági elnök is. Az államfő a családi értékek védelme mellett felhívta a figyelmet arra: a nőknek és a lányoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy saját maguk hozhassanak döntéseket az életükkel kapcsolatban, és ne kényszerítsük őket az anyaság és a karrier közötti választásra. Kijelentette, hogy mindaddig nem tudjuk hatékonyan támogatni a nőket, amíg nem vesszük figyelembe, hogy a legtöbbjük édesanya vagy egy adott ponton az lesz.  

– Irányíthatunk hadsereget, kormányozhatunk államokat, de a legfontosabbak és igazán nélkülözhetetlenek mégis a saját családunk számára vagyunk. Ott, és csak ott vagyunk pótolhatatlanok – tette hozzá.  

Az ENSZ legnagyobb szabású konferenciájával párhuzamosan számos kísérőrendezvény is zajlik. Az egyik eszmecserét március 7-én rendezték meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium által küldött magyar delegáció szervezésében, „Gyermekgondozás és szülői támogatás a nők szerepvállalásának erősítéséért” címmel. A kísérőrendezvényt Horváth Zsuzsanna ENSZ nagykövet köszöntőjét követően Dr. Beneda Attila, családügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki ismertette az esélyegyenlőséget, valamint a nőket és anyákat segítő példamutató magyar családpolitikai intézkedéseket.  

– Az elmúlt több mint egy évtizedben a magyar kormány számos intézkedést hozott a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők választási szabadságának biztosítása érdekében, amelyek hozzájárultak a nők lehetőségeinek bővítéséhez, munkájuk megbecsüléséhez, valamint ahhoz, hogy az anyaság ne jelentsen egyet az anyagi nehézségekkel. A 21. században széleskörű lehetőségeket és támogatást kell biztosítani a nők és lányok – különösen a vidéki nők - számára, hogy az oktatás, technológiai fejlődés és atipikus foglalkoztatási lehetőségek révén egyenlő esélyeket élvezhessenek a városban élő nőkkel. A magyar kormány jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsen a nők számára az úgynevezett „digitális nomád” helyzet alkalmazására, többek között a munkaidő rugalmas szervezésére, az atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, a gyermek 8 éves koráig távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása, illetve a bölcsődei hálózat fejlesztése révén. Az elmúlt 10 év során jelentősen javult a nők munkaerő-piaci helyzete: 2012-2022 között a nők foglalkoztatási aránya 52,6%-ról 69,9%-ra emelkedett. A magyar kormány számára kulcsfontosságú a digitális készségek fejlesztése a társadalomban, különös tekintettel a vidéken élőkre és az idősekre is; ezt a cél szolgálják többek között a vidéki digitális tudásközpontok, illetve a Digitális Jólét Felnőttképző Központ – mondta.

Regős Judit, a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány elnöke pedig teltház előtt mutatta be a Szülők Háza Programot, a nők szerepvállalását és a program külföldi adaptációját segítő elemeire koncentrálva.

A Magyar Női Unió Egyesület párhuzamos, virtuális ülésére március 9-én kerül sor “Lehetnek-e a vidéki nők digitális nomádok?” címmel, melyen az unió elnöke, Batthyány-Schmidt Margit és dr. Beneda Attila, családügyekért felelős helyettes államtitkár is felszólal.

Március 16-án a CSW67 Civil Forumon a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) egyedüli magyar civilszervezetként szintén kísérőrendezvényt tart, melynek témája a „Nő, Család és Karrier – digitalizáció a munka és a magánélet egyensúlyának szolgálatában”. A személyes részvétellel zajló esemény főszervezője Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke, aki együttműködő partnernek kérte fel a Családbarát Magyarország Központot, melynek képviseletében Dr. Szuromi-Kovács Ágnes ügyvezető is beszédet mond a rendezvényen.

Bővebb információ az ENSZ ülésszakról: https://www.unwomen.org/en/csw/csw67-2023 
Bővebb információ a kísérőrendezvényekről: https://www.unwomen.org/en/csw/csw67-2023/side-events/schedule#Tuesday,%207%20March

munka-magánélet egyensúlyakonferencia