A szakemberek szerint az iskolák szerepe fontos a pályaválasztást illetően, de emellett a szülői támogatás is kiemelkedő, hiszen a szülők ismerik legjobban a gyermeküket, ők támogathatják leginkább egyénre szabottan a pályaválasztás előtt álló fiatalt.  

Napjainkban már egyre több szülő szeretne aktívan részt vállalni gyermeke pályaválasztásában. A Családbarát Magyarország Központ pályaorientációs projektje erre az igényre reflektál, ezért a programcsomag részeként központi szerepet szánnak a szülőknek a pályaorientációs folyamatban.

Az Együtt könnyebb! pályaorientációs szülői képzés célja, hogy felkészítse az általános iskolában és a középfokú képzésben tanuló fiatalok szüleit gyermekük pályaorientációjának minél tudatosabb támogatására, és arra, hogy megismerjék a pályaorientáció és a pálya-/iskolaválasztás közötti különbségeket, a pályaorientáció komplex folyamatát. Az általános és középiskolás gyermekek szüleinek, gondviselőinek, nagyszülőinek ajánlott 1 alkalmas képzés egy 4 órás önálló tanulási alkalomból, majd ezt követően egy 6 órás jelenléti képzésből áll.  

Sorozatunk második részében szülők mesélik el a saját tapasztalataikat arról, hogy miért jelentkeztek a képzésre, miért találták hasznosnak, és miben segített nekik. (Az első részt itt olvashatja.)

A diákok között is gyakori téma

Petes Beáta elmondása szerint gimnazista gyerekei iskolájából, az intézmény igazgatójának a körleveléből értesült a szülőknek szóló, Együtt könnyebb! című pályaorientációs képzésről.  

– Az egyik gyerekem a tizedik osztályt végezte, a másik a hetediket – mondja az édesanya. – Nyilván a nagyobbiknál aktuálisabb most ez a téma, de egyre inkább úgy gondolom, hogy nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést, illetve a gyerekek felkészítését a pályaválasztásra, mert egyáltalán nem könnyű, sőt, úgy gondolom, hogy egyre nehezebb a fiataloknak megtalálni azt, hogy merre induljanak. A nagyobbik gyerekem osztályában már ősztől napirenden volt a pályaválasztás témája: a diákok egymás közt is nagyon intenzíven beszélgettek arról, hogy mi lenne számukra a jó irány, mi az, ami igazán érdekli őket, és mi az, ami reálisan passzolhat hozzájuk. Már csak azért is foglalkozniuk kellett ezzel a kérdéssel, mert modulokat, fakultációkat kellett választaniuk és összekombinálniuk, úgyhogy muszáj volt ezeken a kérdéseken agyalniuk. Egy kicsit stresszelték is egymást ezzel, úgyhogy én emiatt is kezdtem el komolyabban foglalkozni a pályaorientációval, és ezért jelentkeztem erre a képzésre.

Hasznos tudnivalók és fontos felismerések

– Kifejezetten hasznosnak tartottam, hogy már az úgynevezett jelenléti képzést megelőzően kaptunk egy összefoglaló anyagot, amiből felkészülhettünk a személyes találkozás előtt – teszi hozzá Beáta. –  A képzést Győrben tartották, én Sopronból utaztam oda, de a nagyobbik gyerekem több osztálytársának a szülei is részt vettek rajta, ami jól mutatta, hogy ez a téma másoknak is mennyire fontos.  

– Nagyon jól összeállított tematika alapján haladtunk, a tananyagban volt sok elméleti ismeret, sok gyakorlati feladat és megannyi praktikus tudnivaló. Emellett hozzájutottunk számos olyan információforráshoz is a pályaválasztás témakörében, amikre valószínűleg magamtól nem bukkantam volna rá. Nekem már önmagában az sokat adott, hogy megismerhettem, hogy mások miként gondolkodnak a pályaorientáció témájáról. Érdekes volt látni azt is, hogy vannak szülők, akiknek még csak 10 év körüli a gyermekük, de már most a pályaválasztáson agyalnak, meg stresszelnek, míg mások viszonylag későn kezdtek el foglalkozni ezzel a kérdéssel. Nagyon tetszett az is, amikor a szülőtársak megosztották a többiekkel, hogy kinek milyen felismerése volt a saját gyerekére vonatkozóan.

