Melyek azok a támpontok, amelyek alapján egy család el tudja dönteni, hogy érdemes-e belevágni a kivitelezésbe, a rendelkezésükre álló ingatlan adottságai alkalmasak-e tetőtérbeépítésre? Ebedli Gyula belsőépítész Protagoras híres Homo mensura (Minden dolog mértéke az ember) tételét tartja a legfontosabb szempontnak a tetőtérbeépítés megtervezésekor.

– A lakás egy funkcionális tárgy, vagyis emberi használatra alkalmas, jó arányú tér kialakítása legyen a cél – fogalmaz a szakember.

Tervezés

Mindenekelőtt építész segítségét kell kérni, hiszen a szakértő tudja megmondani azt, hogy az adott település építési szabályzatait figyelembe véve miként alakítható ki az optimális tér. Eltérő lehet például egy-egy településen a megengedett gerincmagasság, az ereszmagasság és akár a homlokzati változtatás mértéke is.

– Fontos hangsúlyozni, hogy a beépítés előtti padlástér mérete nem azonos a kialakítható lakás méretével, még ha első látásra tágasnak is tűnik. Hiszen az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet szerint is hasznos alapterületnek a nettó alapterület azon része minősül, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. De a józan ész is azt diktálja, hogy a kialakítandó tetőtéri lakásban meglegyen az a kubatúra, vagyis a határoló falak és a tető által közbezárt tér, ahol az ember még azután is kényelmesen elfér, hogy minden szükséges szigetelés, zárás, burkolat felkerül.

A szakértő szerint fontos, hogy a beépítendő terület alapsíkja egyöntetű és törésmentes legyen, ne kelljen például gerendákat átlépegetni.

– Cseréptetőnél 17 fokos dőlésszög alá nem lehet menni. Jó trükk, ha a tető síkja, nem a talp szelemenből (a fedélszerkezet egyik szerkezeti eleme, a szarufákat alátámasztó gerenda, elhelyezése a tetősíkkal párhuzamos, vízszintes, ezáltal a tetőszerkezetnek hosszirányú merevítést ad – a szerk.) indul, hanem egy parapet fallal meg van emelve, így a kialakuló keresztszelvény segíti, hogy minél nagyobb legyen a tér.



– Minél jobban megemelt a parapet fal, annál több használható terület marad például beépített szekrényeknek – hívja fel a figyelmet Ebedli Gyula. – Időnként érdemes a fajlagosan drágább megoldást választani és a tetőszerkezet egy-egy oszlopát, szarufáját kiváltani, ha azzal teret nyerünk. Az eltávolított szarufák helyére például egy nagyobb tetőtéri ablak is bekerülhet.

Méretezési és optikai trükkök

Le Corbusier francia építész alkotta meg a modulort, azt a szabványrendszert, amely meghatározza, hogyan kell a lehatárolt térdarabban a funkciókat kényelmesen, ergonomikusan kialakítani. Lényege az emberi test arányainak figyelembevételében rejlik a tervezés során.

– A francia építész kitalálta, hogy milyen magasnak kell lennie egy ülőszéknek, az asztalnak, a konyhapultnak, majd a tervezéskor ezeket vetítjük rá a térre. Csak a jó modulor arányokat kell beállítani, és a térfunkció működik is – magyarázta Ebedli Gyula.

A belsőépítész példaként említette, hogy ha a parapet falat sikerül kellő méretűre, nagyjából 120 centiméterre megemelni, akár egy WC, bidé is elhelyezhető ott, és így egy holtteret tudunk hasznossá tenni.

– Törekedjünk arra, hogy kitörjünk a háromszög ferdesíkból, megfelelő szélesség kialakításával a nappaliból egy kocka vagy négyzetes hasábtér hozható létre. Úgynevezett „kutyaólak” kialakításával is lényegesen nagyobbá varázsolhatjuk a teret. Ilyenkor a nyílászárókat függőlegesen építjük be, a tetőtér-adottságból következő háromszög szelvényből négyzetes térszelvényt nyerünk, ami közelít egy hagyományos tér illúziójához. Ha a nappalinál megjelenik egy vízszintes mennyezetdarab, kutyaól-kitörés, az mindenképpen segít abban, hogy a tudat elvonatkoztasson a háromszög tértől. Hálószobánál, egyéb helyiségeknél kevésbé zavaró a ferdesík és a függőleges sík kombinációja.

Ebedli Gyula másik optikai trükkje, amellyel segíthetünk a térérzet növelésén, ha a padló síkját megnyújtjuk. Ezt úgy érhetjük el, hogy a padlót teljesen kifuttatjuk a parapet falakig. A térérzet emellett a mennyezet felé is növelhető.

– Elterjedt módszer, hogy a fogópár (a szarufákat nagyjából középmagasságban összekötő gerenda – a szerk.) magasságában gipszkartonozzák a mennyezetet, de ha azt nem az alsó síkban zárjuk be, hanem jóval feljebb, kialakul egy olyan háromszög térdarab, ami optikailag is növeli belmagasságot és egy akár 3-4-méteres, levegős teret nyerünk. Persze ez 2-3-szor nagyobb munka, de érdemes alkalmazni.

Stílus

Egy klasszikus tetőtéri otthonnak markáns arculatot adnak a régi gerendák, a „rossz” adottságot a hasznunkra lehet fordítani, ha kedveljük a rusztikus stílust és hangulati elemként megtarthatjuk őket – tanácsolja a belsőépítész.

– Persze az is egy lehetőség, hogy begipszkartonozzuk ezeket, és nem mutatjuk meg, de a tetőtéri hangulat ettől még megmarad és érzékeltethető. Törekedni kell arra is, hogy az ajtók mindig egész négyzetes rajzolatot mutassanak. Tilos úgy beépíteni az ajtókat, hogy felvegyék a ferdesík vonalat – figyelmeztet Ebedli Gyula.

A belsőépítész a tetőtéri lakások praktikus kiegészítőjének tartja az egyedi, beépített bútorokat.

– Érdemes a fő tárolási elemeket a ferde tetősík alatti részben elhelyezi, hogy maximálisan kihasználható legyen a tér.

Támogatás

Jelenleg a tetőtérbeépítés használt lakás bővítésének számít, így a használt lakásra vonatkozó támogatási összeget lehet rá igényelni. Ez 2021. januártól megváltozik és az új lakásokra felvehető CSOK is igényelhető lesz, ha többgenerációs otthonteremtéssel a tetőtér beépítése a cél. A támogatás összege ilyenkor

• egy gyermek után továbbra is 600 ezer forint,

• két gyermek után 2,6 millió forint,

• három gyermek után pedig maximum 10 millió forint.

Az otthonteremtési támogatási rendszer bővítése nagy segítséget jelenthet azoknak, akik eddig a magas anyag- és kivitelezési költségek miatt nem vágtak bele a tetőtér beépítésébe.

(Fotó: ebedli.hu)