Jelek, ha az óvodás szorong

– Még a beszoktatás után 2 hónappal is teljesen természetes az új környezet okozta szorongás – mondja Bodnár Csilla klinikai szakpszichológus. – Ez általában a könnyen ismerkedő, barátkozó gyerekekre jellemző, ugyanis ők ennyi idő után telnek el az újdonság varázsával, és visszakívánkoznának a biztonságot jelentő otthoni környezetbe. Ettől nem kell megijedni, teljesen természetes reakció a kisgyermek részéről. Jellemző rájuk, hogy hirtelen nem akarnak oviba menni, mindent kitalálnak, csak hogy otthon maradjanak. Beszélhetünk elhúzódó beszokásról is. Általában azok a gyermekek szenvednek a hónapokig is eltartó beszoktatás okozta szorongástól, akiknél nincs kialakult szabályrendszer, napirend, és az új környezet mellett még a sok-sok új regulát is meg kell ismernie és alkalmaznia azokat. A bizonytalanul kötődő gyermeknél szintén ez tapasztalható.

Ne bagatellizáljuk el!

„akár pszichoszomatikus tüneteket is produkálhat, mint a láz, fej- és hasfájás”

– Mindenképpen vegyük komolyan, ha a gyermekünk szorongásos tüneteket mutat, ki kell derítenünk, mi állhat a félelem hátterében. Ha a teljesen szobatiszta gyermekünk újra bepisil, ha rosszul alszik, rémálmai vannak, esetleg teljes mértékben elutasítja az ételt az óvodában, elkezdi a körmét rágni, az mind szorongásra utal. Előfordulhat, hogy nemcsak egyszerűen kifogásokat keres, és húzza az időt, ha eljön az indulás ideje, hanem akár pszichoszomatikus tüneteket is produkálhat, mint a láz, fej- és hasfájás. Ne bagatellizáljuk el a jeleket, és mielőbb találjunk alkalmat arra, hogy átbeszéljük a gyermekünk gondozójával, mi állhat a háttérben. A kisgyermek, még ha ki is tudná fejezni magát, nagy valószínűséggel nem mondaná el, mi bántja, mert arra vágyik, hogy az óvónénije elégedett legyen vele, szeresse őt.

Mi állhat a szorongás hátterében?

– Számtalan oka lehet, amiért a kis óvodás nem érzi jól magát a közösségben, és a kiváltó ok felderítésében elsősorban az óvodapedagógus segíthet, hiszen ő látja, hogyan viselkedik a kicsi, milyen ingerek érik a nap folyamán, bántja-e valamelyik társa gyermekünket. Ha a kiscsoportos korábban nem járt bölcsődébe, akkor zavarhatja a sok gyerek, a zaj. Sokszor ezt úgy adják elő otthon, hogy az óvó néni kiabált, pedig lehet, hogy csak felemelte a hangját a gyerekzsivaj miatt. A gyerekeknek alapvetően nagy a mozgásigényük, és ha egy viszonylag kis területre korlátozzák őket, ahol ráadásul nyugodtan, csendben kell játszani, bizony ellenérzést, frusztrációt válthat ki belőlük. Amikor a kis ovis elutasítja az ételt, az annak a jele is lehet, hogy nem kezdett el kötődni egyik nevelőjéhez sem, azaz még nem bízik a környezetében. Az is elképzelhető, hogy semmi gond nincs a benti környezettel, és a probléma otthon gyökerezik, mert valami miatt kevesebb időt szán a szülő a kicsire, esetleg kistestvér született, vagy a szülő egy bizonyos kérdésben nem őszinte a gyermekével, aki megérzi ezt a belső feszültséget.

Mit tehet a szülő?

„ este egy szép mese segítségével göngyölítse fel szülő és gyermek a nap történéseit”

– Általában 1-2 hét alatt fény derül a szorongás okára. Az esetek többségében könnyen orvosolható a probléma az óvónő segítségével, de akadnak olyan gyermekek is, akikről kiderül, hogy egyszerűen még nem érettek a közösségi élethez. Amennyiben a szülő nem teheti meg, hogy otthon tartsa még egy ideig a kicsit, érdemes megszervezni a félnapos óvodát, de segíthet az is, ha egy kis csoportlétszámú óvodára váltanak. Hasznos, ha a gyermek azt látja, hogy az édesanyja és az óvónő jó kapcsolatot ápolnak egymással. A gyermek figyeli édesanyja reakcióját már egészen kicsi korától kezdve, ezért lényeges, hogyan viszonyul az édesanya az adott környezethez vagy személyhez. Szorongástól függetlenül is fontos, hogy a szülő elegendő minőségi időt töltsön a gyermekével, játszanak sokat, este pedig egy szép mese segítségével göngyölítsék fel a nap történéseit.

(fotó: Shutterstock)