2022-ben 60.563-an kerülhettek be állami ösztöndíjas képzésekre, de tavaly már a meghirdetett férőhelyek száma megközelítette a 100 ezret – derül ki a felvi.hu statisztikáiból. Idén egyes egyetemek csökkentették a férőhelyeiket, de van olyan intézmény, amely a korábbinál több hallgatónak biztosít államilag finanszírozott képzést. Összesen így több mint 90 ezren pályázhatnak a támogatásra.

Suhajda Csilla Judit

Nem könnyíti meg a most felvételizők helyzetét, hogy 2024-től átalakult a pontszámítási szisztéma az egyetemi felvételinél. Szabad kezet kaptak például az egyetemek abban, hogy pontosan mire és hány többletpontot, vagyis intézményi pontot adnak, és kevesebbet ér a középszintű érettségi, csak a százalékos eredmény kétharmadát kaphatják meg a jelentkezők pontszámként. Az emelt szintű érettségi eredményét továbbra is százszázalékos arányban számolják. Ugyanakkor mostantól az egyetemek rendelkezhetnek arról, hogy melyik két tárgyat veszik figyelembe a pontok kiszámításánál.

Rengeteg tehát az újdonság és a lehetőség, és bár sokféle tájékoztató elérhető, azért 18 évesen nagyon kevés az a fiatal, akinek biztos elképzelése van arról, hol tanuljon tovább. Hogyan segíthetik a szülők a döntést, vagy legalább az irány kiválasztását? Erről kérdeztük Suhajda Csilla Judit egyetemi docenst, pályaorientációs szakértőt.  

– A pályaválasztásnál a legfőbb támasz a család. Ők már értik és érzik ennek a döntésnek a felelősségét, de gyakran túlzásba esnek és elkezdik nyomasztani a fiatalokat, hogy „Eldöntötted már? Tudod már?” De legyünk őszinték: ki az, aki tudja?  – világítja meg a helyzetet a szakértő.  

Suhajda Csilla Judit szerint a szülők legfontosabb szerepe, hogy álljanak rendelkezésre.  

– Vagyis teremtsenek lehetőséget a beszélgetésre, mutassanak alternatívákat, kísérjék el a gyerekeket a kiállításokra, nyílt napokra, nézzenek online formában minél több opciót. Ma már szinte minden egyetemnek van szakválasztó kvíze, kérdőíve. Ami nagyon fontos, hogy minden élményt, tapasztalást érdemes megbeszélni és segíteni kell azokat feldolgozni. Hiszen az információdömping, ami ebben az időszakban a fiatalokra zúdul, nagyon megnehezíti az eligazodást.  

A pályaorientációs szakértő hangsúlyozza: a szülőknek tudatában kell lenniük, hogy a világ rengeteget változott.  

– Ma már nem sorsdöntő kérdés, hogy a középiskola után ki merre megy tovább. Hiszen az átalakult felsőoktatási rendszer lehetővé teszi azt, hogy a későbbiekben specializálódjon valaki. Inkább az lenne a fontos, hogy olyat tanuljon a fiatal, ami a képességeinek és az érdeklődésének leginkább megfelel. Nem árt, ha azt is megnézzük, hogy milyen karrierutakat, pályalehetőségeket kínál az adott szak. A specializációra a későbbiek folyamán, a mesterképzésben még bőven lesz lehetőségük a fiataloknak. Ezért is nagyon-nagyon fontos, hogy levegyük a sújt a vállukról! Olyat tanuljanak, amiben motiváltak.

Több intézményben ismét feltétel az érettségi mellett a felvételi is. Erre másképp kell készülni?  

– Az biztos, hogy ha időben informálódunk és alaposan körülnézünk, az nagy könnyebbséget jelent. Az informáltság ugyanis magabiztossá tesz. Nagyon-nagyon fontos, hogy időben kezdjünk el a témával, a területtel foglalkozni, annál is inkább, mert a korábbi nagyjából homogén rendszer sokat változott, éppen 2024-től. És nemcsak szakonként mások a követelmények, hanem már intézményi specifikációkat is találunk. Ezeket érdemes előre átgondolni, megvizsgálni a követelményeket, van például, ahol még traktorvezetésért is lehet pluszpontot szerezni. Hasznos, ha már 10., 11. osztályban elkezdjük gyűjtögetni ezeket a pluszpontokat. De azt is tartsuk szem előtt, hogy mindig van B terv, meg C terv. A jelenlegi felsőoktatási rendszer annyira rugalmas, hogy több úton is el lehet érni ugyanabba az álom munkakörbe. Ha adott évben nem sikerül a felvételi, vagy nem úgy jönnek össze a pontszámok, akár még felsőfokú szakképzésre is lehet jelentkezni augusztusban. Vagy a szakképzésben egy év alatt úgy lehet szakmát elsajátítani, hogy az akár a pontszámokat is növelheti a következő évben.  

Létezik pályaválasztási tanácsadó azok számára, akik teljesen tanácstalanok?  

– Vannak pedagógiai szakszolgálatok, ahol a munkatársak foglalkoznak pályaválasztási tanácsadással, őket fel lehet keresni. Általában a családsegítő és gyermekvédelmi szakszolgálatok, akik vagy önmaguk is tudnak ilyen jellegű támogatást adni, vagy pedig olyan szervezethez, szakemberhez irányítják az érdeklődőket, akik tudnak segíteni. Sok-sok továbbképzés is zajlik a pályaorientációval kapcsolatban, a Családbarát Magyarország Központ is indított képzéseket szülőknek. Ezek célja az volt, hogy felkészítse az általános iskolában és a középfokú képzésben tanuló fiatalok szüleit gyermekük pályaorientációjának minél tudatosabb támogatására, megismerjék a pályaorientáció és a pálya-/iskolaválasztás közötti különbségeket, a pályaorientáció komplex folyamatát. A KASPÓ: közösen a sikeres pályaorientációért! elnevezésű program pedig a pedagógusoknak és szociális területen dolgozó szakembereknek szervezett olyan komplex program, amely segíti őket a pályaorientációs folyamat támogatásában. Emellett egyre több iskola szervez pályaorientációs, nyílt napot, ahol általában szülők, meghívott vendégek mutatják be a munkájukat, karrierjüket.

Az mennyire ördögtől való, hogy ha valaki tényleg annyira tanácstalan, tart egy év szünetet a középiskola után? Esetleg dolgozik, tájékozódik.  

– Nálunk a szülők inkább azt preferálják, hogy mindegy, mit, csak tanuljon a gyerek, bent legyen a rendszerben. Ugyanakkor szerintem egyáltalán nem probléma, ha valaki lát egy kicsit a való világból az érettségi után. Például kipróbálja magát önkéntesként vagy akár a munkaerőpiacon. Nekem az a tapasztalatom a felsőoktatásban, hogy azok a diákok, akik már megjárták a munkaerőpiacot, sokkal tudatosabbak. Tudják, hogy mit akarnak tanulni, sokkal motiváltabbak a tanulásban is, tudják, ez kell ahhoz, hogy előrébb jussanak, hogy jobb pozíciójuk legyen a munkaerőpiacon. Szerintem rengeteg hasznos tapasztalatra lehet így szert tenni.