Zsebpénz – hogyan adjunk okosan?

Mikortól érdemes a gyermekünkkel megismertetni a pénzt?

– Tapasztalataink azt mutatják, hogy a fiatalok már egészen kiskorban nyitottak a pénzügyek, a pénz világa iránt. Persze fontos, hogy a korosztályos szintnek megfelelően közelítsük meg a témát. Az alapvető számolási ismeretek elsajátítását követően már nyugodtan beszélhetünk nekik árakról, érzékeltethetjük a pénz értékét például közös vásárláskor. Ezt követően fokozatosan áttérhetünk az összetettebb pénzügyi fogalmakra, szituációkba helyezve azokat, legyen szó lakáshitel felvételéről, munkabérről, megtakarításokról vagy a havi számlák befizetéséről.

A 10-12 éveseknek már szükségük van az alapvető pénzügyi ismeretekre, gondoljunk csak a zsebpénz beosztására, heti, kétheti vagy havi pénzügyi tervezésre, adott esetben a mobiltelefon-kártya ATM-en keresztüli feltöltésére. Ehhez ismerniük kell a költségvetés, a bankkártya, az ATM fogalmát, illetve lényeges, hogy tisztában legyenek a pénz értékével is. Fontos, hogy ezeket a mindennapokban használatos pénzügyi ismereteket a fiatalok mihamarabb elsajátítsák, hiszen a későbbi, felnőttkori jólétüket is meghatározza majd a pénzügyi tudatosságuk, mérlegelési és döntési képességük.

„Te még ehhez kicsi vagy…”

Mikortól kapjon zsebpénzt a gyermek? És mennyit adjunk?

– Sokan úgy gondolják, addig nincs értelme a fiataloknak pénzzel foglalkozniuk, amíg nem lesznek idősebbek és kezdenek el dolgozni. Még mindig gyakran hallani szülőktől az olyan bevett frázisokat, mint a „te még ehhez kicsi vagy”, „hadd legyen még gyerek, ameddig lehet”. Pénzügyi döntéseket azonban már az iskolapadban is meg kell hozniuk a fiataloknak, mondjuk olyan kérdésekben, mint a diákhitel, a munkavállalás vagy a fizetési elvárások.

A mai gyermekek egyébként nagyon korán, már alsósként kapcsolatba kerülnek a pénzügyekkel. Vásárolnak az iskolai büfében, a legtöbbjüknek van mobiltelefonja vagy táblagépe, amelyen online játékokat játszanak. Ezekben a játékokban gyakran virtuális vagy valós pénzösszegekért lehet különböző kiegészítőket venni.

A fiatalok pénzügyi oktatását nem szabad halogatni, már az általános iskolában el kell kezdeni. A pénzügyekről egyáltalán nem kell azt gondolni, hogy száraz téma lenne, vagy hogy egy gyermeknek túl komoly, hogy megértse, vagy érdekelje. Így a zsebpénztől sem kell tartaniuk a szülőknek. A pénzügyi készségek kiépítése egy folyamat, ami buktatókkal járhat. Minél inkább a mindennapjaik részévé válik a pénzzel való foglalkozás, annál komfortosabban állnak majd a pénzügyekhez felnőttként.

A saját kárunkon tanulunk igazán

Beleszóljunk-e, hogy mire költi?

– Sok fiatal tesz félre konkrét célra – például konzol, bicikli, egyéb játék vagy elektronikai eszköz megvásárlására –, de elterjedt az általános tartalék képzése is. Fontos, hogy ebben támogassuk őket, közös tervezéssel segítsük a cél elérését, de semmiképp se korlátozzuk vagy irányítsuk túlzottan a pénzügyi döntéseiket.

Ha elkölti a havi zsebpénzét és még valamit szeretne venni, adjunk-e neki kölcsön? Vagy hagyjuk, hogy a saját kárán tanulja meg, miként ossza be a pénzét?

– Sok szülő nem hagyja a gyermekét kísérletezni, pedig mi is sokszor a saját kárunkon tanulunk, így a gyermekek is. Gyakran esnek abba a hibába, hogy bár kap a kicsi zsebpénzt, mégsem költheti a felnőttek által feleslegesnek ítélt dologra. Pedig a gyermek ekkor még különösebb kockázat nélkül kísérletezhet kasszája kiürítésével. Ha ez megtörténik, ne szidjuk meg miatta. Üljünk le vele és gondolkodjunk együtt arról, mire és hogyan lehetett volna még ügyesebben elkölteni azt a pénzt. Azt azonban tartsuk mindig szem előtt, hogy a döntési képesség kialakulását és a felelősségvállalást ne gátoljuk.

Hogyan tanítsuk meg spórolni és megosztani?

– Gyakorlati példákon, illetve saját tapasztalatokon keresztül sokkal jobban érzékeltethetjük a pénz értékét, érthetőbben magyarázhatjuk el a pénzügyi folyamatokat. Használjuk bátran a játékosítást is! Valamint adjunk döntési szabadságot a gyermekünknek, ezáltal felelősségvállalást is tanulhat, illetve a mérlegelési és döntési képessége is fejlődhet.

Csomagoljuk játékos formába

Hogyan tanítsuk meg a pénz értékét?

– A pénzügyek oktatásánál fontos a komplex, minél sokoldalúbb megközelítés. A pénzügyi ismeretek tanítása nagyon könnyen köthető a valósághoz, a körülöttünk lévő világhoz, sok életszerű példán keresztül mutatható be, így a gyerekek számára bármely életkorban izgalmas, hasznos tudássá alakítható. Az alapfogalmakat, ha a fiatalok saját életéből hozott témákhoz kötjük, játékos formába csomagoljuk, érdekes lesz számukra és kontextusban is gyorsan megtanulják használni.

Jutalmazhatunk-e pénzzel bármit is (házimunkát, jobb osztályzatot stb.)? Magyarul, használhatjuk-e a pénzt, mint eszközt a gyermek motiválásra?

– A zsebpénz jó eszköz arra, hogy a gyermek megtanulja a pénz megszerzését, beosztását, megtakarítását és gyarapítását. A zsebpénz kapcsán megtanítható az is, hogy az alapesetben havonta járó pénzt miként lehet kiegészíteni: van, aki a házimunkát, mások a jó tanulmányi eredményt jutalmazzák pénzzel – bár a szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy ez jó módszer-e a gyermek motiválására. Egy utánkövetéses kutatás szerint azok a gyerekek, akik korábban házimunkával dolgoztak meg a pénzükért, később is jól bánnak a vagyonukkal. Tehát úgy tűnik a módszer működik, ügyesebben takarékoskodnak, akik nem ellenszolgáltatás nélkül kaptak zsebpénzt.

Mikor nyissunk neki számlát?

– Napjainkban a 15 éveseknek már jellemzően van bankszámlájuk, diákmunkát vállalnak, valamint a felsőoktatás kiadásait is előre kell tervezni velük. A középiskolásoknak már mindenképpen érdemes az online és mobilbankolás gyakorlati oldalát, könnyebbségeit és veszélyeit is megismerniük, hiszen a pénzügyek egyre inkább virtualizálódnak, így a jövőben ezek a digitális készségek elengedhetetlenek lesznek.

(Fotó: Shutterstock)