– Igazából abszolút azt kaptam, amit vártam – összegzi a tapasztalatait Beáta. – Amit bele lehet pakolni egy egynapos kurzusba, azt maximálisan belerakták. A szülőknek szóló pályaorientációs képzést minden szempontból remek lehetőségnek tartom, és jó szívvel ajánlom azoknak a szülőtársaimnak, akiknek a gyereke a pályaválasztás előtt áll, mert biztos, hogy mindenki talál benne olyat, ami számára hasznos, és ami érdemi segítséget jelent.  

A szülő számára is új helyzet

Bálint Antónia egy 16 éves lány édesanyjaként úgy véli, ahhoz, hogy egy szülő kellően tájékozott, felkészült legyen a gyermeke továbbtanulását, pályaválasztását illetően és tudatosan, célzottan tudja támogatni őt a döntési folyamatban, fontos és hasznos, ha ehhez érdemi segítséget kap, például egy pályaorientációs képzés keretében.

– A lányom mindenképpen szeretne továbbtanulni, de egyelőre még nincs konkrét elképzelése arról, hogy milyen irányba induljon el – mondja az édesanya. – A gimnáziumban angolul és franciául tanul, nagyon jó nyelvérzékkel bír, emellett sokat olvas, de arra a kérdésre, hogy mi az, ami igazán érdekli, általában „nem tudom” a válasz. Hiába töltök sok időt a lányommal, nem feltétlenül tudom, hogy felnőttként mivel szeretne majd foglalkozni, és egy kamasszal ugyebár nem mindig lehet érdemben kommunikálni, hiszen időnként egy-egy épkézláb mondatot is nehéz kihúzni belőlük. Édesanyaként nyilván én ismerem a legjobban a gyerekemet, de a pályaválasztás számomra is egy teljesen új szituáció: új feladat, és egyben komoly kihívás is, aminek meg kell felelni, és magamtól nem biztos, hogy hatékonyan tudok segíteni neki. Ugyanakkor a legkevésbé sem szeretnék ráerőszakolni bármit is, amiről később kiderül, hogy vakvágányt jelent.

– A helyzetet nehezíti, hogy a világ hihetetlenül gyorsan változik, és ezekhez a változásokhoz folyamatosan alkalmazkodnunk kell, ami szülőként is komoly próbatételt jelent – teszi hozzá Antónia. – A gyerekekre olyan mennyiségben zúdul az információ, hogy csak kapkodják a fejüket, és olyan mennyiségű impulzus éri őket nap mint nap, hogy a bőség zavarában valóban nehéz megtalálni a saját útjukat. Szülőként támogatnunk kell őket ebben a folyamatban, amihez a képzésen sok segítséget kaptunk.

„Nagyon jó hangulatban telt”  

– Szülőként azon lepődtem meg leginkább, hogy a kellő önismeret milyen nagy fontossággal bír a gyermek pályaválasztásában, és hogy ebben mi, szülők tudunk a legjobban segíteni neki – magyarázza Antónia. – Nagyon tetszettek a különböző csoportos gyakorlatok, azok a kérdőívek és tesztek is, amiket kitöltöttünk. A képzésen az oktató olyan információforrásokat mutatott, ahol utánanézhetünk a különböző szakmáknak, és azt is elmondta, melyek azok a honlapok, ahol biztos, hogy érvényes információt találunk a továbbtanulási lehetőségekről. Emellett kitértünk a munkaerőpiac elvárásaira is, szó esett a várható trendekről, tendenciákról. Fontos, hogy ezen a területen is naprakész információval rendelkezzünk, mert napjainkban már hihetetlenül gyorsan változik a munkaerőpiac. Arra is figyelni kell, hogy most vannak olyan szakmák, amelyek előbb vagy utóbb el fognak tűnni, miközben valószínűleg pár év múlva olyan foglalkozások jelennek majd meg, amelyek most még nem léteznek, sőt amelyeket el sem tudunk képzelni, tehát ezekre egyre nehezebb felkészülni, nemhogy a gyerekeket felkészíteni. A képzés amellett, hogy rendkívül hasznos volt, igazán jó hangulatban telt, amihez az oktató személye is nagyban hozzájárult.

