csalad.hu - Család, média, kommunikáció
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Család, média, kommunikáció
Szondi Réka, fotó: Förster Tamás
2019. szept. 6. 10:59
Budapesti Demográfiai Csúcs
Milyen hatással van a média a családmodellre, a férfi és a női szerepekre? Az újfajta kommunikációs eszközök hogyan befolyásolják a családi közösségeket? Erre kerestek választ a Család, média, kommunikáció szekció előadói a III. Budapesti Demográfiai Csúcs péntek délelőtti programjában.

Végletek helyett pozitív hősökre van szükség

– A családpolitika nem lehet a politikai korrektség rabja, őszintén kell beszélni a családok ügyéről. A családról való kommunikáció terén minden élethelyzetet figyelembe kell venni, és mindenkihez egyaránt kell szólni – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese.

– Egy ország csak akkor lehet igazán családbarát, ha a nyilvánosság egésze is az, ha azt üzeni a nyilvánosság, a saját környezetünk, hogy megéri ma családot alapítani – tette hozzá a politikus.

Meglátása szerint ma két véglet figyelhető meg a családokról való kommunikációban: vagy a konfliktusokról, válásokról, erőszakról szól, vagy idillien beállított családképeket közvetít.

– Tudjuk, hogy a valóság a középút. A végletek helyett pozitív hősökre van szükség, követendő példákra, az ismert emberek példájára. Az ország tele van ilyen családok történeteivel – mondta Dömötör Csaba.

Osszunk meg pozitív gondolatokat a Twitteren

Hogyan beszéljünk a családról a Twitteren? Erről osztotta meg tapasztalatait Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Apostoli Szentszéknél és a Szuverén Máltai Lovagrendnél.

Véleménye szerint azért előnyös a Twitter, mert ezen a felületen könnyed módon lehet kommunikálni és elérni embereket. Úgy látja, itt érdemes jó történetekről és képekről hírt adni, a családi élményekről, apró, kedves, hétköznapi történetekről kommunikálni. Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard arra buzdított mindenkit, hogy osszunk meg pozitív gondolatokat a Twitteren.

– Azt gondolom, hogy legmélyen belül mindenki szeretne családot – fűzte hozzá a nagykövet.

Amikor egy édesanya szoptat, az nem pusztán etetés

– Sokat utazom vonaton, mert a vonaton minden megtörténik, az is, ami nem – kezdte beszédét Schäffer Erzsébet, Pulitzer-díjas újságíró. Egy vonatutat mesélt el, amelynek részese volt. A történet szerint nyolc feszültséggel telt ember utazott egy vonatkupéban, ahol az édesanya a síró gyermekét megszoptatta.

– Ez az esemény minden jelenlévőt megérintett – mesélte az újságíró.

– Amikor egy édesanya szoptatja a gyerekét, akkor az nemcsak etetés, hanem az egy szakrális, transzcendens esemény – fogalmazott Schäffer Erzsébet.

A hagyományos család most támadás alatt áll

– Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség – kezdte beszédét Szánthó Miklós, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke.

Rámutatott, hogy a médiafelületeken közvetített modellek a puha meggyőzéssel hatnak arra, hogy az emberek hogyan gondolkodnak a családokról. Éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen családmodellt közvetít a média.

– A hagyományos család, mint érték, az az életforma, az a mód, az az út, ahogy éljük az életünket, jelenleg támadás alatt áll. Az alapítvány célja, hogy a társadalom alapegységét, a családot népszerűsítse, és annak mutassa be, ami valójában – mondta a szervezet elnöke.

Újra lehet építeni a kapcsolatokat

Dwight Stitt, a Fathers Fighting for Their Children’s hearts nonprofit szervezet alapítója beszéde kezdetén bemutatta egy ötéves kisfiú fényképét, akinek a szülei elváltak. Kiderült, hogy a kisfiú, Matthew az előadó fia, akivel egy apa-fia táborozáson sikerült újjáépíteniük a kapcsolatukat.

– A táborozáson éreztem, hogy rendben vagyunk, azóta segítek más gyerekeknek és apáknak. Táborokat szervezünk, 11 kilométeres, 6-8 órás evezéssel, ahol apa és gyereke együtt evez, és együtt leküzdi a folyót. Olyan kapcsolatok születnek ott, ami nem helyettesíthető mással. Egyetlen apa sincs, akit azon a hétvégén ne öleltek volna meg – mesélte Dwight Stitt.

Elmondta, hogy 256 millió gyermek nő fel világszerte apa nélkül.

– Régen nem hittem abban, hogy a kapcsolatokat újra lehet építeni, de néhány éve rájöttem, hogy mégis, azóta igyekszem másoknak is segíteni. Az elmúlt 6 évben 200 gyermeknek és az apáiknak segítettünk az egymásra találásban – számolt be eredményeiről a nonprofit szervezet alapítója.

Érték helyett szenzáció az úr

– A médiavilágban a szinte egyetlen mértékmérő a kattintásszám és a nézőszám, ezért mindig emelni kell a szintet. Ezért változott meg a hírérték fogalma az elmúlt időszakban, már nem az kerül be a médiába, ami lényeges, hanem az, ami szenzáció. Ez nem magyar sajátosság, világszinten is ez történik – mutatott rá előadásában Azurák Csaba kommunikációs szakértő, újságíró.

Elmesélte, hogy számos szerkesztőségi megbeszélés után vonta le azt a következtetést, hogy a minőség és a siker, a minőség és nézettség között alig van összefüggés.

– Értékes riportok fulladtak kudarcba, és számos szenzációval foglalkozó téma arat zajos sikert. Ami nem elég nézett, az unalmas jelzőt kap, közben pedig folyamatosan extremizálódott a közéletünk – fogalmazott a kommunikációs szakértő.

– Törődjünk abba bele, hogy az értékes, kulturális, környezetvédelmi témák csak akkor kerülhetnek be a mainstream médiába, amikor uborkaszezon van? Vagy kövessük azoknak a kémiatanároknak a példáját, akik látványos kísérletekkel teszik érdekessé a tanórát, vagy a történelemtanárok példáját, akik a csatákat izgalmas filmekkel illusztrálják? – tette fel a kérdést az újságíró.

– A válaszunk természetesen igen – válaszolt. Fantázia, kreativitás, „csomagolástechnika”, infotainment, vagyis szórakoztatva oktatás a megoldás. Vonjuk be érzelmileg a nézőket, csomagoljuk be a mondanivalónkat, hogy a fogyasztók levegyék azt a képzeletbeli polcról, és nézzék meg, olvassák el – tanácsolta a szakértő.

– Ne féljünk izgalmassá tenni és jól marketingelni a mondanivalónkat, mert a mostani médiazajban nincs más esély. Nem hangosabbnak kell lenni, csak ügyesebbnek – tanácsolta Azurák Csaba.