„Szükségem volt segítségre”

Benkovics Ilona a 15 éves unokája gyámjaként vett részt a pályaorientációs képzésen.

– A gyermek iskolájából az egyik tanárnő küldte a képzésről szóló körlevelet, ami felkeltette az érdeklődésemet – mondja a nagymama. – Precíz és maximalista ember vagyok, komolyan vettem a feladatot, amit vállaltam, amikor tavaly augusztusban az unokám gyámja lettem, és azt rendesen akartam végezni. 71 éves vagyok, a legidősebb gyermekem 50 éves, a legkisebb 38. Kijöttem már a gyermeknevelés gyakorlatából, és sok minden megváltozott ennyi év alatt. Az iskolai szülői értekezleten nem éreztem oda valónak magam, minimum 3 évtized választott el a többiektől. Hallókészülékkel élek, ez is akadályoz a normális kommunikációban. Tehát mindenképpen szükségem volt segítségre, ezért jelentkeztem a képzésre.

– Természetesen a pályaválasztás napi téma itthon, bár jócskán el vagyunk késve ez ügyben. Az unokámnak egyelőre semmi elképzelése nincs arról, hogy mi szeretne lenni. A covid idején a megfelelő szülői szigor és felügyelet híján sokat kimaradt az online oktatásból, aminek osztályismétlés lett a következménye. Aztán elkapta a covid fertőzést, majd olyan mértékű hiányzást halmozott fel, hogy a gyámhatóság közbelépett. Akkor kerestek meg engem a családsegítők és a gyámhatóság…  

–  A "remetelét" idején az unokám teljesen egyedül megtanult angolul. A Junior nyelvvizsgát is teljesítette, nagyon jó eredménnyel. Pillanatnyilag ez az egyetlen tantárgy, ami igazán érdekli, sikereket ér el benne, és a tanév végén kitűnő értékelést kapott. Emellett meglepően tájékozott a napi politikában, nagyon érdekli ez a terület. Úgy gondolom, ebben az irányban kellene tovább haladnia.

„Szívesen megismételném”

– Azt vártam a képzéstől, hogy ott ötleteket adnak, praktikus tanácsokkal látnak el, de ennél sokkal többet kaptam – mondja Ilona. – Csodálkoztam, milyen profi módon vezettek rá, hogy mire kell figyelni egy gyerek személyiségének alakításánál.  A képzés azért jó, mert lépésről-lépésre haladva, szinte észrevétlenül rávezeti az embert a gyerek megismerésére, alakítására. Azt hiszem, hogy az ajánlott tesztek, kérdőívek kitöltése sokat segíthet nekünk.

– Az unokám nagyon szomorú életet kapott, sok dolgot megélt és megtanult, amit a kortársai soha nem fognak. Amiben nem tudok segíteni neki, az az optimizmus és az emberi kapcsolatok kiépítése. Szeretnék többet tudni arról, hogyan lehet szocializálni egy gyereket. Úgy érzem, kicsit későn jött ez a sok felismerés nekem, amit a képzés nyújtott.  Egy 15 évesnek már sok mindenről megvan a saját véleménye. Ezzel együtt mivel nekem nagyon új volt minden ezen a képzésen, és még soha nem vettem részt hasonlón, így nincs hiányérzetem. Sőt, inkább azt éreztem, hogy kár, hogy vége. Szívesen megismételném.